Alapjogokért Központ: a menekültügyi szabályozás átfogó, európai szintű reformjára van szükség
Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Unió tagállamaiban növekvő migrációs nyomás, a hatályos rendszer hiányosságai, és az Európai Bizottság által a helyzet kezelésére előirányzott javaslatok abba az irányba mutatnak, hogy a menekültügyi szabályozás átfogó, európai szintű reformjára van szükség.
A központ legújabb, MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében kiemelte: az ugyanakkor érzékelhető, hogy a javaslatok kapcsán kibontakozó vita lezárása, az új jogszabályok elfogadása még hosszú időt fog igénybe venni.
A tagállamok részéről az akut probléma akut kezelést is igényel, ezért - ahogy Ausztria példája is mutatja - a viták lezárultáig az érintett országoknak maximálisan érdemes kihasználniuk a hatályos EU-s szabályozási keretrendszer lehetőségeit - így Magyarországnak is ezt kellene tennie.
Felidézték, hogy az osztrák kormány a napokban jelentette be: az oda érkező, menekültügyi kérelmet előterjesztők közül azokat, akik korábban egy másik tagállamban - például Magyarországon - már nyújtottak be ilyen kérelmet vagy akik egy másik tagállamban léptek először az EU területére, "visszaküldenék".
A központ szerint érdemes hangsúlyozni, hogy a tagállamok - így Magyarország is - fenntarthatják maguknak a jogot arra, hogy ezen személyek közül azokat, akik nemzetközi védelemre nem jogosultak, biztonságos harmadik országba "küldjék tovább".
Ugyanakkor Ausztria az ilyen ügyekben alkalmazná a menekültstátuszt kérelmezőkkel szemben a gyorsított eljárást is, tekintettel arra, hogy az EU-s irányelvek által felhatalmazva ott már elfogadták a "biztonságos származási országok listáját".
Ahogy arra korábban a központ is felhívta a figyelmet, az ilyen listát megalkotó országok a nem válságterületről érkező menedékkérők esetében hatékonyabban és akár gyorsított módon is lefolytathatják a vonatkozó eljárásokat és nyilváníthatják megalapozatlannak a kérelmeket.
A magyar jogalkotó ugyanakkor mindeddig nem használta ki az EU-s szabályok adta ezen lehetőségeket, melyek hatékonynak bizonyulhatnának a Magyarországon is egyre fokozódó migrációs nyomás megfelelő kezelése kapcsán.
Az összegzésben kitértek arra is, hogy a központ ismételten megvizsgálta a menekültügyre vonatkozó uniós és hazai szabályozást a legújabb uniós és tagállami intézkedések fényében. A központ a korábbiakhoz hasonlóan arra a megállapításra jutott, hogy a magyar jogalkotónak a hatályos közösségi szabályok betartása mellett is van lehetősége szigorítani a vonatkozó magyar szabályozást.
Így az uniós joggal összhangban lehetőség van elfogadni az úgynevezett biztonságos származási országok listáját - erősítették meg. Megjegyezték: Ugyancsak joga van a tagállamoknak, hogy a menekültügyi kérelmek egyes csoportjait gyorsított eljárásban bírálják el.
A központ meggyőződése szerint ezen jogintézmények magyarországi bevezetése hatékonyabbá teheti a megnövekedett menekültteher kezelését - írták.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő
bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
MTI
A központ legújabb, MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében kiemelte: az ugyanakkor érzékelhető, hogy a javaslatok kapcsán kibontakozó vita lezárása, az új jogszabályok elfogadása még hosszú időt fog igénybe venni.
A tagállamok részéről az akut probléma akut kezelést is igényel, ezért - ahogy Ausztria példája is mutatja - a viták lezárultáig az érintett országoknak maximálisan érdemes kihasználniuk a hatályos EU-s szabályozási keretrendszer lehetőségeit - így Magyarországnak is ezt kellene tennie.
Felidézték, hogy az osztrák kormány a napokban jelentette be: az oda érkező, menekültügyi kérelmet előterjesztők közül azokat, akik korábban egy másik tagállamban - például Magyarországon - már nyújtottak be ilyen kérelmet vagy akik egy másik tagállamban léptek először az EU területére, "visszaküldenék".
A központ szerint érdemes hangsúlyozni, hogy a tagállamok - így Magyarország is - fenntarthatják maguknak a jogot arra, hogy ezen személyek közül azokat, akik nemzetközi védelemre nem jogosultak, biztonságos harmadik országba "küldjék tovább".
Ugyanakkor Ausztria az ilyen ügyekben alkalmazná a menekültstátuszt kérelmezőkkel szemben a gyorsított eljárást is, tekintettel arra, hogy az EU-s irányelvek által felhatalmazva ott már elfogadták a "biztonságos származási országok listáját".
Ahogy arra korábban a központ is felhívta a figyelmet, az ilyen listát megalkotó országok a nem válságterületről érkező menedékkérők esetében hatékonyabban és akár gyorsított módon is lefolytathatják a vonatkozó eljárásokat és nyilváníthatják megalapozatlannak a kérelmeket.
A magyar jogalkotó ugyanakkor mindeddig nem használta ki az EU-s szabályok adta ezen lehetőségeket, melyek hatékonynak bizonyulhatnának a Magyarországon is egyre fokozódó migrációs nyomás megfelelő kezelése kapcsán.
Az összegzésben kitértek arra is, hogy a központ ismételten megvizsgálta a menekültügyre vonatkozó uniós és hazai szabályozást a legújabb uniós és tagállami intézkedések fényében. A központ a korábbiakhoz hasonlóan arra a megállapításra jutott, hogy a magyar jogalkotónak a hatályos közösségi szabályok betartása mellett is van lehetősége szigorítani a vonatkozó magyar szabályozást.
Így az uniós joggal összhangban lehetőség van elfogadni az úgynevezett biztonságos származási országok listáját - erősítették meg. Megjegyezték: Ugyancsak joga van a tagállamoknak, hogy a menekültügyi kérelmek egyes csoportjait gyorsított eljárásban bírálják el.
A központ meggyőződése szerint ezen jogintézmények magyarországi bevezetése hatékonyabbá teheti a megnövekedett menekültteher kezelését - írták.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő
bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
MTI
Hozzászólások