Európai Számvevőszék: az Európai Bizottság általánosságban véve gyengén kezelte a pénzügyi válságot
Az Európai Bizottság (EB) a pozitívumok ellenére "általánosságban véve" gyengén kezelte a 2008-as pénzügyi válságot: a tagállamok eltérő bánásmódban részesültek, a minőségellenőrzés korlátozott körű volt, a végrehajtást nem követték megfelelően nyomon, és a dokumentáció terén is hiányosságok adódtak - írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.
A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam (Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália) esetében a pénzügyi segítségnyújtást.
Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba - mutattak rá a dokumentumban.
A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették és sikeresen indították el a reformokat - közölték.
A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben levő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek. Egyes országok hiánycéljait kevésbé szigorúan állapították meg, mint ahogyan azt azok gazdasági helyzete indokolta volna.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. A dokumentáció hiányosságai pedig nem tették lehetővé, hogy visszamenőleg részletesen elemezni lehessen a meghozott döntéseket.
"A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból" - közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
MTI
A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.
A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam (Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália) esetében a pénzügyi segítségnyújtást.
Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba - mutattak rá a dokumentumban.
A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették és sikeresen indították el a reformokat - közölték.
A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben levő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek. Egyes országok hiánycéljait kevésbé szigorúan állapították meg, mint ahogyan azt azok gazdasági helyzete indokolta volna.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. A dokumentáció hiányosságai pedig nem tették lehetővé, hogy visszamenőleg részletesen elemezni lehessen a meghozott döntéseket.
"A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból" - közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
MTI
Hozzászólások