A kórházak azonnali, teljes adósságrendezését sürgetik az orvostechnikai beszállítók
A kórházak azonnali és teljes adósságrendezését sürgetik az orvostechnikai beszállítók, amelyek három pontban foglalták össze javaslataikat a kormány számára.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy az egészségügyi kormányzat kommunikációjában eddig megjelent, adósságrendezésre ígért összeg (60 milliárd forint) nem jelent megoldást a kialakult adósságcsapdára, az ország javuló gazdasági eredményei ma már lehetővé tennék az egészségügyi ellátórendszer megerősítését és a kórházi tartozások kifizetését.
Az iparági szereplők a napokban tartott válságtanácskozásukon megállapították, hogy a jelenlegi, 90 milliárd forintos adósság már a betegellátást veszélyezteti.
Arra kérik a kormányt, hogy mihamarabb teljesítse korábbi vállalásait, és ígéreteihez híven 2015 áprilisában minden, jogszerűen fennálló kötelezettségét teljes mértékben és feltételek nélkül teljesítse.
Úgy vélik továbbá, hogy a hosszú távú forrásteremtés érdekében ki kell lépni az adósságcsapdából, ezért szükség volna az egészségügyből utóbbi években kivont forrásoknak a költségvetés számára is kiszámítható és az ország mindenkori teljesítőképességéhez igazodó ütemű visszapótlására.
Megfontolásra javasolják azt, hogy az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátások kiadási előirányzata a következő öt évben évente öt százalékkal növekedjen, míg 2021-től ez a bővülés a mindenkori GDP éves növekedési üteméhez igazodjon. Ezzel szerintük lehetővé válna, hogy a forráshiánnyal küzdő ellátórendszer folyamatosan átálljon a valós finanszírozásra.
Az orvostechnikai beszállítói érdekképviseletek szerint tarthatatlan, hogy a beszállítók finanszírozzák az ágazatot, úgymond ezen cégek "jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete". Azt írták, mostanra a beszállítók nagy részének komoly problémát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása.
Az ETOSZ és az OSZ továbbá azt javasolja, hogy az új egészségügyi-igazgatási csúcsszerv felügyeletével a 30 napon túli lejárt kintlévőségeiket a beszállítók a jövőben választásuk szerint akár közvetlenül érvényesíthessék az egészségbiztosítóval szemben, vagy az erre irányuló adatok összevezetésével akár egyéb közteherviselési kötelezettségeikbe is beszámíthassák.
Ennek érdekében arra kérik a kormányt, hogy kezdeményezésére a parlament sürgősséggel alkosson meg egy olyan átmeneti jogszabályt, amely megteremti a kórházakkal szembeni, határidőn túli kintlévőségek köztartozásokba történő beszámítását.
Ez a speciális jogszabály mindaddig életben maradna, amíg az intézmények határidőn túli tartozásállománya megnyugtatóan meg nem szűnik.
Egyben a két szervezet felajánlja szakmai együttműködését a kormánynak a kórházi adósságok kapcsán kialakult helyzet megoldása és a magyar egészségügy hosszú távon fenntartható finanszírozásának kialakítása érdekében.
MTI
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy az egészségügyi kormányzat kommunikációjában eddig megjelent, adósságrendezésre ígért összeg (60 milliárd forint) nem jelent megoldást a kialakult adósságcsapdára, az ország javuló gazdasági eredményei ma már lehetővé tennék az egészségügyi ellátórendszer megerősítését és a kórházi tartozások kifizetését.Az iparági szereplők a napokban tartott válságtanácskozásukon megállapították, hogy a jelenlegi, 90 milliárd forintos adósság már a betegellátást veszélyezteti.
Arra kérik a kormányt, hogy mihamarabb teljesítse korábbi vállalásait, és ígéreteihez híven 2015 áprilisában minden, jogszerűen fennálló kötelezettségét teljes mértékben és feltételek nélkül teljesítse.
Úgy vélik továbbá, hogy a hosszú távú forrásteremtés érdekében ki kell lépni az adósságcsapdából, ezért szükség volna az egészségügyből utóbbi években kivont forrásoknak a költségvetés számára is kiszámítható és az ország mindenkori teljesítőképességéhez igazodó ütemű visszapótlására.
Megfontolásra javasolják azt, hogy az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátások kiadási előirányzata a következő öt évben évente öt százalékkal növekedjen, míg 2021-től ez a bővülés a mindenkori GDP éves növekedési üteméhez igazodjon. Ezzel szerintük lehetővé válna, hogy a forráshiánnyal küzdő ellátórendszer folyamatosan átálljon a valós finanszírozásra.
Az orvostechnikai beszállítói érdekképviseletek szerint tarthatatlan, hogy a beszállítók finanszírozzák az ágazatot, úgymond ezen cégek "jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete". Azt írták, mostanra a beszállítók nagy részének komoly problémát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása.
Az ETOSZ és az OSZ továbbá azt javasolja, hogy az új egészségügyi-igazgatási csúcsszerv felügyeletével a 30 napon túli lejárt kintlévőségeiket a beszállítók a jövőben választásuk szerint akár közvetlenül érvényesíthessék az egészségbiztosítóval szemben, vagy az erre irányuló adatok összevezetésével akár egyéb közteherviselési kötelezettségeikbe is beszámíthassák.
Ennek érdekében arra kérik a kormányt, hogy kezdeményezésére a parlament sürgősséggel alkosson meg egy olyan átmeneti jogszabályt, amely megteremti a kórházakkal szembeni, határidőn túli kintlévőségek köztartozásokba történő beszámítását.
Ez a speciális jogszabály mindaddig életben maradna, amíg az intézmények határidőn túli tartozásállománya megnyugtatóan meg nem szűnik.
Egyben a két szervezet felajánlja szakmai együttműködését a kormánynak a kórházi adósságok kapcsán kialakult helyzet megoldása és a magyar egészségügy hosszú távon fenntartható finanszírozásának kialakítása érdekében.
MTI
Hozzászólások