Home / Belföldi hírek / politika / IM: szakmai vitára van szükség az új Ptk. módosításáról

IM: szakmai vitára van szükség az új Ptk. módosításáról



Az új polgári törvénykönyv (Ptk) esetleges módosításával kapcsolatos szakmai vitát szorgalmazott a hatálybalépés óta eltelt kevesebb mint két év során felmerült problémák miatt Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára a Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülésén Budapesten hétfőn.

A helyettes államtitkár előadásában kiemelte, hogy nem eldöntött jogalkotási kérdésről van szó. Orbán Viktor miniszterelnök decemberben arra kérte Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy vizsgálja meg a módosítás szükségességét.

paragrafus

A szaktárca nem tud és nem is akar egyedül dönteni, kikéri a szakma véleményét – szögezte le Bodzási Balázs. Hangsúlyozta azt is: a tárca védte az új magánjogi kódex integritását, semmiképpen nem vádolható azzal, hogy belehajszolná a kormányt, az Országgyűlést a törvénymódosításba. Ugyanakkor már az új Ptk. elfogadása sem volt vitáktól mentes, a 2014. március 15-ei hatálybalépése óta pedig számos, a kódex módosítására irányuló kérés, javaslat érkezett a minisztériumhoz – tette hozzá.

A szakember többek között a zálogjog, az új hitelbiztosítási nyilvántartás, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége kérdésében érvelt a módosítás szükségessége mellett. Szerinte ezeket indokolhatják egyrészt a gazdasági életnek, a gazdasági társaságok működésének, a hitelezésnek és a jelzálogpiac működésének igényei, másrészt az, hogy egyes rendelkezések megfogalmazása pontatlan, nehezen értelmezhető.

A kérdés az, hogy vajon a felmerült problémák jogértelmezéssel megoldhatók-e vagy jogalkotási lépésekre van szükség, és ha igen, mikor. Meg kell-e várni, amíg a bírósági joggyakorlat fél évtized elteltével bebizonyítja, hogy nem képes egyes jogszabályhelyeket alkalmazni, vagy ha ez már sejthető, akkor érdemes-e már hamarabb is hozzányúlni a kódexhez – vetette fel.

Bodzási Balázs felhívta a figyelmet, hogy az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) már egy 2014-es jelentésében arról írt: az új Ptk.-ban ellenmondásos, a hitelezőket elbizonytalanító rendelkezések vannak, amelyek akadályozzák a hitelek újrastrukturálását, nem ösztönzik a finanszírozást. Az EBRD kifogásolta azt is, hogy az új hitelbiztosítási nyilvántartás nem közhiteles és a szerződés átruházásnak szabályai ellentmondásosak.

A Magyar Nemzeti Bank tavalyi rendeletéből pedig az következik, hogy prosperáló jelzálogpiachoz megfelelő biztosítékokra van szükség, és ebből a szempontból a korábbi önálló zálogjog megfelelőbb eszköz lehet. A magyar gazdaság százötven éve tőkehiányos, a külföldi tőkének pedig megfelelő hitelbiztosítékokra van szüksége – jelentette ki az igazságügyi tárca helyettes államtitkára.

Hozzátette: az új Ptk.-val kapcsolatban megfogalmazott egyes kritikai észrevételek arra figyelmeztetnek, hogy differenciált, speciális igényekhez alkalmazkodó szabályozásra van szükség, amely tekintettel van az egyéni fogyasztó, a kis- és középvállalkozó, a mezőgazdasági szereplő és a multi eltérő sajátosságaira, a különféle hiteligényekre is.

Bodzási Balázs közölte: a dinamikus jelzálogpiac megteremtése a lakosság számára is fontos, és emellett talán jobb lett volna a korábbi közhiteles közjegyzői zálognyilvántartást a kritikáknak megfelelően korrigálni, nem pedig teljes egészében lecserélni. Most úgy tűnik, indokolt lehet az ismételt újraszabályozás. Az új zálogjog kialakításakor nem volt megfelelő gazdasági elemzés, hatásvizsgálat – fűzte hozzá.

A nyitott kérdések közé sorolta még az IM helyettes államtitkára kógencia (“kötelezőség”) és diszpozitivitás (ami nem tilos, arról szabadon megegyezhetnek a felek) dilemmáját. A korábban önálló társasági jog főszabálya volt, hogy a rendelkezések kötelezőek, az új Ptk.-nak azonban már a diszpozitivitás az alapelve.

Ez önmagában helyeselhető – mondta a helyettes államtitkár -, ám a jogalkalmazók gyakran bizonytalanok abban, hogy egyáltalán mi az, ami kötelező és mi az, amiben a felek egyértelmű törvényi tiltás hiányában szabadon megállapodhatnak. Itt feltehetően szükséges a szabályozás pontosítása, egyértelműsítése – tette hozzá.

Nehezen birkóznak meg az érintettek a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségére vonatkozó szabályok értelmezésével, az olyan atipikus szerződések, mint például a faktoring, a pénzügyi lízing vagy franchise szabályozása pedig szemmel láthatóan nem felel meg a gyakorlat követelményeinek, ugyanis nem alkalmazzák őket – fejtette ki Bodzási Balázs.

A Ptk. a gazdasági élet kódexe, ezért igazodnia kell a gazdaság igényeihez – jelentette ki az igazságügyi tárca helyettes államtitkára.

MTI

Ajánló

pártok

Nézőpont: nőtt a Fidesz támogatottsága

Három százalékkal, 31 százalékra nőtt a Fidesz támogatottsága júniushoz képest a teljes felnőtt lakosság körében …

Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com