Pintér Sándor: az információs társadalom korában kevesebb a titok
Az információs társadalom korában kevesebb a titok - mondta a belügyminiszter kedden Budapesten, A nyílt információgyűjtés fejlődő területei című nemzetközi tudományos-szakmai konferencián.
Pintér Sándor közölte: az információ hatalom, korábban a családok és a közösségek zárt életet éltek, az információszerzésre csak különféle rendőri eszközökkel nyílt lehetőség. Ma már nyílt életvitelt folytatunk, és a közösségi oldalakon az emberek maguk osztják meg életük örömeit, bánatait.
Az üzleti élet is nyitott a reklámok révén, és jelentős a nyílt politikai tevékenység is - mondta. Utóbbi legismertebb példájának a nyílt kormányzás elvét nevezte, amely szerint kötelező például a kormányzati döntéseket megalapozó információk közzététele.
A nyílt információkat a miniszter két csoportba sorolta. Van, amit akarattal közölnek az emberek, mások esetében pedig nyomot hagynak maguk után például azzal, hogy megnyitnak egy internetes oldalt és "otthagyják ezzel a kézjegyüket". Mindezek lehetnek állami és privát információk egyaránt.
Az információk egy elsőre végtelennek tűnő halmazt mutatnak, de szakavatottak szemében feldolgozható, értékes információkat jelentenek. A felhasználásukról azt mondta: a rendészeti politikai körön kívül kiemelkedik az üzleti felhasználási lehetőség, és a társadalomtudomány területén is egyre inkább használják ezeket a nyílt információkat.
A nyílt információszerzés (Open Source Intelligence) rendszeréről, az OSINT-ról azt mondta, hogy a lényege a nyílt információs halmazban történő céltudatos kutatás, amely kiegészíti, támogatja, megalapozza a rendészeti feladatoknál a megszerezhető információkat.
A rendszer hatékony és olcsó, az alkalmazói nincsenek veszélyben például akkor, ha egy bűnözői csoportot térképeznek fel. Hatékony viszont csak akkor, ha megfelelő kutatóprogramok léteznek és azokkal felkészült szakemberek dolgoznak. Előnyének a gyorsaságot nevezte, amelyet ha ki tudnak használni a rendészeti szervek, bűncselekményeket tudnak megelőzni.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem lehet minden esetben eredményes munkát végezni mások által előállított információk alapján, szükség van a közvetlen információszerzésre, illetve egy-egy, már rendelkezésre álló információ pontosítására, igazolására.
Pintér Sándor a konferencia másik témájával, a drónokkal összefüggésben azt mondta: Magyarország eddig az illegális migráció során használta legeredményesebben a robotrepülőgépeket, azokkal is figyelték, merre haladnak az illegális bevándorlók. Több drónt is használtak, közvetítették a felvételüket a fővárosba, és minden percben látták azt is, hol próbálják bevándorlók áttörni a határt, hol lépik át a zöldhatárt. Mindemellett a robotrepülők arra is alkalmasak voltak, hogy dokumentálják a történteket, hiszen bármikor visszanézhetők, kiértékelhetők.
Arról is szólt a miniszter, hogy robotrepülőgépeket a katasztrófavédelem is alkalmaz például tűzmagok feltérképezésére, de a Dunai árvíznél is alkalmazták ezeket.
Hangsúlyozta azonban, hogy a drónokat csak törvényes keretek között szabad használni. A bűnözői körök is felismerték ezeknek az eszközöknek a hasznát: alkalmazzák terroristák, csempészek, más bűnözői körök is. Ezért szükséges ennek a technikai vívmánynak a megfelelő jogi keretek közé szorítása többek között a repülésbiztonság és a magánélet védelme érdekében is - mondta Pintér Sándor.
MTI
Pintér Sándor közölte: az információ hatalom, korábban a családok és a közösségek zárt életet éltek, az információszerzésre csak különféle rendőri eszközökkel nyílt lehetőség. Ma már nyílt életvitelt folytatunk, és a közösségi oldalakon az emberek maguk osztják meg életük örömeit, bánatait.
Az üzleti élet is nyitott a reklámok révén, és jelentős a nyílt politikai tevékenység is - mondta. Utóbbi legismertebb példájának a nyílt kormányzás elvét nevezte, amely szerint kötelező például a kormányzati döntéseket megalapozó információk közzététele.
A nyílt információkat a miniszter két csoportba sorolta. Van, amit akarattal közölnek az emberek, mások esetében pedig nyomot hagynak maguk után például azzal, hogy megnyitnak egy internetes oldalt és "otthagyják ezzel a kézjegyüket". Mindezek lehetnek állami és privát információk egyaránt.
Az információk egy elsőre végtelennek tűnő halmazt mutatnak, de szakavatottak szemében feldolgozható, értékes információkat jelentenek. A felhasználásukról azt mondta: a rendészeti politikai körön kívül kiemelkedik az üzleti felhasználási lehetőség, és a társadalomtudomány területén is egyre inkább használják ezeket a nyílt információkat.
A nyílt információszerzés (Open Source Intelligence) rendszeréről, az OSINT-ról azt mondta, hogy a lényege a nyílt információs halmazban történő céltudatos kutatás, amely kiegészíti, támogatja, megalapozza a rendészeti feladatoknál a megszerezhető információkat.
A rendszer hatékony és olcsó, az alkalmazói nincsenek veszélyben például akkor, ha egy bűnözői csoportot térképeznek fel. Hatékony viszont csak akkor, ha megfelelő kutatóprogramok léteznek és azokkal felkészült szakemberek dolgoznak. Előnyének a gyorsaságot nevezte, amelyet ha ki tudnak használni a rendészeti szervek, bűncselekményeket tudnak megelőzni.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem lehet minden esetben eredményes munkát végezni mások által előállított információk alapján, szükség van a közvetlen információszerzésre, illetve egy-egy, már rendelkezésre álló információ pontosítására, igazolására.
Pintér Sándor a konferencia másik témájával, a drónokkal összefüggésben azt mondta: Magyarország eddig az illegális migráció során használta legeredményesebben a robotrepülőgépeket, azokkal is figyelték, merre haladnak az illegális bevándorlók. Több drónt is használtak, közvetítették a felvételüket a fővárosba, és minden percben látták azt is, hol próbálják bevándorlók áttörni a határt, hol lépik át a zöldhatárt. Mindemellett a robotrepülők arra is alkalmasak voltak, hogy dokumentálják a történteket, hiszen bármikor visszanézhetők, kiértékelhetők.
Arról is szólt a miniszter, hogy robotrepülőgépeket a katasztrófavédelem is alkalmaz például tűzmagok feltérképezésére, de a Dunai árvíznél is alkalmazták ezeket.
Hangsúlyozta azonban, hogy a drónokat csak törvényes keretek között szabad használni. A bűnözői körök is felismerték ezeknek az eszközöknek a hasznát: alkalmazzák terroristák, csempészek, más bűnözői körök is. Ezért szükséges ennek a technikai vívmánynak a megfelelő jogi keretek közé szorítása többek között a repülésbiztonság és a magánélet védelme érdekében is - mondta Pintér Sándor.
MTI
Hozzászólások