Fejlettebb lesz az agy, ha a gyerek játszik valamilyen hangszeren
Az idegkutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy jót tesz, ha a zenét nem csak hallgatjuk.
Rendkívül előnyös, ha a gyerekek a lehető legkorábban játszani kezdenek valamilyen hangszeren, mert ezzel nagyon jól fejleszthetők az agy bizonyos funkciói. Ha ebbe belegondolunk, akkor valószínűleg ezen nem lepődünk meg, hiszen egy hangszer helyes megszólaltatása nagyon összetett folyamat.
A zenéléshez szükség van a figyelemre, emlékezetre, érzékelésre, motoros képességekre. Ha ennyi nem lenne elég ahhoz, hogy a gyerekünk mostantól ne csak hallgassa a zenét, hanem válasszon egy hangszert, és tanuljon meg azon játszani, akkor az alábbi nyomos érvek remélhetőleg elég meggyőzőek lesznek.
Vastagabb szürkeállomány: A Vermont Egyetemen kiderítették, hogy a zene hatására nő a szürkeállomány az agykéregben, ami azért fontos, mert a gyerekek így jobban összpontosítanak, az érzelmeiket jobban kontrollálják, valamint a stressz szintje is csökken.
Az életkorral az agykéreg külső rétegeinek vastagsága változik. A korábbi MRI vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szürkeállomány egyes területeink elvékonyodása vagy megvastagodása összefüggésben van a szorongással, depresszióval, figyelemzavarral, agresszióval, és más magatartásproblémákkal.
A kutatók azt akarták kideríteni, hogy a zenetanulással befolyásolható-e az agy eme folyamata. Az új MRI eredményekből kiderült, hogy a rendszeres zenélés megváltoztatta az agy motorikus területeit, mert a hangszeren való gyakorlás komoly mozgáskoordinációt kíván.
Az is kiderült, hogy ezek a változások az agy magatartásszabályozásért felelős területeit is befolyásolják. A gyerekek zenei háttere, képzettsége összefügg az agykéreg vastagságával azokon a területeken, ahol az önkontroll, az érzelmek feldolgozása játssza a legfontosabb szerepet.
A hegedű és a relativitáselmélet: Nem a véletlen műve, hogy Einstein a modern fizika egyik zsenije, hiszen a géniusz édesanyja tehetséges zenész hírében állt. Mivel az asszony napi rutinjának szerves része volt a zenélés, ezért Albert Einstein 6 évesen hegedülni kezdett, 13 éves korára pedig Mozart-szonátákat játszott.
Egy 2013-ban készített tanulmányból az derült ki, hogy a kreativitásért felelős jobb agyfélteke és a logikus gondolkodást garantáló bal agyfélteke szimultán együttműködése miatt lehetett Einstein zseni.
Több mosoly és jobb kommunikáció: 2012-ben készítette el a McMaster Egyetem azt a kutatást, amiben azt vizsgálták, hogy az egészen kicsi kori, még a járás és beszéd kezdette előtti, zenetanulásnak van-e jótékony hatása.
Kiderült, hogy azoknak a babáknak, akik interaktív zeneórákon vettek részt, sokkal fejlettebbek voltak az olyan korai kommunikációs készségei, mint a körülöttük lévő tárgyakra való rámutatás vagy a pápá integetés, emellett többet mosolyogtak, ha pedig sírtak, akkor könnyebben meg lehetett őket nyugtatni.
A zenével nem ismerkedő babák esetében ezek a hatások nem jelentkeztek. A zeneórán résztvevő kicsik sokkal kifinomultabb agyi válaszokat adtak. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az újszülöttek agya jóval képlékenyebb, ami azért jó, mert rugalmasabban reagálnak a hanghatásokra.
Idős korban is fejlettebb hallás: Dr. Nina Kraus és társai arra jöttek rá a kutatásuk eredményéből, hogy azoknak az idős felnőtteknek, akik gyerekként játszottak valamilyen hangszeren, de már évtizedet óta nem gyakoroltak, sokkal gyorsabb volt az agyi válasza a beszédhangokra, mint azoknak, akik soha sem tanultak zenélni.
Ahogy az ember öregszik, az agyban úgy mennek végbe olyan változások, amelyek befolyásolják a hallást. Az idősebbekre jellemző, hogy lassabban reagálnak a gyorsan változó, hirtelen hanghatásokra. Ez megnehezíti a beszédet.
A kutatás eredménye azonban azt mutatta ki, hogy a legtöbb zenésznek nincs ilyen problémája. Azok is jól járnak, akik csak fiatalon zenéltek, mert a zenei képzettség hosszú távon is pozitívan hat az agy hanghatásokat feldolgozó részére.
Jobb verbális memória és olvasáskészség: 2011-ben készítette el az Észak-nyugati Egyetem azt a kutatást, ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy a zenei képzettség mennyire befolyásolja a gyerekek auditív munkamemóriáját azzal, hogy hallás után fel tudnak idézni meghatározott szavakat.
A vizsgálatból kiderült, hogy a hallás utáni munkamemória kapcsolatban áll a jobb olvasókészséggel és muzikalitással. Nina Kraus, neurobiológus elmondta, hogy a zenei és az olvasási készség közötti összefüggés a hangingerek feldolgozásáért felelős agyszövetben található fokozott elektromos jelekkel van kapcsolatban.
Az adatok kimutatták, hogy a zenei képzettség miatt fejlettebb az auditív memória és a figyelem, ez pedig azt jelenti, hogy 40 százalékkal jobb az olvasókészsége annak a gyereknek, aki zenél.
Mivel a rendszeres hangszerhasználat és az olvasás hasonló mechanizmus szerint működik, ezért az olvasás minősége nagyon sokat javulhat a zenei képzéssel.
Megnövekedett fehérállomány: Az agykutatók felfedezték, hogy az a legjobb, ha a gyerekek még 7 éves koruk előtt hangszert ragadnak, és rendszeresen gyakorolnak rajta, mert ez erősíti az agy motoros funkciókért felelős területek közötti idegkapcsolatokat.
Az ezt vizsgáló kísérletben összehasonlították az alanyok agyszerkezetét. Kiderült, hogy azok, akik korábban kezdtek zenélni, azoknak a fehérállománya megnőtt. A vizsgálat bizonyítja, hogy a 6 és a 8 éves kor közötti időszak egy olyan érzékeny időszak, amelyben a zenei képzés jelentős és tartós változásokat idéz elő a szellemi fejlődésben.
Fiatalos agy az öregkorban: 2015-ben jelent meg az a tanulmány, amelyből kiderült, hogy azok az idősebb felnőttek, akik fiatalon zenéltek, 20 százalékkal jobb eredményt értek el a beszédfelismerő teszteken, mint azok, akik nem zenéltek. Gavin Bidelman, a tanulmány vezetője elmondta, hogy a zenével kapcsolatos tevékenység remek kognitív agytorna.
Szuperérzékelés: A Montreali Egyetemen végezték el a közelmúltban azt a kutatást, amelyből kiderült, hogy a képzett zenészek sokkal profibban választják szét az őket ért multiszenzoros információkból a hallásra, a tapintásra és a látásra ható ingereket.
A kísérlet úgy nézett ki, hogy az alanyok ütemes csipogó hangokat hallottak, miközben az ujjukat egyszeri rezgés érte. A résztvevők dolga az volt, hogy zárják ki a csipogást, és csak a tapintási ingerről beszéljenek. A zenészek egyetlen vibrálást észleltek, míg a zeneileg képzetlen alanyok több rezgésről számoltak be, tehát őket sikerült becsapni a többszörös sípszóval.
Julie Roy, a kutatás vezetője elmondta, hogy az idegrendszernek az a része, amely feldolgozza a látással, hallással, tapintással, mozgással kapcsolatos információkat, nagyon fontos a konkrét célok elérésében.
A magas szintű, évekig gyakorolt zenéléssel fejlődő érzékszervi és kognitív képességek tehát kölcsönösen feltételezik egymást. A kutatás eredményéből az is kiderült, hogy a hosszú távú zenei képzés javítja az agy alkalmazkodóképességét, illetve formálja az audiovizuális folyamatokért felelős területeket.
Serkenti a véráramlást: Egy 2014-es vizsgálatban olyan személyek vettek részt, akiknek nem volt zenei képzettsége. A kísérletből kiderült, hogy már a rövid ideig tartó gyakorlás is elég ahhoz, hogy több vér áramoljon a bal agyféltekébe.
A kutatók azzal magyarázták az eredményt, hogy a zenélésért és a nyelvtanulásért felelős területek agyi útvonala közös. A tanulmány egyik szerzője leírta, hogy akár 30 perc gyakorolással is serkenthető az agyi véráramlás. Ugyancsak elég fél óra zenélés ahhoz, hogy ez olyan változásokat indítson el az agyműködésben, amilyen a zenészek esetében megfigyelhető.
A korrelációs agyi minták bizonyítják, hogy a zenélés az agynak egy olyan területét veszi igénybe, amely a nyelvtanulás- és feldolgozás folyamatáért felelősek. A hangszeren való gyakorolás tehát a kognitív mechanizmusok gyors változásához vezet, ami a nyelvhasználatban is fontos.
Segíti a felzárkózást: Az Amerikai Pszichológiai Társaság tavaly ismertette, hogy a hangszeren való gyakorlás vagy az éneklés segít azoknak a gyerekeknek, akiknek gondjai vannak az olvasással, nyelvi ismeretekkel, mert a zenéléssel gyorsabban fel tudnak zárkózni.
A felmérésben több száz állami iskolás gyerek vett rész. Dr. Nina Kraus és társai arra jöttek rá a vizsgálatból, hogy a zenei képzés fejleszti a gyerekek idegrendszerének azt a képességét, amely lehetővé teszi, hogy zajos, kaotikus körülmények között is képesek legyenek feldolgozni egyes hanghatásokat.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy két évvel később a neurális válaszok gyorsabbak és pontosabbak voltak azoknál a diákoknál, akik zenei képzést kaptak, ennek köszönhetően pedig a memóriájuk, összpontosításuk és kommunikációs képességeik is javultak.
Javítja a végrehajtó funkciókat: Boston egyik gyerekkórházában hajtották végre azt a kísérletet, amely során felfedezték, hogy a zenetanulás fejleszti a gyerekek és a felnőttek végrehajtói funkcióit.
A végrehajtó funkciók azok a magas szintű kognitív folyamatok, amelyeknek köszönhetően az információkat gyorsan feldolgozzuk, elraktározzuk, szabályozzuk a viselkedésünket, jó döntéseket hozunk, jól tervezünk, sikerül megoldani a problémákat, és alkalmazkodunk a mentális igényekhez.
Nadine Gaab, a kutatás vezetője elmondta, hogy a kutatásnak nagy szerepe van az oktatásban. Szerinte minden iskolában lehetővé kellene tenni, és előtérbe kellene helyezni a zenei képzést, mert akkor a gyerekek jobb teljesítményt nyújtanának, illetve szellemileg is jobban fejlődnének.
Egy életen át kitart: Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a zenei képzést azért nagyon fontos a lehető legkisebb korban elkezdeni, mert a gyerekek és a felnőttek agyteljesítményét is jelentősen megnöveli, a neurális verbális változások pedig idős korban is megmaradnak.
A zenélés tehát nem időpocsékolás, hiszen láthatjuk, hogy rengeteg pozitív hatást gyakorol az emberi agyra. Remélhetőleg ezt a szülők és a pedagógusok is elfogadják, és támogatni fogják a lurkókat a zenélésben, ami által jobb lesz a kommunikációs készségük, jobb tanulmányi eredményeket érhetnek el, és a lelki problémák is elkerülik őket.
(Forrás: divany.hu)
Rendkívül előnyös, ha a gyerekek a lehető legkorábban játszani kezdenek valamilyen hangszeren, mert ezzel nagyon jól fejleszthetők az agy bizonyos funkciói. Ha ebbe belegondolunk, akkor valószínűleg ezen nem lepődünk meg, hiszen egy hangszer helyes megszólaltatása nagyon összetett folyamat.A zenéléshez szükség van a figyelemre, emlékezetre, érzékelésre, motoros képességekre. Ha ennyi nem lenne elég ahhoz, hogy a gyerekünk mostantól ne csak hallgassa a zenét, hanem válasszon egy hangszert, és tanuljon meg azon játszani, akkor az alábbi nyomos érvek remélhetőleg elég meggyőzőek lesznek.
Vastagabb szürkeállomány: A Vermont Egyetemen kiderítették, hogy a zene hatására nő a szürkeállomány az agykéregben, ami azért fontos, mert a gyerekek így jobban összpontosítanak, az érzelmeiket jobban kontrollálják, valamint a stressz szintje is csökken.
Az életkorral az agykéreg külső rétegeinek vastagsága változik. A korábbi MRI vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szürkeállomány egyes területeink elvékonyodása vagy megvastagodása összefüggésben van a szorongással, depresszióval, figyelemzavarral, agresszióval, és más magatartásproblémákkal.
A kutatók azt akarták kideríteni, hogy a zenetanulással befolyásolható-e az agy eme folyamata. Az új MRI eredményekből kiderült, hogy a rendszeres zenélés megváltoztatta az agy motorikus területeit, mert a hangszeren való gyakorlás komoly mozgáskoordinációt kíván.
Az is kiderült, hogy ezek a változások az agy magatartásszabályozásért felelős területeit is befolyásolják. A gyerekek zenei háttere, képzettsége összefügg az agykéreg vastagságával azokon a területeken, ahol az önkontroll, az érzelmek feldolgozása játssza a legfontosabb szerepet.
A hegedű és a relativitáselmélet: Nem a véletlen műve, hogy Einstein a modern fizika egyik zsenije, hiszen a géniusz édesanyja tehetséges zenész hírében állt. Mivel az asszony napi rutinjának szerves része volt a zenélés, ezért Albert Einstein 6 évesen hegedülni kezdett, 13 éves korára pedig Mozart-szonátákat játszott.
Egy 2013-ban készített tanulmányból az derült ki, hogy a kreativitásért felelős jobb agyfélteke és a logikus gondolkodást garantáló bal agyfélteke szimultán együttműködése miatt lehetett Einstein zseni.
Több mosoly és jobb kommunikáció: 2012-ben készítette el a McMaster Egyetem azt a kutatást, amiben azt vizsgálták, hogy az egészen kicsi kori, még a járás és beszéd kezdette előtti, zenetanulásnak van-e jótékony hatása.Kiderült, hogy azoknak a babáknak, akik interaktív zeneórákon vettek részt, sokkal fejlettebbek voltak az olyan korai kommunikációs készségei, mint a körülöttük lévő tárgyakra való rámutatás vagy a pápá integetés, emellett többet mosolyogtak, ha pedig sírtak, akkor könnyebben meg lehetett őket nyugtatni.
A zenével nem ismerkedő babák esetében ezek a hatások nem jelentkeztek. A zeneórán résztvevő kicsik sokkal kifinomultabb agyi válaszokat adtak. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az újszülöttek agya jóval képlékenyebb, ami azért jó, mert rugalmasabban reagálnak a hanghatásokra.
Idős korban is fejlettebb hallás: Dr. Nina Kraus és társai arra jöttek rá a kutatásuk eredményéből, hogy azoknak az idős felnőtteknek, akik gyerekként játszottak valamilyen hangszeren, de már évtizedet óta nem gyakoroltak, sokkal gyorsabb volt az agyi válasza a beszédhangokra, mint azoknak, akik soha sem tanultak zenélni.
Ahogy az ember öregszik, az agyban úgy mennek végbe olyan változások, amelyek befolyásolják a hallást. Az idősebbekre jellemző, hogy lassabban reagálnak a gyorsan változó, hirtelen hanghatásokra. Ez megnehezíti a beszédet.
A kutatás eredménye azonban azt mutatta ki, hogy a legtöbb zenésznek nincs ilyen problémája. Azok is jól járnak, akik csak fiatalon zenéltek, mert a zenei képzettség hosszú távon is pozitívan hat az agy hanghatásokat feldolgozó részére.
Jobb verbális memória és olvasáskészség: 2011-ben készítette el az Észak-nyugati Egyetem azt a kutatást, ami arra a kérdésre kereste a választ, hogy a zenei képzettség mennyire befolyásolja a gyerekek auditív munkamemóriáját azzal, hogy hallás után fel tudnak idézni meghatározott szavakat.
A vizsgálatból kiderült, hogy a hallás utáni munkamemória kapcsolatban áll a jobb olvasókészséggel és muzikalitással. Nina Kraus, neurobiológus elmondta, hogy a zenei és az olvasási készség közötti összefüggés a hangingerek feldolgozásáért felelős agyszövetben található fokozott elektromos jelekkel van kapcsolatban.
Az adatok kimutatták, hogy a zenei képzettség miatt fejlettebb az auditív memória és a figyelem, ez pedig azt jelenti, hogy 40 százalékkal jobb az olvasókészsége annak a gyereknek, aki zenél.
Mivel a rendszeres hangszerhasználat és az olvasás hasonló mechanizmus szerint működik, ezért az olvasás minősége nagyon sokat javulhat a zenei képzéssel.
Megnövekedett fehérállomány: Az agykutatók felfedezték, hogy az a legjobb, ha a gyerekek még 7 éves koruk előtt hangszert ragadnak, és rendszeresen gyakorolnak rajta, mert ez erősíti az agy motoros funkciókért felelős területek közötti idegkapcsolatokat.Az ezt vizsgáló kísérletben összehasonlították az alanyok agyszerkezetét. Kiderült, hogy azok, akik korábban kezdtek zenélni, azoknak a fehérállománya megnőtt. A vizsgálat bizonyítja, hogy a 6 és a 8 éves kor közötti időszak egy olyan érzékeny időszak, amelyben a zenei képzés jelentős és tartós változásokat idéz elő a szellemi fejlődésben.
Fiatalos agy az öregkorban: 2015-ben jelent meg az a tanulmány, amelyből kiderült, hogy azok az idősebb felnőttek, akik fiatalon zenéltek, 20 százalékkal jobb eredményt értek el a beszédfelismerő teszteken, mint azok, akik nem zenéltek. Gavin Bidelman, a tanulmány vezetője elmondta, hogy a zenével kapcsolatos tevékenység remek kognitív agytorna.
Szuperérzékelés: A Montreali Egyetemen végezték el a közelmúltban azt a kutatást, amelyből kiderült, hogy a képzett zenészek sokkal profibban választják szét az őket ért multiszenzoros információkból a hallásra, a tapintásra és a látásra ható ingereket.
A kísérlet úgy nézett ki, hogy az alanyok ütemes csipogó hangokat hallottak, miközben az ujjukat egyszeri rezgés érte. A résztvevők dolga az volt, hogy zárják ki a csipogást, és csak a tapintási ingerről beszéljenek. A zenészek egyetlen vibrálást észleltek, míg a zeneileg képzetlen alanyok több rezgésről számoltak be, tehát őket sikerült becsapni a többszörös sípszóval.
Julie Roy, a kutatás vezetője elmondta, hogy az idegrendszernek az a része, amely feldolgozza a látással, hallással, tapintással, mozgással kapcsolatos információkat, nagyon fontos a konkrét célok elérésében.
A magas szintű, évekig gyakorolt zenéléssel fejlődő érzékszervi és kognitív képességek tehát kölcsönösen feltételezik egymást. A kutatás eredményéből az is kiderült, hogy a hosszú távú zenei képzés javítja az agy alkalmazkodóképességét, illetve formálja az audiovizuális folyamatokért felelős területeket.
Serkenti a véráramlást: Egy 2014-es vizsgálatban olyan személyek vettek részt, akiknek nem volt zenei képzettsége. A kísérletből kiderült, hogy már a rövid ideig tartó gyakorlás is elég ahhoz, hogy több vér áramoljon a bal agyféltekébe.A kutatók azzal magyarázták az eredményt, hogy a zenélésért és a nyelvtanulásért felelős területek agyi útvonala közös. A tanulmány egyik szerzője leírta, hogy akár 30 perc gyakorolással is serkenthető az agyi véráramlás. Ugyancsak elég fél óra zenélés ahhoz, hogy ez olyan változásokat indítson el az agyműködésben, amilyen a zenészek esetében megfigyelhető.
A korrelációs agyi minták bizonyítják, hogy a zenélés az agynak egy olyan területét veszi igénybe, amely a nyelvtanulás- és feldolgozás folyamatáért felelősek. A hangszeren való gyakorolás tehát a kognitív mechanizmusok gyors változásához vezet, ami a nyelvhasználatban is fontos.
Segíti a felzárkózást: Az Amerikai Pszichológiai Társaság tavaly ismertette, hogy a hangszeren való gyakorlás vagy az éneklés segít azoknak a gyerekeknek, akiknek gondjai vannak az olvasással, nyelvi ismeretekkel, mert a zenéléssel gyorsabban fel tudnak zárkózni.
A felmérésben több száz állami iskolás gyerek vett rész. Dr. Nina Kraus és társai arra jöttek rá a vizsgálatból, hogy a zenei képzés fejleszti a gyerekek idegrendszerének azt a képességét, amely lehetővé teszi, hogy zajos, kaotikus körülmények között is képesek legyenek feldolgozni egyes hanghatásokat.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy két évvel később a neurális válaszok gyorsabbak és pontosabbak voltak azoknál a diákoknál, akik zenei képzést kaptak, ennek köszönhetően pedig a memóriájuk, összpontosításuk és kommunikációs képességeik is javultak.
Javítja a végrehajtó funkciókat: Boston egyik gyerekkórházában hajtották végre azt a kísérletet, amely során felfedezték, hogy a zenetanulás fejleszti a gyerekek és a felnőttek végrehajtói funkcióit.A végrehajtó funkciók azok a magas szintű kognitív folyamatok, amelyeknek köszönhetően az információkat gyorsan feldolgozzuk, elraktározzuk, szabályozzuk a viselkedésünket, jó döntéseket hozunk, jól tervezünk, sikerül megoldani a problémákat, és alkalmazkodunk a mentális igényekhez.
Nadine Gaab, a kutatás vezetője elmondta, hogy a kutatásnak nagy szerepe van az oktatásban. Szerinte minden iskolában lehetővé kellene tenni, és előtérbe kellene helyezni a zenei képzést, mert akkor a gyerekek jobb teljesítményt nyújtanának, illetve szellemileg is jobban fejlődnének.
Egy életen át kitart: Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a zenei képzést azért nagyon fontos a lehető legkisebb korban elkezdeni, mert a gyerekek és a felnőttek agyteljesítményét is jelentősen megnöveli, a neurális verbális változások pedig idős korban is megmaradnak.
A zenélés tehát nem időpocsékolás, hiszen láthatjuk, hogy rengeteg pozitív hatást gyakorol az emberi agyra. Remélhetőleg ezt a szülők és a pedagógusok is elfogadják, és támogatni fogják a lurkókat a zenélésben, ami által jobb lesz a kommunikációs készségük, jobb tanulmányi eredményeket érhetnek el, és a lelki problémák is elkerülik őket.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások