Kamatdöntés - Elemzők szerint kérdéses, meddig tudja tartani az alacsony kamatszintet az MNB
A kamatcsökkentési ciklus végének bejelentése után az MTI-nek nyilatkozó elemzők kérdésesnek tartották, hogy a Magyar Nemzeti Bank meddig tudja tartósan alacsony szinten tartani az alapkamatot.
A monetáris tanács kedden újabb történelmi mélypontra, 0,20 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi szinten marad.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, hogy a tartósan alacsony kamatszintre törekvés beleillik az európai országok jegybankjainak gyakorlatába. Hozzátette: kérdés, hogy meddig sikerül ezt tartani, hiszen néhány jegybank, például az amerikai vagy az angol már kamatemelést sugall a közeljövőben. Véleménye szerint számos tényező elősegítheti a kamat alacsonyan tartását, például, ha a hitelminősítők felminősítik az országot.
Kérdés azonban, hogyan alakul a forint árfolyama, és hol lesz az a toleranciasáv, amelyből, ha kilép az árfolyam, arra már reagál a jegybank - vélekedett. Bár az MNB mindig azt hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, a forint árfolyama áttételesen sok mindent befolyásol, például az adósságállománynak nem tesz jót a gyenge forint - fejtette ki.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője túlzottan optimistának tartja az MNB elképzelését, hogy 2015 végéig a jelenlegi alacsony szinten maradhat az alapkamat. Kedvezőnek értékelte azt, hogy a jegybank az inflációs célokra fog koncentrálni, és ha ez veszélybe kerül, akkor átgondolja a kamatpályát. Véleménye szerint a tartósan alacsony kamatszint hosszabb távon a forint gyengülését fogja eredményezni. Ha azonban a leértékelődést a jegybank kis súllyal veszi figyelembe, továbbá a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor lehetséges a kamat alacsonyan tartása. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a világban valamilyen mértékben várhatóan szigorodni fognak a monetáris kondíciók az elkövetkező időszakban, az Egyesült Államokban például jövő tavasszal már kamatemelés várható. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy a Magyarországon ilyen sokáig fennmarad az alacsony kamatszint.
Mindkét elemző elmondta, hogy a piac 2,0-2,1 százaléknál várta a kamatcsökkentési ciklus végét. Vagyis az alapkamat jelenlegi szintje a vártnak megfelelően alakult, ami meglepő volt a keddi döntésben, az csökkentés mértéke, az elemzők ugyanis több lépcsőben várták elérni ezt a szintet. Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a ciklus lezárásának időzítése két szempontból fontos:: hogy az amerikai Fed gazdaságélénkítő programjának (QE) októberi leállítása és a devizahitelek forintosítása előtt történt.
A QE leállítására adott jegybanki reakciók közül elsősorban az Európai Központi Banké lesz a mértékadó, tekintettel arra, hogy Európában a hitelezési aktivitás fokozása és a gazdasági növekedés támogatása meghatározó gazdaságpolitikai szempont - írta az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Véleménye szerint az inflációs folyamatok alapján lehetőség van a 2,1 százalékos kamatszint tartós fenntartására. A devizahitelek forintosításának részletei az év vége fele várhatóak, a pénzügyi stabilitást övező kockázatok azonosítása majd annak pontos ismeretében lehetséges. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok jelentősebb megváltozásának hiányában, a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentési ciklus lezárultával egy kamattartási ciklusba kezdhet, a laza monetáris kondíciók tartós biztosításának érdekében, ezzel is tovább támogatva a gazdasági növekedést - tette hozzá.
forrás:MTI
A monetáris tanács kedden újabb történelmi mélypontra, 0,20 százalékponttal 2,1 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi szinten marad.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, hogy a tartósan alacsony kamatszintre törekvés beleillik az európai országok jegybankjainak gyakorlatába. Hozzátette: kérdés, hogy meddig sikerül ezt tartani, hiszen néhány jegybank, például az amerikai vagy az angol már kamatemelést sugall a közeljövőben. Véleménye szerint számos tényező elősegítheti a kamat alacsonyan tartását, például, ha a hitelminősítők felminősítik az országot.Kérdés azonban, hogyan alakul a forint árfolyama, és hol lesz az a toleranciasáv, amelyből, ha kilép az árfolyam, arra már reagál a jegybank - vélekedett. Bár az MNB mindig azt hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, a forint árfolyama áttételesen sok mindent befolyásol, például az adósságállománynak nem tesz jót a gyenge forint - fejtette ki.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője túlzottan optimistának tartja az MNB elképzelését, hogy 2015 végéig a jelenlegi alacsony szinten maradhat az alapkamat. Kedvezőnek értékelte azt, hogy a jegybank az inflációs célokra fog koncentrálni, és ha ez veszélybe kerül, akkor átgondolja a kamatpályát. Véleménye szerint a tartósan alacsony kamatszint hosszabb távon a forint gyengülését fogja eredményezni. Ha azonban a leértékelődést a jegybank kis súllyal veszi figyelembe, továbbá a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor lehetséges a kamat alacsonyan tartása. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a világban valamilyen mértékben várhatóan szigorodni fognak a monetáris kondíciók az elkövetkező időszakban, az Egyesült Államokban például jövő tavasszal már kamatemelés várható. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy a Magyarországon ilyen sokáig fennmarad az alacsony kamatszint.
Mindkét elemző elmondta, hogy a piac 2,0-2,1 százaléknál várta a kamatcsökkentési ciklus végét. Vagyis az alapkamat jelenlegi szintje a vártnak megfelelően alakult, ami meglepő volt a keddi döntésben, az csökkentés mértéke, az elemzők ugyanis több lépcsőben várták elérni ezt a szintet. Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a ciklus lezárásának időzítése két szempontból fontos:: hogy az amerikai Fed gazdaságélénkítő programjának (QE) októberi leállítása és a devizahitelek forintosítása előtt történt.
A QE leállítására adott jegybanki reakciók közül elsősorban az Európai Központi Banké lesz a mértékadó, tekintettel arra, hogy Európában a hitelezési aktivitás fokozása és a gazdasági növekedés támogatása meghatározó gazdaságpolitikai szempont - írta az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Véleménye szerint az inflációs folyamatok alapján lehetőség van a 2,1 százalékos kamatszint tartós fenntartására. A devizahitelek forintosításának részletei az év vége fele várhatóak, a pénzügyi stabilitást övező kockázatok azonosítása majd annak pontos ismeretében lehetséges. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok jelentősebb megváltozásának hiányában, a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentési ciklus lezárultával egy kamattartási ciklusba kezdhet, a laza monetáris kondíciók tartós biztosításának érdekében, ezzel is tovább támogatva a gazdasági növekedést - tette hozzá.
forrás:MTI
Hozzászólások