NKE: érthetetlen és elfogadhatatlan az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának állásfoglalása
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szenátusa és rektora érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartja az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának NKE-t érintő állásfoglalását.
Az NKE csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában reagált a hét dékán által jegyzett állásfoglalásra, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által múlt kedden benyújtott, az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslat visszavonását kérték. Egyebek mellett kifogásolták, hogy ezt a javaslatot sem velük, sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával nem egyeztették.
A dékánok úgy vélik, "a törvényjavaslat a képzés kizárólagosságára és az államtudományi doktori címre tekintettel is súlyosan érinti az Állam- és Jogtudományi Karok és jogászképzés jövőjét" - olvasható a dokumentumban.
Erre reagálva Patyi András, az NKE rektora és az intézmény szenátusa nyilatkozatában azt írta: a Dékáni Kollégium tévesen értelmezte a törvénymódosítás céljait és tartalmát. Különösen sajnálatosnak nevezték, hogy a dékánok álláspontjukat - a törvényjavaslat visszavonásának követelését - kiterjesztették az NKE életét több más ponton is alapvetően befolyásoló javaslat egészére, köztük kizárólag az intézmény belső működésére vonatkozó szabályokra is.
Az NKE elismeri és minden fórumon képviseli, hogy "a széles társadalomtudományi alapokra építő, doktori címmel záródó magyar jogászképzés nemcsak történelmi hagyomány, hanem fontos nemzeti érték a magyar felsőoktatásban, amely megtartása és megerősítése indokolt és szükséges" - fogalmaztak, kiemelve: "soha nem törekedtünk ennek a képzésnek a gyengítésére".
Ennek kapcsán az NKE vezetése kitért arra is, hogy örömmel üdvözölték a kormány közelmúltban hozott döntését arról, hogy évente félmilliárd forinttal kívánja támogatni a jogtudományi kutatásokat és a jogászképzésben részt vevők tehetséggondozását. Mint írták: az igazságügyi miniszternek küldött véleményükben is hangsúlyozták "a fővárosi és vidéki jogászképző helyek értelmiségi nevelésben és megtartásban játszott kiemelkedő szerepét".
Ezen alapvetést is figyelembe véve teremtették meg - a kormánynak a jogászképzés értékeléséről és az államtudományi képzés fejlesztéséről szóló állásfoglalásaival összhangban - az önálló államtudományi képzés teljes körű személyi és intézményi feltételeit - fejtették ki, hozzátéve: "ez a fejlesztés illeszkedik az értékelkötelezett, ám politikailag semleges intézményünk eddigi fejlesztési eredményeinek sorába".
Az NKE nem az "okleveles jogász" diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét - szögezte le az NKE vezetése.
Mint kifejtették: minden képzésük és továbbképzésük, kutatásaik, tananyagaik az állam kérdéskörének jogi és a jogon túli szempontjaival foglalkoznak a katonai védelem tudományos alapjaitól a nemzetbiztonsági tevékenység szabályain át a rendészeti eszközrendszer alkalmazásán keresztül a közigazgatás döntés-előkészítés, döntéshozatal és működés minden részletéig terjedően.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szenátusa és rektora nyilatkozatában egyúttal reményüket fejezték ki, hogy az intézményeik közötti "hosszú évtizedek alatt kialakult jó kapcsolat, a szakmai, tudományos, továbbá a közigazgatási továbbképzési és szakvizsgarendszer működtetésében megvalósított, példás" együttműködés nem szenved csorbát a Dékáni Kollégium állásfoglalásának a politikai közélethez való eljuttatásával. "Ezt a vitát nem politikai közegben kell lefolytatni" - hangsúlyozták, hozzátéve: az NKE ehhez nem lesz és nem is lehet partner.
Lázár János tavaly októberben jelentette be: a kormány belevág az államreformba. Ez rögzíti, hogy a kabinet egyetért az "állami humántőke reformjával", amelyhez hozzátartozik "az általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány" kialakítása, valamint az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé való átalakítása is.
Patyi András a héten az MTI-nek adott interjújában kiemelte: az NKE átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját. A rektor felhívta a figyelmet: a Lázár János által múlt héten benyújtott javaslat a jogászképzést nem is említi. Csak azt rögzíti, hogy államtudományi nevű képzést a jövőben csak az NKE indíthat majd. "Ettől még a jogászképzésnek ugyanúgy megmarad az államtudományi tartalma is, és széleskörű társadalomtudományi ismereteken alapuló rendkívül értékes diplomát ad" - jegyezte meg.
A rektor kifejtette: hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté. Ennek a szétválasztását kezdte meg 2011-ben a kormány, és elindult a jogászképzés, valamint a közigazgatási, katonai, rendészeti képzések külön pályára állítása.
Patyi András felidézte: egy tavaly novemberi kormányhatározat rögzítette az NKE államtudományi egyetemmé fejlesztését az állami humántőke reformján belül, a közszolgálati életpálya kidolgozása részeként. A most benyújtott törvényjavaslat újdonsága, hogy rögzíti: államtudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai képzést csak az NKE indíthat. Újdonság továbbá - folytatta -, hogy újra bevezetik az államtudományi doktori címet, amelyet csak 1948-ban egyesítettek a jogtudományi doktori címmel.
Patyi András kiemelte: az NKE ezután sem lesz jogászképző intézmény, továbbra is alapvetően közszolgálati pályára készítik fel az ott végzetteket.
MTI
Az NKE csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában reagált a hét dékán által jegyzett állásfoglalásra, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által múlt kedden benyújtott, az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslat visszavonását kérték. Egyebek mellett kifogásolták, hogy ezt a javaslatot sem velük, sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával nem egyeztették.
A dékánok úgy vélik, "a törvényjavaslat a képzés kizárólagosságára és az államtudományi doktori címre tekintettel is súlyosan érinti az Állam- és Jogtudományi Karok és jogászképzés jövőjét" - olvasható a dokumentumban.
Erre reagálva Patyi András, az NKE rektora és az intézmény szenátusa nyilatkozatában azt írta: a Dékáni Kollégium tévesen értelmezte a törvénymódosítás céljait és tartalmát. Különösen sajnálatosnak nevezték, hogy a dékánok álláspontjukat - a törvényjavaslat visszavonásának követelését - kiterjesztették az NKE életét több más ponton is alapvetően befolyásoló javaslat egészére, köztük kizárólag az intézmény belső működésére vonatkozó szabályokra is.
Az NKE elismeri és minden fórumon képviseli, hogy "a széles társadalomtudományi alapokra építő, doktori címmel záródó magyar jogászképzés nemcsak történelmi hagyomány, hanem fontos nemzeti érték a magyar felsőoktatásban, amely megtartása és megerősítése indokolt és szükséges" - fogalmaztak, kiemelve: "soha nem törekedtünk ennek a képzésnek a gyengítésére".
Ennek kapcsán az NKE vezetése kitért arra is, hogy örömmel üdvözölték a kormány közelmúltban hozott döntését arról, hogy évente félmilliárd forinttal kívánja támogatni a jogtudományi kutatásokat és a jogászképzésben részt vevők tehetséggondozását. Mint írták: az igazságügyi miniszternek küldött véleményükben is hangsúlyozták "a fővárosi és vidéki jogászképző helyek értelmiségi nevelésben és megtartásban játszott kiemelkedő szerepét".
Ezen alapvetést is figyelembe véve teremtették meg - a kormánynak a jogászképzés értékeléséről és az államtudományi képzés fejlesztéséről szóló állásfoglalásaival összhangban - az önálló államtudományi képzés teljes körű személyi és intézményi feltételeit - fejtették ki, hozzátéve: "ez a fejlesztés illeszkedik az értékelkötelezett, ám politikailag semleges intézményünk eddigi fejlesztési eredményeinek sorába".
Az NKE nem az "okleveles jogász" diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét - szögezte le az NKE vezetése.
Mint kifejtették: minden képzésük és továbbképzésük, kutatásaik, tananyagaik az állam kérdéskörének jogi és a jogon túli szempontjaival foglalkoznak a katonai védelem tudományos alapjaitól a nemzetbiztonsági tevékenység szabályain át a rendészeti eszközrendszer alkalmazásán keresztül a közigazgatás döntés-előkészítés, döntéshozatal és működés minden részletéig terjedően.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szenátusa és rektora nyilatkozatában egyúttal reményüket fejezték ki, hogy az intézményeik közötti "hosszú évtizedek alatt kialakult jó kapcsolat, a szakmai, tudományos, továbbá a közigazgatási továbbképzési és szakvizsgarendszer működtetésében megvalósított, példás" együttműködés nem szenved csorbát a Dékáni Kollégium állásfoglalásának a politikai közélethez való eljuttatásával. "Ezt a vitát nem politikai közegben kell lefolytatni" - hangsúlyozták, hozzátéve: az NKE ehhez nem lesz és nem is lehet partner.
Lázár János tavaly októberben jelentette be: a kormány belevág az államreformba. Ez rögzíti, hogy a kabinet egyetért az "állami humántőke reformjával", amelyhez hozzátartozik "az általános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány" kialakítása, valamint az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé való átalakítása is.
Patyi András a héten az MTI-nek adott interjújában kiemelte: az NKE átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját. A rektor felhívta a figyelmet: a Lázár János által múlt héten benyújtott javaslat a jogászképzést nem is említi. Csak azt rögzíti, hogy államtudományi nevű képzést a jövőben csak az NKE indíthat majd. "Ettől még a jogászképzésnek ugyanúgy megmarad az államtudományi tartalma is, és széleskörű társadalomtudományi ismereteken alapuló rendkívül értékes diplomát ad" - jegyezte meg.
A rektor kifejtette: hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté. Ennek a szétválasztását kezdte meg 2011-ben a kormány, és elindult a jogászképzés, valamint a közigazgatási, katonai, rendészeti képzések külön pályára állítása.
Patyi András felidézte: egy tavaly novemberi kormányhatározat rögzítette az NKE államtudományi egyetemmé fejlesztését az állami humántőke reformján belül, a közszolgálati életpálya kidolgozása részeként. A most benyújtott törvényjavaslat újdonsága, hogy rögzíti: államtudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai képzést csak az NKE indíthat. Újdonság továbbá - folytatta -, hogy újra bevezetik az államtudományi doktori címet, amelyet csak 1948-ban egyesítettek a jogtudományi doktori címmel.
Patyi András kiemelte: az NKE ezután sem lesz jogászképző intézmény, továbbra is alapvetően közszolgálati pályára készítik fel az ott végzetteket.
MTI
Hozzászólások