Navracsics: a rugalmasság és a bizonytalanság az oktatási rendszer kihívása
A rugalmasság és a bizonytalanság az oktatási rendszer számára a legfőbb kihívás a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából - állapította meg Navracsics Tibor az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves szakpolitikai fórumán kedden.
A párizsi székhelyű szervezet legjelentősebb rendezvényén a magyar uniós biztos a 18 és 30 év közötti fiatalokat érintő társadalmi gondokról szóló vitafórumon szólalt fel.
A szociológusok által Y-generációnak nevezett korosztályra az a jellemző, hogy a szüleiknél jobban képzettek, a legmagasabb színvonalú munkák elvégzésre képesek, ugyanakkor a fejlett országokban őket érinti a leginkább a munkanélküliség.
Az Európai Unióban jelenleg 4 millió fölé tehető a fiatal munkanélküliek száma, miközben az informatikai és a szolgáltatói szektorban 2 millió olyan üres állás van, ahova fiatalokat keresnek - hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor.
Úgy vélte, a digitalizáció által forradalmasított ipar következtében "a mai világra pozitív értelemben a rugalmasság, negatív értelemben a bizonytalanság jellemző". A szükséges tudás, a munkaerőpiac és az oktatási rendszer is folyamatosan változik, s ebben a helyzetben nehéz meghatározni, hogy milyen készségtárra lesz szükség tíz év múlva - mondta az MTI-nek adott interjúban az uniós biztos a vitát követően.
A biztos szerint a tagállamok oktatáspolitikájának fogalmi kereteit európai szinten kellene megújítani. Az oktatás ugyanis nemcsak a 6 és 23 év közötti korosztály problémája - mutatott rá, és az élethossziglani tanulás, az ismeretek folyamatosan megújítása, valamint a mindig piacképes tudás elsajátításának fontosságát hangsúlyozta.
Az uniós biztos megítélése szerint az Európai Unió számos tekintetben leszakadóban van a 35 tagállammal rendelkező OECD többi országához képest, s ezek közül kiemelkednek az oktatásra fordított összegek, amelyek 2-3 százalékkal alacsonyabbak, mint azon országokban, amelyek komolyan veszik a gazdasági felzárkózást.
Az OECD az idei fórumra 12 előadót hívott meg Magyarországról, amire nem volt példa az elmúlt tíz évben.
A rendezvény kiemelt figyelmet fordít a digitális átalakulás, a harmadik ipari forradalom kihívásaira is.
A magyar meghívottak többsége az innováció és a startupok világából érkező fiatal magyar vezető, akik az új technológiának az oktatásra, a foglalkoztatásra vagy éppen a közszféra modernizációjára gyakorolt hatásairól beszélnek.
MTI
A párizsi székhelyű szervezet legjelentősebb rendezvényén a magyar uniós biztos a 18 és 30 év közötti fiatalokat érintő társadalmi gondokról szóló vitafórumon szólalt fel.
A szociológusok által Y-generációnak nevezett korosztályra az a jellemző, hogy a szüleiknél jobban képzettek, a legmagasabb színvonalú munkák elvégzésre képesek, ugyanakkor a fejlett országokban őket érinti a leginkább a munkanélküliség.
Az Európai Unióban jelenleg 4 millió fölé tehető a fiatal munkanélküliek száma, miközben az informatikai és a szolgáltatói szektorban 2 millió olyan üres állás van, ahova fiatalokat keresnek - hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor.
Úgy vélte, a digitalizáció által forradalmasított ipar következtében "a mai világra pozitív értelemben a rugalmasság, negatív értelemben a bizonytalanság jellemző". A szükséges tudás, a munkaerőpiac és az oktatási rendszer is folyamatosan változik, s ebben a helyzetben nehéz meghatározni, hogy milyen készségtárra lesz szükség tíz év múlva - mondta az MTI-nek adott interjúban az uniós biztos a vitát követően.
A biztos szerint a tagállamok oktatáspolitikájának fogalmi kereteit európai szinten kellene megújítani. Az oktatás ugyanis nemcsak a 6 és 23 év közötti korosztály problémája - mutatott rá, és az élethossziglani tanulás, az ismeretek folyamatosan megújítása, valamint a mindig piacképes tudás elsajátításának fontosságát hangsúlyozta.
Az uniós biztos megítélése szerint az Európai Unió számos tekintetben leszakadóban van a 35 tagállammal rendelkező OECD többi országához képest, s ezek közül kiemelkednek az oktatásra fordított összegek, amelyek 2-3 százalékkal alacsonyabbak, mint azon országokban, amelyek komolyan veszik a gazdasági felzárkózást.
Az OECD az idei fórumra 12 előadót hívott meg Magyarországról, amire nem volt példa az elmúlt tíz évben.
A rendezvény kiemelt figyelmet fordít a digitális átalakulás, a harmadik ipari forradalom kihívásaira is.
A magyar meghívottak többsége az innováció és a startupok világából érkező fiatal magyar vezető, akik az új technológiának az oktatásra, a foglalkoztatásra vagy éppen a közszféra modernizációjára gyakorolt hatásairól beszélnek.
MTI
Hozzászólások