Mintegy 3400-an élnek elutasított menedékkérelemmel Ausztriában
Alsó-Ausztriában 700-an, Stájerországban 400-an és Felső-Ausztriában 240-en vannak, akiknek nem adták meg a menekültstátust - olvasható az újságban, amely a belügyminisztérium adataira hivatkozva arról ír, hogy többségében csecsen, afgán és nigériai állampolgárok kérelmét utasították el.
A minisztérium nyilvántartásában azonban nem szerepel, hogy az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők mennyi ideig maradnak az országban és meddig kapnak szociális támogatást - olvasható a lapban, amely szerint ez az időszak néhány naptól akár több évig is terjedhet.
A menekültek számára folyósított támogatás hatvan százalékát az állam, a fennmaradó részt a tartomány állja. Peter Hacker bécsi menekültügyi koordinátor a Die Pressének úgy nyilatkozott: a menekülteknek folyósított szociális támogatás abban segít, hogy ne gettókban és elhanyagoltan éljenek.
Hacker szerint a kiutasítási határozatra várók fogva tartása nem ösztönzi az embereket önkéntes hazatérésre. Indoklása szerint az államnak olcsóbb az alapellátás folyósítása, mint a kiutazásra várók fogva tartásának napi költsége. "Bécsben a szociális ellátás napi összege 21, míg a stájerországi Vordernberg településen működő központban a fogva tartás napi költsége 165 euró" - mondta a menekültügyi koordinátor. Januárban a 200 férőhelyes vordernbergi központban 160 menekült kapott helyet, akik közül 120-an bűnelkövetők.
A Kronen Zeitung című lap januári beszámolója szerint amennyiben fél év alatt nem fogadja vissza őket származási országuk, elengedik őket a központból. Wolfgang Sobotka belügyminiszter ezt elfogadhatatlannak nevezte és a visszafogadásról szóló államközi szerződések megkötését szorgalmazta. A nemrég bemutatott módosított kormányprogram szerint szigorítják az elutasított menedékkérelemmel rendelkezőkre vonatkozó szabályokat, 18 hónapig terjedhet a kiutasítási határozatra várók fogva tartásának időtartama. A fenyegetést jelentőket pedig meg is figyelnék, bokán vagy karon is hordható jeladó készülékkel (lábbilinccsel).
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban szorgalmazta, hogy az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők anyagi támogatásait vonják meg.
A Die Presse vasárnapi számában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy vannak olyan országok, amellyel létrejött a visszatoloncolási szerződés, azonban mégsem veszik vissza állampolgáraikat. Kurz úgy vélte, a legnagyobb probléma, hogy a migránsoknak gyakran nincsenek személyes dokumentumaik. A miniszter úgy látja, hogy az Ausztriába érkező menekültáradat nagy gondot jelent a munkaerőpiacnak és a társadalomnak egyaránt. Mint fogalmazott: nem ismétlődhet meg a 2015-ös, de a 2016-os év sem.
Az Osztrák Menekültügyi Hivatal (Bfa) közlése szerint tavaly összesen csaknem 28 ezer kérelmet bíráltak el pozitívan és több mint 20 ezer kérelmet utasítottak el. Több mint tízezer embert, jellemzően iraki és afganisztáni állampolgárokat utaztattak vissza származási országukba, több mint a fele önként hagyta el Ausztriát. Negatívan elbírált menedékkérelem esetén a menekültek panaszt nyújthatnak be a közigazgatási bíróságon.
Elutasítás esetén még az alkotmánybírósághoz is fordulhatnak. Más esetben el kell hagyniuk Ausztriát. Amennyiben ezt nem teszik meg önként, visszatoloncolják őket a származási országba. A hivatal jellemzően kilenc hónap alatt bírálja el a kérelmeket, a közigazgatási bíróság hat, de akár 12 hónapon át is foglalkozhat egy üggyel, és az alkotmánybíróság három hónap alatt dönt az egyes esetekről.
MTI
A minisztérium nyilvántartásában azonban nem szerepel, hogy az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők mennyi ideig maradnak az országban és meddig kapnak szociális támogatást - olvasható a lapban, amely szerint ez az időszak néhány naptól akár több évig is terjedhet.
A menekültek számára folyósított támogatás hatvan százalékát az állam, a fennmaradó részt a tartomány állja. Peter Hacker bécsi menekültügyi koordinátor a Die Pressének úgy nyilatkozott: a menekülteknek folyósított szociális támogatás abban segít, hogy ne gettókban és elhanyagoltan éljenek.
Hacker szerint a kiutasítási határozatra várók fogva tartása nem ösztönzi az embereket önkéntes hazatérésre. Indoklása szerint az államnak olcsóbb az alapellátás folyósítása, mint a kiutazásra várók fogva tartásának napi költsége. "Bécsben a szociális ellátás napi összege 21, míg a stájerországi Vordernberg településen működő központban a fogva tartás napi költsége 165 euró" - mondta a menekültügyi koordinátor. Januárban a 200 férőhelyes vordernbergi központban 160 menekült kapott helyet, akik közül 120-an bűnelkövetők.
A Kronen Zeitung című lap januári beszámolója szerint amennyiben fél év alatt nem fogadja vissza őket származási országuk, elengedik őket a központból. Wolfgang Sobotka belügyminiszter ezt elfogadhatatlannak nevezte és a visszafogadásról szóló államközi szerződések megkötését szorgalmazta. A nemrég bemutatott módosított kormányprogram szerint szigorítják az elutasított menedékkérelemmel rendelkezőkre vonatkozó szabályokat, 18 hónapig terjedhet a kiutasítási határozatra várók fogva tartásának időtartama. A fenyegetést jelentőket pedig meg is figyelnék, bokán vagy karon is hordható jeladó készülékkel (lábbilinccsel).
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban szorgalmazta, hogy az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők anyagi támogatásait vonják meg.
A Die Presse vasárnapi számában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy vannak olyan országok, amellyel létrejött a visszatoloncolási szerződés, azonban mégsem veszik vissza állampolgáraikat. Kurz úgy vélte, a legnagyobb probléma, hogy a migránsoknak gyakran nincsenek személyes dokumentumaik. A miniszter úgy látja, hogy az Ausztriába érkező menekültáradat nagy gondot jelent a munkaerőpiacnak és a társadalomnak egyaránt. Mint fogalmazott: nem ismétlődhet meg a 2015-ös, de a 2016-os év sem.
Az Osztrák Menekültügyi Hivatal (Bfa) közlése szerint tavaly összesen csaknem 28 ezer kérelmet bíráltak el pozitívan és több mint 20 ezer kérelmet utasítottak el. Több mint tízezer embert, jellemzően iraki és afganisztáni állampolgárokat utaztattak vissza származási országukba, több mint a fele önként hagyta el Ausztriát. Negatívan elbírált menedékkérelem esetén a menekültek panaszt nyújthatnak be a közigazgatási bíróságon.
Elutasítás esetén még az alkotmánybírósághoz is fordulhatnak. Más esetben el kell hagyniuk Ausztriát. Amennyiben ezt nem teszik meg önként, visszatoloncolják őket a származási országba. A hivatal jellemzően kilenc hónap alatt bírálja el a kérelmeket, a közigazgatási bíróság hat, de akár 12 hónapon át is foglalkozhat egy üggyel, és az alkotmánybíróság három hónap alatt dönt az egyes esetekről.
MTI
Hozzászólások