Salgótarjáni alpolgármester: a mai az egyik legméltóbb nap az ünneplésre
Október 23. a magyar történelem egyik legméltóbb napja az ünneplésre, mert egy kis ország népe fel mert lázadni egy nagyhatalom szorítása, és a nyomor, a szolgává silányítás ellen - mondta Salgótarjánban Dániel Zoltán alpolgármester pénteken.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett városi koszorúzási ünnepségen Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) kitért arra, hogy október 23-án a forradalom felemelő napjairól szokás szólni, de - mint mondta - nincs könnyű helyzetben az, aki ott mond emlékbeszédet, ahol 1956. december 8-án több tucat ártatlan ember életét oltották ki.
Felidézte, hogy 59 éve robbanáshoz vezetett az elnyomás, a felgyülemlett keserűség, és a véráldozatoktól sem visszariadó forradalmi tömeg elérte célját: a hatalom, ha nehezen is, de meghátrált. A forradalom leverése után évekig tartott a Kádár nevével fémjelzett rendszer megtorlása, 400 embert végeztek ki, köztük a törvényes miniszterelnököt, több mint 21 ezer embert börtönöztek be, az országból több mint 200 ezren menekültek el - mondta Dániel Zoltán.
A diktatúra ismérvei között sorolta fel a félelemkeltést, a kevés bizalmi emberre építést, az ellenséggyártást, a pénzcsap kézben tartását, a hazugságot, és úgy fogalmazott: diktatórikus berendezkedésű államok sajnos ma is vannak, s az ezzel kapcsolatos törekvések sem tűntek el, de kijelenthetjük, hogy eddig egyetlen diktatúra sem tudott a történelmi múltban fennmaradni.
Ünnepi beszédében az alpolgármester arra is kitért, hogy október 23. nemcsak a dicsőséges forradalom kitörésének napja, hanem a köztársaságé is. 1989-ben ezen a napon kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot, a rendszerváltás utáni demokratikus parlament pedig Göncz Árpádot választotta a köztársaság első elnökévé.
Az életének 94. évében október 6-án elhunyt Göncz Árpádról az alpolgármester azt mondta: gyászoljuk őt, mert megérdemli, hogy sokáig emlékezzünk rá, politikai hovatartozás nélkül. Salgótarjánban a megyeháza előtti téren rendezték a megemlékezést, amelyen mintegy 150-en vettek részt.
Salgótarján megyei jogú város és Nógrád megye önkormányzata, intézmények, társadalmi szervezetek mellett a pártok közül a DK, a Jobbik és az MSZP városi szervezeteinek képviselői helyeztek el koszorút a megyeháza falán lévő, az 1956-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen mártírjainak tiszteletére állított emléktáblánál.
(Forrás: MTI)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett városi koszorúzási ünnepségen Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) kitért arra, hogy október 23-án a forradalom felemelő napjairól szokás szólni, de - mint mondta - nincs könnyű helyzetben az, aki ott mond emlékbeszédet, ahol 1956. december 8-án több tucat ártatlan ember életét oltották ki.Felidézte, hogy 59 éve robbanáshoz vezetett az elnyomás, a felgyülemlett keserűség, és a véráldozatoktól sem visszariadó forradalmi tömeg elérte célját: a hatalom, ha nehezen is, de meghátrált. A forradalom leverése után évekig tartott a Kádár nevével fémjelzett rendszer megtorlása, 400 embert végeztek ki, köztük a törvényes miniszterelnököt, több mint 21 ezer embert börtönöztek be, az országból több mint 200 ezren menekültek el - mondta Dániel Zoltán.
A diktatúra ismérvei között sorolta fel a félelemkeltést, a kevés bizalmi emberre építést, az ellenséggyártást, a pénzcsap kézben tartását, a hazugságot, és úgy fogalmazott: diktatórikus berendezkedésű államok sajnos ma is vannak, s az ezzel kapcsolatos törekvések sem tűntek el, de kijelenthetjük, hogy eddig egyetlen diktatúra sem tudott a történelmi múltban fennmaradni.
Ünnepi beszédében az alpolgármester arra is kitért, hogy október 23. nemcsak a dicsőséges forradalom kitörésének napja, hanem a köztársaságé is. 1989-ben ezen a napon kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot, a rendszerváltás utáni demokratikus parlament pedig Göncz Árpádot választotta a köztársaság első elnökévé.
Az életének 94. évében október 6-án elhunyt Göncz Árpádról az alpolgármester azt mondta: gyászoljuk őt, mert megérdemli, hogy sokáig emlékezzünk rá, politikai hovatartozás nélkül. Salgótarjánban a megyeháza előtti téren rendezték a megemlékezést, amelyen mintegy 150-en vettek részt.
Salgótarján megyei jogú város és Nógrád megye önkormányzata, intézmények, társadalmi szervezetek mellett a pártok közül a DK, a Jobbik és az MSZP városi szervezeteinek képviselői helyeztek el koszorút a megyeháza falán lévő, az 1956-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen mártírjainak tiszteletére állított emléktáblánál.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások