NATO-közgyűlés - Mikola: Magyarország célja a transzatlanti kötelék megerősítése (2. rész)
Magyarországnak a transzatlanti szövetség tagjaként fontos célja a transzatlanti kötelék megerősítése - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára vasárnap a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén.
A közgyűlés háromnapos tavaszi ülésszakát szombattól tartják az Országházban, a testület politikai bizottsága vasárnap ülésezik.
A tanácskozáson Mikola István kiemelte: az elmúlt másfél év drámai eseményei új helyzetet teremtettek, rendszeresek a provokatív fejlemények a NATO határainál és gyakori a minszki tűzszünet megsértése. Úgy tűnik, Oroszország nem adta fel a törekvéseit a térség destabilizálására, az ukrán válság eszkalálására - mondta az államtitkár. Hozzátette: bár a szeparatisták támogatása elfogadhatatlan, nem lehet más lehetőség a válság megoldására, mint a tárgyalás. Mindkét félnek be kell tartania a minszki megállapodást - hangoztatta.
Mikola István hangsúlyozta: az ukrán válság alapvetően meghatározza a NATO és Oroszország, valamint az EU és Oroszország közötti viszonyt, és amit Moszkvában tapasztalnak, nem ad okot a bizakodásra. Helyre kell állítani a partneri viszonyt, és ehhez bizalomra van szükség - közölte.
Az államtitkár szerint az EU-nak és a NATO-nak össze kell hangolnia a lépéseit a helyzet rendezésére.
A német Jürgen Trittin (Szövetség '90/Zöldek) kérdésére Mikola István elmondta: Magyarországot nagyon érzékenyen érinti az ukrajnai konfliktus a közös határszakasz és a kárpátaljai magyar kisebbség miatt. Magyarország mindenképpen megoldást akar találni a válságra, ennek érdekében szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val, de a közeljövőt illetően nem túl derűlátó - magyarázta.
A litván Rasa Jukneviciene és az ukrán Ivanna Klympush-Tsyntsadze egyaránt azt firtatta, Magyarország támogatja-e, hogy az európai uniós közeledés perspektíváját kínálják Ukrajnának. Az államtitkár azt válaszolta, hogy Magyarország támogatja ezt, ahogyan a vízumliberalizációt is.
Ugyanakkor Magyarország elsősorban a tapasztalatok átadásával segítené Ukrajnát a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel, a közigazgatási reformmal, a jó kormányzással, a decentralizációval és a privatizációval kapcsolatban - mondta.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: Magyarország az ukrán válság miatt közvetlenül tapasztalja, hogy megváltozott a biztonsági környezet. Jó a rosszban, hogy "a NATO visszatért", azaz ismét szerepet vállal.
A képviselő kifejtette: közvetlen fenyegetést jelent, hogy Ukrajna hadban áll Oroszországgal. Ugyanakkor a déli térségben az Iszlám Állam is fenyegetést jelent, Magyarország ezért katonák küldésével járul hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez - mondta.
Németh Zsolt szerint mindkét kihívással a NATO 28 tagállamának egyaránt kell foglalkoznia, a megváltozott biztonsági környezet egyesíti a szövetség tagjait, amelyeknek szolidaritást kell vállalniuk egymással.
A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán szombaton a védelmi és biztonsági bizottság mellett a testület gazdasági és biztonsági, valamint a tudományos és technológiai bizottsága is tanácskozást tartott a Parlamentben. Az ülésszak vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.
MTI
A közgyűlés háromnapos tavaszi ülésszakát szombattól tartják az Országházban, a testület politikai bizottsága vasárnap ülésezik.A tanácskozáson Mikola István kiemelte: az elmúlt másfél év drámai eseményei új helyzetet teremtettek, rendszeresek a provokatív fejlemények a NATO határainál és gyakori a minszki tűzszünet megsértése. Úgy tűnik, Oroszország nem adta fel a törekvéseit a térség destabilizálására, az ukrán válság eszkalálására - mondta az államtitkár. Hozzátette: bár a szeparatisták támogatása elfogadhatatlan, nem lehet más lehetőség a válság megoldására, mint a tárgyalás. Mindkét félnek be kell tartania a minszki megállapodást - hangoztatta.
Mikola István hangsúlyozta: az ukrán válság alapvetően meghatározza a NATO és Oroszország, valamint az EU és Oroszország közötti viszonyt, és amit Moszkvában tapasztalnak, nem ad okot a bizakodásra. Helyre kell állítani a partneri viszonyt, és ehhez bizalomra van szükség - közölte.
Az államtitkár szerint az EU-nak és a NATO-nak össze kell hangolnia a lépéseit a helyzet rendezésére.
A német Jürgen Trittin (Szövetség '90/Zöldek) kérdésére Mikola István elmondta: Magyarországot nagyon érzékenyen érinti az ukrajnai konfliktus a közös határszakasz és a kárpátaljai magyar kisebbség miatt. Magyarország mindenképpen megoldást akar találni a válságra, ennek érdekében szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val, de a közeljövőt illetően nem túl derűlátó - magyarázta.
A litván Rasa Jukneviciene és az ukrán Ivanna Klympush-Tsyntsadze egyaránt azt firtatta, Magyarország támogatja-e, hogy az európai uniós közeledés perspektíváját kínálják Ukrajnának. Az államtitkár azt válaszolta, hogy Magyarország támogatja ezt, ahogyan a vízumliberalizációt is.
Ugyanakkor Magyarország elsősorban a tapasztalatok átadásával segítené Ukrajnát a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel, a közigazgatási reformmal, a jó kormányzással, a decentralizációval és a privatizációval kapcsolatban - mondta.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: Magyarország az ukrán válság miatt közvetlenül tapasztalja, hogy megváltozott a biztonsági környezet. Jó a rosszban, hogy "a NATO visszatért", azaz ismét szerepet vállal.
A képviselő kifejtette: közvetlen fenyegetést jelent, hogy Ukrajna hadban áll Oroszországgal. Ugyanakkor a déli térségben az Iszlám Állam is fenyegetést jelent, Magyarország ezért katonák küldésével járul hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez - mondta.
Németh Zsolt szerint mindkét kihívással a NATO 28 tagállamának egyaránt kell foglalkoznia, a megváltozott biztonsági környezet egyesíti a szövetség tagjait, amelyeknek szolidaritást kell vállalniuk egymással.
A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán szombaton a védelmi és biztonsági bizottság mellett a testület gazdasági és biztonsági, valamint a tudományos és technológiai bizottsága is tanácskozást tartott a Parlamentben. Az ülésszak vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.
MTI
Hozzászólások