NATO-közgyűlés - Euroatlanti integrációs elkötelezettségüket hangoztatták dél- és kelet-európai országok parlamenti vezetői
Euroatlanti integrációs elkötelezettségüket hangsúlyozták és a NATO nyitott ajtók politikájának fenntartását kérték dél- és kelet-európai országok parlamenti vezetői a NATO parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, hétfőn Budapesten.
Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina képviselőházának elnöke úgy vélte, országa sikeres példája annak, hogy a nemzetközi közösség képes válságokat megoldani, mert sikerült véget vetni a négy éven át tartó háborúnak, stabilizálni a biztonsági helyzetet és elkezdeni az ország megerősítését.
Úgy értékelte, az ország minden nehézség ellenére nagy haladást ért el rövid idő alatt az euroatlanti integráció felé. Kijelentette: az ország illetékes politikai intézményei elkötelezettek a NATO-tagság iránt, a kormány intenzíven dolgozik azon, hogy megfeleljen a tagság feltételeinek. Hangsúlyozta: "Európa nem lehet stabil egy stabil Balkán nélkül, és a Balkán nem lehet stabil Bosznia-Hercegovina nélkül".
Montenegró kicsi, de megbízható partner, s a NATO a stabilitást garantáló megoldást jelenti számára - hangsúlyozta Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke. Felidézte, hogy a walesi NATO-csúcs elismerte a montenegrói eredményeket, és úgy határozott, hogy intenzív párbeszéd kezdődhet az országgal a tagságért.
A politikus reményét fejezte ki, hogy Montenegró 2015 végéig megkapja a meghívást a szervezethez. Nézete szerint hazája megmutatta elkötelezettségét azzal is, hogy részt vett az afganisztáni ISAF-misszióban, és azonnal csatlakozott az Oroszország ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban hozott európai uniós szankciókhoz.
David Usupashvili, a grúz parlament elnöke kijelentette: Grúzia visszafordíthatatlanul közeledik a NATO-hoz, elkötelezettsége a csatlakozás mellett egyértelmű, az ország készen áll a tagságra. Mint mondta, a lakosság döntő része az orosz nyomás ellenére határozottan támogatja Grúzia euroatlanti integrációját, mert biztonságos, demokratikus országot, jogállamiságot és nyitott gazdaságot akar.
Közölte: országa komoly erőfeszítéseket tesz a demokratikus állam megteremtésére, de még nem ért az út végére. 2012 óta Grúziában a szkeptikusok elfogult várakozásai ellenére az új kormány nemcsak fenntartotta az euroatlanti közeledés ütemét, hanem reformokat vezetett be erősítve a demokratikus intézményeket - magyarázta.
Trajko Veljanoszki, a macedón képviselőház elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Macedónia politikai vezetői és társadalma teljes mértékben elkötelezett az ország euroatlanti integrációja mellett.
A NATO a világtörténelem valaha volt legsikeresebb katonai és politikai szövetsége, és Macedónia azért akar csatlakozni hozzá, mert a szövetség tagjai által vallott értékek megegyeznek az ország által követett értékekkel - mutatott rá. Hozzátette: a jelenlegi világpolitikai események is azt támasztják alá, hogy a NATO-nak fenn kell tartania a tagság lehetőségét a csatlakozni kívánó országok előtt.
Úgy látja, Macedónia minden kritériumot teljesít, ezért megérdemli, hogy helyet kapjon a szövetségben, amely a demokrácia és a szabadság elkötelezett támogatója, és a NATO-nak is előnyére várna a bővítés. Arra is kitért, hogy az elmúlt napokban történt "terrorcselekmény" nem téríti el az országot a céljától, és azzal, hogy rendezte a helyzetet, bizonyította, hogy mielőbb a szövetség tagjává kell válnia - vélekedett.
Andrij Parubij, az ukrán parlament első elnökhelyettese felidézte, az ukrán parlament tavaly az ország tömbön kívüli státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött. Úgy vélte, a budapesti ülés "erőteljes üzenetet küldött Ukrajnának arról, hogy támogatja a reformokat és az euroatlanti integrációhoz vezető utat". Kijelentette: a NATO-val való stratégiai partnerség elválaszthatatlan része Ukrajna euroatlanti integrációjának. Kijev "minden nehézség ellenére kitart amellett a törekvése mellett, hogy visszanyerje méltó helyét az európai országok családjában" - mondta.
Az ukrajnai válságról szólva kijelentette: Ukrajna kormánya kitart a minszki megállapodás mellett, ezzel szemben Oroszország folyamatosan megszegi azt. A lázadók nem vonták vissza nehézfegyverzetüket, és akadályozzák az EBESZ megfigyelőit az ellenőrzésében, eközben újabb orosz eszközök áramlanak a térségbe - mondta.
Szerinte nincs ok azt feltételezni, hogy a belátható jövőben Oroszország változtatna külpolitikáján, ezért fontos, hogy Ukrajna pénzügyi és politikai támogatást is kapjon, és hogy az Oroszország elleni szankciók fennmaradjanak.
A NATO-tagállamok walesi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, Grúzia és Montenegró tovább közeledhet a szövetséghez. Macedónia integrációját akadályozza, hogy máig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vita a szomszédos Görögországgal.
Bosznia-Hercegovina közeledését az akadályozza, hogy eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a reformokban. Grúziának olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amely NATO-kiképzőközpont létesítését irányozza elő az országban, valamint több hadgyakorlatot helyez kilátásba Grúziával. A tervek szerint Montenegró meghívásáról 2015 végén dönt a szövetség.
Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese korábban a plenáris ülésen kérdésre azt mondta, nem lehet megjósolni, hogy a 2008-as bukaresti határozat - amely szerint a feltételek teljesítésekor Grúzia taggá válhat - mikor válik "teljes valósággá". "Nem teljesen világos, hogy mit fogunk Grúziának ajánlani a varsói csúcson" - fogalmazott. Hangsúlyozta: Grúziának minden eszköze rendelkezésre áll a felkészülésre, és a NATO támogatja.
Vershbow Macedóniát illetően úgy fogalmazott, a közelmúltbeli kumanovói események a szélsőségesség erősödését mutatják, és aggasztó a politikai válság a kormánypártok és az ellenzék között is, mert az hátráltatja az euratlanti integrációt.
MTI
Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina képviselőházának elnöke úgy vélte, országa sikeres példája annak, hogy a nemzetközi közösség képes válságokat megoldani, mert sikerült véget vetni a négy éven át tartó háborúnak, stabilizálni a biztonsági helyzetet és elkezdeni az ország megerősítését.
Úgy értékelte, az ország minden nehézség ellenére nagy haladást ért el rövid idő alatt az euroatlanti integráció felé. Kijelentette: az ország illetékes politikai intézményei elkötelezettek a NATO-tagság iránt, a kormány intenzíven dolgozik azon, hogy megfeleljen a tagság feltételeinek. Hangsúlyozta: "Európa nem lehet stabil egy stabil Balkán nélkül, és a Balkán nem lehet stabil Bosznia-Hercegovina nélkül".
Montenegró kicsi, de megbízható partner, s a NATO a stabilitást garantáló megoldást jelenti számára - hangsúlyozta Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke. Felidézte, hogy a walesi NATO-csúcs elismerte a montenegrói eredményeket, és úgy határozott, hogy intenzív párbeszéd kezdődhet az országgal a tagságért.
A politikus reményét fejezte ki, hogy Montenegró 2015 végéig megkapja a meghívást a szervezethez. Nézete szerint hazája megmutatta elkötelezettségét azzal is, hogy részt vett az afganisztáni ISAF-misszióban, és azonnal csatlakozott az Oroszország ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban hozott európai uniós szankciókhoz.
David Usupashvili, a grúz parlament elnöke kijelentette: Grúzia visszafordíthatatlanul közeledik a NATO-hoz, elkötelezettsége a csatlakozás mellett egyértelmű, az ország készen áll a tagságra. Mint mondta, a lakosság döntő része az orosz nyomás ellenére határozottan támogatja Grúzia euroatlanti integrációját, mert biztonságos, demokratikus országot, jogállamiságot és nyitott gazdaságot akar.
Közölte: országa komoly erőfeszítéseket tesz a demokratikus állam megteremtésére, de még nem ért az út végére. 2012 óta Grúziában a szkeptikusok elfogult várakozásai ellenére az új kormány nemcsak fenntartotta az euroatlanti közeledés ütemét, hanem reformokat vezetett be erősítve a demokratikus intézményeket - magyarázta.
Trajko Veljanoszki, a macedón képviselőház elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Macedónia politikai vezetői és társadalma teljes mértékben elkötelezett az ország euroatlanti integrációja mellett.
A NATO a világtörténelem valaha volt legsikeresebb katonai és politikai szövetsége, és Macedónia azért akar csatlakozni hozzá, mert a szövetség tagjai által vallott értékek megegyeznek az ország által követett értékekkel - mutatott rá. Hozzátette: a jelenlegi világpolitikai események is azt támasztják alá, hogy a NATO-nak fenn kell tartania a tagság lehetőségét a csatlakozni kívánó országok előtt.
Úgy látja, Macedónia minden kritériumot teljesít, ezért megérdemli, hogy helyet kapjon a szövetségben, amely a demokrácia és a szabadság elkötelezett támogatója, és a NATO-nak is előnyére várna a bővítés. Arra is kitért, hogy az elmúlt napokban történt "terrorcselekmény" nem téríti el az országot a céljától, és azzal, hogy rendezte a helyzetet, bizonyította, hogy mielőbb a szövetség tagjává kell válnia - vélekedett.
Andrij Parubij, az ukrán parlament első elnökhelyettese felidézte, az ukrán parlament tavaly az ország tömbön kívüli státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött. Úgy vélte, a budapesti ülés "erőteljes üzenetet küldött Ukrajnának arról, hogy támogatja a reformokat és az euroatlanti integrációhoz vezető utat". Kijelentette: a NATO-val való stratégiai partnerség elválaszthatatlan része Ukrajna euroatlanti integrációjának. Kijev "minden nehézség ellenére kitart amellett a törekvése mellett, hogy visszanyerje méltó helyét az európai országok családjában" - mondta.
Az ukrajnai válságról szólva kijelentette: Ukrajna kormánya kitart a minszki megállapodás mellett, ezzel szemben Oroszország folyamatosan megszegi azt. A lázadók nem vonták vissza nehézfegyverzetüket, és akadályozzák az EBESZ megfigyelőit az ellenőrzésében, eközben újabb orosz eszközök áramlanak a térségbe - mondta.
Szerinte nincs ok azt feltételezni, hogy a belátható jövőben Oroszország változtatna külpolitikáján, ezért fontos, hogy Ukrajna pénzügyi és politikai támogatást is kapjon, és hogy az Oroszország elleni szankciók fennmaradjanak.
A NATO-tagállamok walesi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, Grúzia és Montenegró tovább közeledhet a szövetséghez. Macedónia integrációját akadályozza, hogy máig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vita a szomszédos Görögországgal.
Bosznia-Hercegovina közeledését az akadályozza, hogy eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a reformokban. Grúziának olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amely NATO-kiképzőközpont létesítését irányozza elő az országban, valamint több hadgyakorlatot helyez kilátásba Grúziával. A tervek szerint Montenegró meghívásáról 2015 végén dönt a szövetség.
Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese korábban a plenáris ülésen kérdésre azt mondta, nem lehet megjósolni, hogy a 2008-as bukaresti határozat - amely szerint a feltételek teljesítésekor Grúzia taggá válhat - mikor válik "teljes valósággá". "Nem teljesen világos, hogy mit fogunk Grúziának ajánlani a varsói csúcson" - fogalmazott. Hangsúlyozta: Grúziának minden eszköze rendelkezésre áll a felkészülésre, és a NATO támogatja.
Vershbow Macedóniát illetően úgy fogalmazott, a közelmúltbeli kumanovói események a szélsőségesség erősödését mutatják, és aggasztó a politikai válság a kormánypártok és az ellenzék között is, mert az hátráltatja az euratlanti integrációt.
MTI
Hozzászólások