K&H: csökkent a béren kívüli juttatást tervező kkv-k aránya
A kis- és középvállalkozások (kkv) csaknem kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit a következő egy évben, az év eleji átmeneti javulás után az idei második fél évben folytatódott a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya - derül ki a K&H kkv-bizalmi index adataiból.
Az új cafeteria-rendszer tervének tavaszi bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy évben a kkv-k 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya - ismertette a K&H az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az adótörvények módosítása miatt a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria-rendszerüket. Az első helyen továbbra is az Erzsébet-utalvány, a másodikon pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett, 25-ről 18 százalékra, illetve 18-ról 10 százalékra.
A pénzbeli jutalom a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. A közlemény szerint ez összefügg a jövő évi adóváltozásokkal, amelyek szerint évi százezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből.
A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag nyolc éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul a helyi utazási bérlet - az Erzsébet-utalványhoz hasonlóan - az egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként - emelték ki.
A K&H szerint a különböző méretű cégek általában nagyon eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis- és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással.
Régiós szinten viszont jelentős az eltérés. Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele, 53 százaléka tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban dolgozóknak 30, a Pest megyében dolgozóknak pedig 31 százaléka számíthat ilyen jellegű bérkiegészítésre.
Szektorok szerinti bontásban csak az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban, 45 százalékban cafeteriával.
A K&H és a GfK Magyarország 2004 óta készíti a negyedéves kkv-bizalmi index kutatást, 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével. A legutóbbi felmérés május 24. és június 6. között történt.
MTI
Az új cafeteria-rendszer tervének tavaszi bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy évben a kkv-k 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya - ismertette a K&H az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az adótörvények módosítása miatt a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria-rendszerüket. Az első helyen továbbra is az Erzsébet-utalvány, a másodikon pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett, 25-ről 18 százalékra, illetve 18-ról 10 százalékra.
A pénzbeli jutalom a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. A közlemény szerint ez összefügg a jövő évi adóváltozásokkal, amelyek szerint évi százezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből.
A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag nyolc éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul a helyi utazási bérlet - az Erzsébet-utalványhoz hasonlóan - az egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként - emelték ki.
A K&H szerint a különböző méretű cégek általában nagyon eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis- és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással.
Régiós szinten viszont jelentős az eltérés. Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele, 53 százaléka tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban dolgozóknak 30, a Pest megyében dolgozóknak pedig 31 százaléka számíthat ilyen jellegű bérkiegészítésre.
Szektorok szerinti bontásban csak az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban, 45 százalékban cafeteriával.
A K&H és a GfK Magyarország 2004 óta készíti a negyedéves kkv-bizalmi index kutatást, 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével. A legutóbbi felmérés május 24. és június 6. között történt.
MTI
Hozzászólások