Balassi Intézet - Szabó, Hoppál: a kultúra húzóágazat
A magyar kultúra és a tudomány húzóágazat a világban, olyan erő, amelyet még jobban lehetne használni. Erről beszélt Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára a Balassi Intézet budapesti igazgatói találkozójának keddi megnyitóján.
Szabó László kiemelte: a külügy, a külgazdaság és a kultúrdiplomácia a KKM keretein belül létrejött triója jól működik, szorosan egymásra épülésük a magyar nemzet érdekeit szolgálja.
"A diplomáciában is könnyebben megértjük egymást, ha az értékeinkről, a kultúra és a tudomány nyelvén beszélünk. Ez igazi erő a kezünkben, amelyet a jelenleginél szélesebb körűen is lehetne használni" - jegyezte meg a parlamenti államtitkár.
Hoppál Péter azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet kulturális ereje csak úgy demonstrálható, ha egyszerre képes megmutatni tradícióit és jövőbe mutató céljait. "A kultúra hatékony eszközként felfogása friss válaszokat szolgáltathat aktuálpolitikai kérdésekre, kiemelt figyelemmel az égető szociálpolitikai, demográfiai problémáinkra, kormányzati célkitűzéseinkre is" - fogalmazott.
A kulturális államtitkár mérőszámokat sorolva bizonyította a magyar kultúra hatékonyságát nemzetközi viszonylatban is. "A kreatív ipar hozzájárulása a magyar GDP-hez dinamikusan nő, annak 3,7 százalékát teszi ki, és szintén magas arányt mutat a kultúrához szorosan kapcsolódó szerzői jogé, amely 7,62 százalék.
A kreatív szegmensnek tekinthető szerzői jogi ágazatok GDP-arányos hozzájárulását tekintve Magyarország az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával együtt alkotja az élbolyt, ugyanezen ágazatok foglalkoztatáshoz való hozzájárulásában az 5. helyen állunk a világon" - szögezte le Hoppál Péter.
Mint mondta, a kormányzat számára a magyar kultúrának a társadalmi jólét javításának, a középosztály megerősítésének, az országkép pozitív formálásának, a versenyképesség erősítésének eszközeként kell működnie. Fontosnak nevezte azt, hogy miként tudja a Balassi Intézet támogatni a külpolitika stratégiai céljait.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója értékelte a magyar kultúrdiplomáciában az elmúlt időszakban lezajlott strukturális átalakítások eredményeit, és hangsúlyozta: a 21 országban működő 23 magyar kulturális intézet hálózatának még inkább meg kell mutatnia, hogy Magyarország innovatív, modern, gazdag, változatos, nyitott és befogadó kultúrával rendelkezik. "Bátran kell támaszkodni arra, hogy Magyarország kulturális kisugárzása, ereje valóban erősebb, mint amire az ország egyébként gazdaságilag képes" - tette hozzá.
Kitért arra, hogy lezárult az a vita, amely a Balassi Intézet helyéről szólt a kormányzati struktúrában, és a KKM fenntartásában működni számos előnnyel jár, egyszerűbb a korábbi rendszernél, ráadásul bevett nemzetközi modell. "A külügy, a külgazdaság és a kulturális diplomácia egy kézben tartása lehetőséget teremt arra, hogy ugyanazon cél érdekében mozgósítani tudjuk mind a humán, mind az infrastrukturális, mind pedig a pénzügyi erőforrásokat".
A Balassi Intézet előtt álló új feladatok közé sorolta a szolgáltató jelleg megerősítését és a szakmai munka hangsúlyosabbá tételét, valamint beszámolt arról, hogy stratégiai együttműködést akarnak kialakítani a nagy kulturális intézményekkel, többek között a párhuzamosságok kiiktatása, az összefogottabb tevékenység érdekében.
"Tartalmi minimumot kell meghatározni a kinti magyar kulturális intézetek számára, hogy tudatosabban tervezhetőek legyenek a programok, és érzékelhetőbbé váljon: a 23 intézet ugyanazt az országot és kulturális diplomáciai célkitűzésrendszert képviseli" - hangsúlyozta a főigazgató.
Hammerstein Judit beszélt arról, hogy erősíteni kell a kulturális és oktatási szakdiplomaták helyzetét, viszont nem lesz szükség rájuk egyes olyan állomáshelyeken, ahol időközben kulturális intézet nyílt. Szólt a magyar vendégoktatói hálózat sikereiről, a létszám bővítésének szükségességéről is.
Mint elhangzott a Publishing Hungary program keretében több mint három éve támogatják a magyar irodalom és könyves kultúra népszerűsítését külföldi vásárokon. "A jövőben kevesebb vásáron fogunk észt venni, viszont megjelenésünk koncentráltabb lesz.
Fontos esemény, hogy októberben Magyarország lesz a második legnagyobb európai könyvvásár, a göteborgi rendezvény díszvendége, és népes íródelegációval megyünk ki olyan tematika jegyében, amelyben 1956, Budapest, a Balaton-felvidék, valamint a zsidóság és a romák is szerepelnek. 2016-ban Tajpejben és Varsóban leszünk díszvendégek" - foglalta össze a főigazgató.
Kitért arra, hogy sikeresen zárultak le az elmúlt időszakban az oroszországi magyar kulturális napok, a New York-i Pop-Up Budapest programsorozat, a pozsonyi magyar kulturális hét, ősszel pedig a magyar-német kulturális barátság éve jegyében lesznek rendezvények. Hammerstein Judit eredményesnek nevezte a Campus Hungary oktatási ösztöndíjprogramot, illetve a hallgatói magyar programot is.
MTI
Szabó László kiemelte: a külügy, a külgazdaság és a kultúrdiplomácia a KKM keretein belül létrejött triója jól működik, szorosan egymásra épülésük a magyar nemzet érdekeit szolgálja.
"A diplomáciában is könnyebben megértjük egymást, ha az értékeinkről, a kultúra és a tudomány nyelvén beszélünk. Ez igazi erő a kezünkben, amelyet a jelenleginél szélesebb körűen is lehetne használni" - jegyezte meg a parlamenti államtitkár.
Hoppál Péter azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet kulturális ereje csak úgy demonstrálható, ha egyszerre képes megmutatni tradícióit és jövőbe mutató céljait. "A kultúra hatékony eszközként felfogása friss válaszokat szolgáltathat aktuálpolitikai kérdésekre, kiemelt figyelemmel az égető szociálpolitikai, demográfiai problémáinkra, kormányzati célkitűzéseinkre is" - fogalmazott.
A kulturális államtitkár mérőszámokat sorolva bizonyította a magyar kultúra hatékonyságát nemzetközi viszonylatban is. "A kreatív ipar hozzájárulása a magyar GDP-hez dinamikusan nő, annak 3,7 százalékát teszi ki, és szintén magas arányt mutat a kultúrához szorosan kapcsolódó szerzői jogé, amely 7,62 százalék.
A kreatív szegmensnek tekinthető szerzői jogi ágazatok GDP-arányos hozzájárulását tekintve Magyarország az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával együtt alkotja az élbolyt, ugyanezen ágazatok foglalkoztatáshoz való hozzájárulásában az 5. helyen állunk a világon" - szögezte le Hoppál Péter.
Mint mondta, a kormányzat számára a magyar kultúrának a társadalmi jólét javításának, a középosztály megerősítésének, az országkép pozitív formálásának, a versenyképesség erősítésének eszközeként kell működnie. Fontosnak nevezte azt, hogy miként tudja a Balassi Intézet támogatni a külpolitika stratégiai céljait.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója értékelte a magyar kultúrdiplomáciában az elmúlt időszakban lezajlott strukturális átalakítások eredményeit, és hangsúlyozta: a 21 országban működő 23 magyar kulturális intézet hálózatának még inkább meg kell mutatnia, hogy Magyarország innovatív, modern, gazdag, változatos, nyitott és befogadó kultúrával rendelkezik. "Bátran kell támaszkodni arra, hogy Magyarország kulturális kisugárzása, ereje valóban erősebb, mint amire az ország egyébként gazdaságilag képes" - tette hozzá.
Kitért arra, hogy lezárult az a vita, amely a Balassi Intézet helyéről szólt a kormányzati struktúrában, és a KKM fenntartásában működni számos előnnyel jár, egyszerűbb a korábbi rendszernél, ráadásul bevett nemzetközi modell. "A külügy, a külgazdaság és a kulturális diplomácia egy kézben tartása lehetőséget teremt arra, hogy ugyanazon cél érdekében mozgósítani tudjuk mind a humán, mind az infrastrukturális, mind pedig a pénzügyi erőforrásokat".
A Balassi Intézet előtt álló új feladatok közé sorolta a szolgáltató jelleg megerősítését és a szakmai munka hangsúlyosabbá tételét, valamint beszámolt arról, hogy stratégiai együttműködést akarnak kialakítani a nagy kulturális intézményekkel, többek között a párhuzamosságok kiiktatása, az összefogottabb tevékenység érdekében.
"Tartalmi minimumot kell meghatározni a kinti magyar kulturális intézetek számára, hogy tudatosabban tervezhetőek legyenek a programok, és érzékelhetőbbé váljon: a 23 intézet ugyanazt az országot és kulturális diplomáciai célkitűzésrendszert képviseli" - hangsúlyozta a főigazgató.
Hammerstein Judit beszélt arról, hogy erősíteni kell a kulturális és oktatási szakdiplomaták helyzetét, viszont nem lesz szükség rájuk egyes olyan állomáshelyeken, ahol időközben kulturális intézet nyílt. Szólt a magyar vendégoktatói hálózat sikereiről, a létszám bővítésének szükségességéről is.
Mint elhangzott a Publishing Hungary program keretében több mint három éve támogatják a magyar irodalom és könyves kultúra népszerűsítését külföldi vásárokon. "A jövőben kevesebb vásáron fogunk észt venni, viszont megjelenésünk koncentráltabb lesz.
Fontos esemény, hogy októberben Magyarország lesz a második legnagyobb európai könyvvásár, a göteborgi rendezvény díszvendége, és népes íródelegációval megyünk ki olyan tematika jegyében, amelyben 1956, Budapest, a Balaton-felvidék, valamint a zsidóság és a romák is szerepelnek. 2016-ban Tajpejben és Varsóban leszünk díszvendégek" - foglalta össze a főigazgató.
Kitért arra, hogy sikeresen zárultak le az elmúlt időszakban az oroszországi magyar kulturális napok, a New York-i Pop-Up Budapest programsorozat, a pozsonyi magyar kulturális hét, ősszel pedig a magyar-német kulturális barátság éve jegyében lesznek rendezvények. Hammerstein Judit eredményesnek nevezte a Campus Hungary oktatási ösztöndíjprogramot, illetve a hallgatói magyar programot is.
MTI
Hozzászólások