Változik a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban
Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás azzal, hogy a jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem az ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek.
A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása nyomán nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni.
A változtatásokat egyhangúlag, 161 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden.
A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát.
Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban.
A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége.
Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak.
Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát.
Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata.
A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.
MTI
A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítása nyomán nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni.
A változtatásokat egyhangúlag, 161 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden.
A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát.
Mivel eddig az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban.
A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége.
Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külső körülmények miatt változhatnak.
Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát.
Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjnyomata.
A törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.
MTI
Hozzászólások