Devizahitelek - Elutasította a Hungária Takarék keresetét a Fővárosi Törvényszék
Elutasította a Hungária Takarék Takarékszövetkezet devizahitelekkel kapcsolatban a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A döntés szóbeli indoklásában a bíró emlékeztetett arra, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek megfelelnek-e a törvényben foglalt hét alapelvnek. Az alapelvek - egyértelmű és érthető megfogalmazás, objektivitás, tételes meghatározás, ténylegesség és arányosság, szimmetria, átláthatóság, felmondhatóság - bármelyik sérelme esetén az általános szerződési feltételek tisztességtelennek minősülnek.
A bíróság elsődlegesen az átláthatóság elvét vizsgálta, ennek körében azt, hogy az általános szerződési feltételek tartalmaznak-e oklistát és az megfelel-e az átláthatóság követelményének, és az alapján döntött az általános szerződési feltételek tisztességességéről.
Azaz, a fogyasztó láthatta-e előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak rá további terheket. A felperes takarékszövetkezet általános szerződési feltételei a bíróság megítélése szerint a keresetben megjelölt idősávokban nem feleltek meg az átláthatóság követelményének.
A bíróság elutasította a felperes azon indítványát is, hogy függessze fel a pert és kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. Indoklása szerint nem észlelte, hogy akár a jogegységi határozat, akár a vonatkozó törvény alaptörvény-ellenes lenne.
A bíróság a felperest arra kötelezte, hogy 5 napon belül fizessen meg 1 millió 141 ezer 160 forint perköltséget. Az alperes magyar állam jogi képviselőinek ügyvédi munkadíját eltúlzott mértékűnek tartotta a bíróság, 56 munkaóra helyett 5 órát tartott elfogadhatónak, figyelembe véve, hogy jelenleg hasonló perek zajlanak, a többi költséget elfogadta.
A felperes jogi képviselője a határozathozatal előtt egyebek mellett kifejtette, hogy a referenciakamatláb változásából adódó kamatváltozást nem tekinti a per tárgyának. A takarékszövetkezet konverziós díjat nem számolt fel és a vizsgált időszakban háromszori kamatemelésen kívül más költségemelés nem volt. Hangsúlyozta, hogy a pénzintézet mindenkor a hatályos jogszabályok és a bírói gyakorlat alapján járt el, jogkövető magatartását igazolja, hogy a felügyeleti szervek a fogyasztói szerződések körében semmilyen megállapítást nem tettek ellene.
A jogi képviselő szerint a bíróságok mindig egyedi szinten vizsgálták a szerződések tisztességességét. Kijelentette, a megjelölt időszakban a felperes általános szerződési feltételei és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződései tisztességesek és érvényesek.
Az alperes állam jogi képviselője a keresetek elutasítását kérte, mert a takarék által alkalmazott általános szerződési feltételek álláspontja szerint egyetlen idősávban sem feleltek meg maradéktalanul a törvényben foglalt alapelveknek. A referenciakamat alkalmazásával kapcsolatban leszögezte, hogy a kamatfelárra vonatkozó szerződéses rendelkezések érvénytelenek, mert megváltoztatásának lehetőségével kapcsolatban semmilyen objektív okot nem jelöltek meg, s a felperes nem is próbálta erre vonatkozóan a tisztességtelenségre vonatkozó vélelmet megdönteni.
A felperes jogi képviselője a tárgyalás berekesztésének bejelentését követően egyebek között kifejtette: utólag minősítenek tisztességtelennek olyan eljárásokat, amelyek a mindenkori törvényeknek megfeleltek.
Ha a takarékszövetkezet magatartása tisztességtelen volt, akkor a törvények is azok voltak - jegyezte meg. Hozzátette, nem vonja kétségbe, hogy voltak, akik nem jártak el tisztességesen, azonban fűnyíróelv érvényesül, a törvény kiiktatja a piaci mechanizmusok érvényesülését és olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyeket a jogalkotó maga sem tud betartani.
Példaként az szja törvényt hozta fel, mondván, ha olyan szintre lebutítanának egy törvényt, hogy az átlagpolgár számára is érthető legyen, a törvény jellege veszne el. A felperes kérte a részleges érvénytelenség megállapítását.
Az alperes jogi képviselője a felperes által elmondottakra reagálva megjegyezte, hogy a szerződéses feltételek vizsgálata közérdekű kereset formájában is lehetséges volt, a szerződéses feltételek pedig már egy feltétel nem teljesülése esetén is érvénytelenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a régi és az új Ptk. is megfogalmazza azokat az alapelveket, amelyeket törvényi szintre emeltek.
MTI
A döntés szóbeli indoklásában a bíró emlékeztetett arra, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek megfelelnek-e a törvényben foglalt hét alapelvnek. Az alapelvek - egyértelmű és érthető megfogalmazás, objektivitás, tételes meghatározás, ténylegesség és arányosság, szimmetria, átláthatóság, felmondhatóság - bármelyik sérelme esetén az általános szerződési feltételek tisztességtelennek minősülnek.
A bíróság elsődlegesen az átláthatóság elvét vizsgálta, ennek körében azt, hogy az általános szerződési feltételek tartalmaznak-e oklistát és az megfelel-e az átláthatóság követelményének, és az alapján döntött az általános szerződési feltételek tisztességességéről.
Azaz, a fogyasztó láthatta-e előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak rá további terheket. A felperes takarékszövetkezet általános szerződési feltételei a bíróság megítélése szerint a keresetben megjelölt idősávokban nem feleltek meg az átláthatóság követelményének.
A bíróság elutasította a felperes azon indítványát is, hogy függessze fel a pert és kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. Indoklása szerint nem észlelte, hogy akár a jogegységi határozat, akár a vonatkozó törvény alaptörvény-ellenes lenne.
A bíróság a felperest arra kötelezte, hogy 5 napon belül fizessen meg 1 millió 141 ezer 160 forint perköltséget. Az alperes magyar állam jogi képviselőinek ügyvédi munkadíját eltúlzott mértékűnek tartotta a bíróság, 56 munkaóra helyett 5 órát tartott elfogadhatónak, figyelembe véve, hogy jelenleg hasonló perek zajlanak, a többi költséget elfogadta.
A felperes jogi képviselője a határozathozatal előtt egyebek mellett kifejtette, hogy a referenciakamatláb változásából adódó kamatváltozást nem tekinti a per tárgyának. A takarékszövetkezet konverziós díjat nem számolt fel és a vizsgált időszakban háromszori kamatemelésen kívül más költségemelés nem volt. Hangsúlyozta, hogy a pénzintézet mindenkor a hatályos jogszabályok és a bírói gyakorlat alapján járt el, jogkövető magatartását igazolja, hogy a felügyeleti szervek a fogyasztói szerződések körében semmilyen megállapítást nem tettek ellene.
A jogi képviselő szerint a bíróságok mindig egyedi szinten vizsgálták a szerződések tisztességességét. Kijelentette, a megjelölt időszakban a felperes általános szerződési feltételei és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződései tisztességesek és érvényesek.
Az alperes állam jogi képviselője a keresetek elutasítását kérte, mert a takarék által alkalmazott általános szerződési feltételek álláspontja szerint egyetlen idősávban sem feleltek meg maradéktalanul a törvényben foglalt alapelveknek. A referenciakamat alkalmazásával kapcsolatban leszögezte, hogy a kamatfelárra vonatkozó szerződéses rendelkezések érvénytelenek, mert megváltoztatásának lehetőségével kapcsolatban semmilyen objektív okot nem jelöltek meg, s a felperes nem is próbálta erre vonatkozóan a tisztességtelenségre vonatkozó vélelmet megdönteni.
A felperes jogi képviselője a tárgyalás berekesztésének bejelentését követően egyebek között kifejtette: utólag minősítenek tisztességtelennek olyan eljárásokat, amelyek a mindenkori törvényeknek megfeleltek.
Ha a takarékszövetkezet magatartása tisztességtelen volt, akkor a törvények is azok voltak - jegyezte meg. Hozzátette, nem vonja kétségbe, hogy voltak, akik nem jártak el tisztességesen, azonban fűnyíróelv érvényesül, a törvény kiiktatja a piaci mechanizmusok érvényesülését és olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyeket a jogalkotó maga sem tud betartani.
Példaként az szja törvényt hozta fel, mondván, ha olyan szintre lebutítanának egy törvényt, hogy az átlagpolgár számára is érthető legyen, a törvény jellege veszne el. A felperes kérte a részleges érvénytelenség megállapítását.
Az alperes jogi képviselője a felperes által elmondottakra reagálva megjegyezte, hogy a szerződéses feltételek vizsgálata közérdekű kereset formájában is lehetséges volt, a szerződéses feltételek pedig már egy feltétel nem teljesülése esetén is érvénytelenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a régi és az új Ptk. is megfogalmazza azokat az alapelveket, amelyeket törvényi szintre emeltek.
MTI
Hozzászólások