MNB-alelnök: túlzóak a kamatcsökkentési ciklussal kapcsolatos piaci várakozások
Túlzóak a kamatcsökkentési ciklus aljával kapcsolatos piaci várakozások, a jegybank ezt enyhíteni akarja; az MNB nem az ideálisan legalacsonyabb kamatszintet akarja elérni, hanem azt, amely 2018 közepéig fenntartható - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön, Budapesten egy háttérbeszélgetésen.
Felidézte, hogy a kamatcsökkentési ciklus elején - a májusi és a júniusi kamatdöntő ülésre célozva - már kérdésnek nevezte, hogy lesz-e harmadik vagy esetleg negyedik lépés.
A gazdaság élénkülését a jegybanki és egyre inkább a kormányzati intézkedések támogatják, a fiskális politika átveszi az ösztönző szerepet - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a monetáris politika sok mindent megtett a gazdaság élénkítésére. A jövő évi költségvetési tervezetben szereplő, 2,4 százalékra megemelt hiánycél gazdasági ösztönző hatása nem elhanyagolható - tette hozzá. Ha a költségvetési politika lazább, akkor a monetáris politikának nem kell olyan lazának lenni - jegyezte meg a jegybank alelnöke.
Úgy fogalmazott, az első két hónap alapján "probléma van a bérdinamikával", növeli az inflációs kockázatokat, hogy akár 5 százalék is lehet idén a versenyszférában a bérnövekedés, ami magasabb a márciusi előrejelzésnél. A nagy volatilitást mutató élelmiszerárak is óvatosságra késztetnek - jegyezte meg. Az áfacsökkentésnek, ha nincs másodkörös hatása, egyszer jelentkezik, ezen "át lehet nézni" infláció szempontjából - fogalmazott.
A jegybank számára az a nehéz, hogy vannak olyan tételek, amik mesterségesen alacsonyan tartják az inflációt, mint a rezsicsökkentés és az áfacsökkentés - mondta.
Az a stratégia, hogy a jegybank hosszú távon fenntartható kamatlábra törekszik, azt is jelenti, hogy ez kicsit magasabb lehet az ideálisnál az elején, majd kicsit alacsonyabb - fejtette ki. Az eltérést a nem-hagyományos eszközökkel hidalják át - mondta.
Az Európai Központi Bank (EKB) nagy arányú monetáris lazításával kapcsolatban megjegyezte: egy idő után a jegybanknak valamilyen idővel, valamilyen mértékben követni kell azt, bár az ország a korábbinál függetlenebb a külső pénzügyi intézmények döntéseitől - jegyezte meg.
Az alelnök kitért arra, hogy május 2-án indul a budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (BUBOR) kötelező árjegyzése, amelytől a jegybank a BUBOR-piac élénkülését várja, azt, hogy igazi referenciakamat szerepét töltse be. Jelenleg a BUBOR-kamat az alapkamathoz tapad, nem tölti be funkcióját, nincs forgalma - mutatott rá. Májustól az 1 és 3 hónapos BUBOR kötelező árjegyzése indul, a limiteket az MNB jegyzi és figyeli, hogy a bankok hogyan felelnek meg ennek - ismertette.
Elmondta, hogy szeptemberig a tesztidőszak tart, ha addig a BUBOR-piac nem éri el a kívánt forgalmat, akkor kötelező ügyletkötést írhatnak elő a bankoknak, de ez csak a második lépés.
Kitért arra, hogy a költségvonzat miatt eleinte negatívabban álltak hozzá a bankok a BUBOR-piac élénkítéséhez, azonban most már kooperatívabbak. Úgy fogalmazott, "szégyen, hogy a BUBOR-piac nem működik", nincs más választásuk a bankoknak, mint hogy fejlesszék, az MNB alelnöke szerint ez a normális banki működéshez szervesen hozzátartozik.
Az MNB alelnöke beszámolt arról, hogy az önfinanszírozási program jövőjéről május 10-én dönt a monetáris tanács, a program két célját, a külső sérülékenység - az államadósság deviza-részarányának - csökkentését és a hozamgörbe hosszú oldalán a monetáris lazítást sikerült elérni. Várhatóan ekkor bejelentik a program kifutását - tette hozzá.
Mint mondta, a program fő eszközének, a feltételes kamatcsere-eszköznek (IRS) "csendes kivezetése" zajlott.
Az IRS tételek mintegy 4 év múlva lejárnak, ha mostantól többet nem hirdetnek meg, ez a tétel nem terheli többet a jegybank mérlegét - összegezte.
A Brexitről szóló kérdésre azt válaszolta, hogy annak kisebb hatása lehet a monetáris és kamatpolitikára. Mint mondta, Brexit esetén ott lesz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), ami által Nagy-Britannia nem fog kiesni a közös piacból, az esetleges kilépés gazdasági hatása így alacsony lehet.
MTI
Felidézte, hogy a kamatcsökkentési ciklus elején - a májusi és a júniusi kamatdöntő ülésre célozva - már kérdésnek nevezte, hogy lesz-e harmadik vagy esetleg negyedik lépés.
A gazdaság élénkülését a jegybanki és egyre inkább a kormányzati intézkedések támogatják, a fiskális politika átveszi az ösztönző szerepet - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a monetáris politika sok mindent megtett a gazdaság élénkítésére. A jövő évi költségvetési tervezetben szereplő, 2,4 százalékra megemelt hiánycél gazdasági ösztönző hatása nem elhanyagolható - tette hozzá. Ha a költségvetési politika lazább, akkor a monetáris politikának nem kell olyan lazának lenni - jegyezte meg a jegybank alelnöke.
Úgy fogalmazott, az első két hónap alapján "probléma van a bérdinamikával", növeli az inflációs kockázatokat, hogy akár 5 százalék is lehet idén a versenyszférában a bérnövekedés, ami magasabb a márciusi előrejelzésnél. A nagy volatilitást mutató élelmiszerárak is óvatosságra késztetnek - jegyezte meg. Az áfacsökkentésnek, ha nincs másodkörös hatása, egyszer jelentkezik, ezen "át lehet nézni" infláció szempontjából - fogalmazott.
A jegybank számára az a nehéz, hogy vannak olyan tételek, amik mesterségesen alacsonyan tartják az inflációt, mint a rezsicsökkentés és az áfacsökkentés - mondta.
Az a stratégia, hogy a jegybank hosszú távon fenntartható kamatlábra törekszik, azt is jelenti, hogy ez kicsit magasabb lehet az ideálisnál az elején, majd kicsit alacsonyabb - fejtette ki. Az eltérést a nem-hagyományos eszközökkel hidalják át - mondta.
Az Európai Központi Bank (EKB) nagy arányú monetáris lazításával kapcsolatban megjegyezte: egy idő után a jegybanknak valamilyen idővel, valamilyen mértékben követni kell azt, bár az ország a korábbinál függetlenebb a külső pénzügyi intézmények döntéseitől - jegyezte meg.
Az alelnök kitért arra, hogy május 2-án indul a budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (BUBOR) kötelező árjegyzése, amelytől a jegybank a BUBOR-piac élénkülését várja, azt, hogy igazi referenciakamat szerepét töltse be. Jelenleg a BUBOR-kamat az alapkamathoz tapad, nem tölti be funkcióját, nincs forgalma - mutatott rá. Májustól az 1 és 3 hónapos BUBOR kötelező árjegyzése indul, a limiteket az MNB jegyzi és figyeli, hogy a bankok hogyan felelnek meg ennek - ismertette.
Elmondta, hogy szeptemberig a tesztidőszak tart, ha addig a BUBOR-piac nem éri el a kívánt forgalmat, akkor kötelező ügyletkötést írhatnak elő a bankoknak, de ez csak a második lépés.
Kitért arra, hogy a költségvonzat miatt eleinte negatívabban álltak hozzá a bankok a BUBOR-piac élénkítéséhez, azonban most már kooperatívabbak. Úgy fogalmazott, "szégyen, hogy a BUBOR-piac nem működik", nincs más választásuk a bankoknak, mint hogy fejlesszék, az MNB alelnöke szerint ez a normális banki működéshez szervesen hozzátartozik.
Az MNB alelnöke beszámolt arról, hogy az önfinanszírozási program jövőjéről május 10-én dönt a monetáris tanács, a program két célját, a külső sérülékenység - az államadósság deviza-részarányának - csökkentését és a hozamgörbe hosszú oldalán a monetáris lazítást sikerült elérni. Várhatóan ekkor bejelentik a program kifutását - tette hozzá.
Mint mondta, a program fő eszközének, a feltételes kamatcsere-eszköznek (IRS) "csendes kivezetése" zajlott.
Az IRS tételek mintegy 4 év múlva lejárnak, ha mostantól többet nem hirdetnek meg, ez a tétel nem terheli többet a jegybank mérlegét - összegezte.
A Brexitről szóló kérdésre azt válaszolta, hogy annak kisebb hatása lehet a monetáris és kamatpolitikára. Mint mondta, Brexit esetén ott lesz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), ami által Nagy-Britannia nem fog kiesni a közös piacból, az esetleges kilépés gazdasági hatása így alacsony lehet.
MTI
Hozzászólások