MNB: az alapkamat helyett nem hagyományos célzott monetáris eszközökkel lazít a monetáris tanács
Az inflációs célt az alapkamat tartós szintentartása mellett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök alkalmazásával kívánja elérni a monetáris tanács - közölte az MNB a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében, miután a jegybanki alapkamatot a várakozásoknak megfelelően változatlanul 1,35 százalékon hagyta a testület.
A tanács álláspontja szerint a nem hagyományos célzott monetáris eszközök hatékonyan szolgálják a monetáris kondíciók további lazítását, különösen a hosszú távú hozamok csökkenését. A monetáris tanács kiemelten vizsgálja a potenciálisan alkalmazható eszközök körét - hangsúlyozta az MNB.
A monetáris tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés lassulásával a szabad kapacitások csökkenése átmenetileg megáll, így a kibocsátási rés csak az előrejelzési horizont végén záródik. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. Az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók fenntartása a teljes előrejelzési időhorizonton összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzésével.
A tanács indoklásában kifejti: az éves inflációs ráta novemberben kismértékben emelkedett, a maginfláció nem változott érdemben. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. A maginfláció az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyorsuló bérek eredményeként fokozatosan növekszik, azonban a tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szintre süllyedtek. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.
A gazdaság bővülése a harmadik negyedévben a vártnál visszafogottabb ütemben folytatódott, a lassuláshoz hozzájárult a mezőgazdaság visszaesése és az ipari teljesítmény dinamikájának mérséklődése. A kiskereskedelmi forgalom októberben az előzetes adatok alapján az elmúlt hónapokhoz hasonlóan stabilan alakult, a termékek széles körében nőtt az értékesítés. A foglalkoztatás és a munkanélküliség nem változott érdemben.
A monetáris tanács megítélése szerint a külső kereslet és az európai uniós forrás-beáramlás lassulása számottevően visszaveti a 2016-os növekedést. Élénkülés a testület szerint 2016 második felétől várható, főként a felvevőpiacok gazdasági teljesítményének erősödése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként. A tanács szerint az MNB növekedéstámogató programja, valamint az új, lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések mérséklik a növekedési ütem lassulását, a háztartások emelkedő fogyasztása pedig a következő években is érdemben támogatja a gazdaság bővülését.
Az indoklás kitér arra is, hogy az elmúlt hónapot változékony, az utolsó héten érdemben romló globális pénzpiaci hangulat jellemezte. Az időszak során leginkább az Európai Központi Bank lazább monetáris politikai irányultságra utaló kommunikációja és döntése, a Fed kamatemelése körül továbbra is fennálló bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra.
A hazai pénzpiaci folyamatokban elsősorban nemzetközi tényezők játszottak szerepet. A forint árfolyama gyengült, a CDS-felár nem változott érdemben az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol a monetáris tanács értékelése szerint.
A piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatással összhangban alakultak. A jegybank által bevezetett nemhagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek - írja közleményében a testület.
MTI
A tanács álláspontja szerint a nem hagyományos célzott monetáris eszközök hatékonyan szolgálják a monetáris kondíciók további lazítását, különösen a hosszú távú hozamok csökkenését. A monetáris tanács kiemelten vizsgálja a potenciálisan alkalmazható eszközök körét - hangsúlyozta az MNB.
A monetáris tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés lassulásával a szabad kapacitások csökkenése átmenetileg megáll, így a kibocsátási rés csak az előrejelzési horizont végén záródik. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. Az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók fenntartása a teljes előrejelzési időhorizonton összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzésével.
A tanács indoklásában kifejti: az éves inflációs ráta novemberben kismértékben emelkedett, a maginfláció nem változott érdemben. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. A maginfláció az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyorsuló bérek eredményeként fokozatosan növekszik, azonban a tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szintre süllyedtek. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.
A gazdaság bővülése a harmadik negyedévben a vártnál visszafogottabb ütemben folytatódott, a lassuláshoz hozzájárult a mezőgazdaság visszaesése és az ipari teljesítmény dinamikájának mérséklődése. A kiskereskedelmi forgalom októberben az előzetes adatok alapján az elmúlt hónapokhoz hasonlóan stabilan alakult, a termékek széles körében nőtt az értékesítés. A foglalkoztatás és a munkanélküliség nem változott érdemben.
A monetáris tanács megítélése szerint a külső kereslet és az európai uniós forrás-beáramlás lassulása számottevően visszaveti a 2016-os növekedést. Élénkülés a testület szerint 2016 második felétől várható, főként a felvevőpiacok gazdasági teljesítményének erősödése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként. A tanács szerint az MNB növekedéstámogató programja, valamint az új, lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések mérséklik a növekedési ütem lassulását, a háztartások emelkedő fogyasztása pedig a következő években is érdemben támogatja a gazdaság bővülését.
Az indoklás kitér arra is, hogy az elmúlt hónapot változékony, az utolsó héten érdemben romló globális pénzpiaci hangulat jellemezte. Az időszak során leginkább az Európai Központi Bank lazább monetáris politikai irányultságra utaló kommunikációja és döntése, a Fed kamatemelése körül továbbra is fennálló bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra.
A hazai pénzpiaci folyamatokban elsősorban nemzetközi tényezők játszottak szerepet. A forint árfolyama gyengült, a CDS-felár nem változott érdemben az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol a monetáris tanács értékelése szerint.
A piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatással összhangban alakultak. A jegybank által bevezetett nemhagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek - írja közleményében a testület.
MTI
Hozzászólások