EKB: folytatódik a gazdasági növekedés az euróövezetben
Az erőteljes lakossági keresletnek és a növekedésnek indult vállalati beruházásoknak köszönhetően a belső fogyasztást és a hitelezést ösztönző monetáris politikai intézkedések támogatásával folytatódik a gazdasági fellendülés az euróövezetben - írja az Európai Központi Bank (EKB) honlapján csütörtökön közzétett havi gazdasági jelentés.
A dokumentum kijelenti, hogy a gazdasági teljesítmény javulása elsősorban a belső keresletnek köszönhető, miközben az exportkereslet változatlanul gyengén alakul. A belső kereslet növekedését monetáris politikai intézkedések is támogatják, amelyek a finanszírozási kondíciókra és a vállalati nyereségességre gyakorolt pozitív hatásukkal a termelő-beruházásokat is ösztönzik.
A részben a már végrehajtott strukturális reformoknak köszönhetően javuló foglalkoztatás a továbbra is viszonylag alacsony olajárakkal együtt érzékelhetően növeli a lakosság elkölthető jövedelmét.
A növekedést fenyegető kockázatok azonban, ha némiképp gyengébben is, de változatlanul jelen vannak: egyebek között a néhány ágazatban még késlekedő mérlegtisztítás, az egyes országokban vontatottan haladó strukturális reformok, valamint - külső hatásként - a fejlődő térségek lassuló növekedési üteme formájában. Összességében azonban az euróövezetre leselkedő növekedési kockázatok gyengülő tendenciát mutatnak.
Az infláció alacsony, ami elsősorban az éves összevetésben továbbra is negatív energiaáraknak tulajdonítható - bár a maginfláció sem mutat egyértelműen növekvő trendet. A piaci inflációs várakozások mindenesetre hosszabb távon is alacsony szintre álltak be.
Az EKB az elkövetkező hónapokban még negatív inflációra számít, mielőtt az év második felében megindulna a növekedés, de az is jórészt csak bázishatásoknak tulajdonítható okokból. Az EKB monetáris intézkedéseinek köszönhetően azonban 2017-ben és 2018-ban az infláció további emelkedésére lehet számítani.
Az EKB márciusban bejelentett intézkedéscsomagja jelentősen javította a finanszírozási kondíciókat az euróövezetben - szögezi le a dokumentum.
A monetáris ösztönző intézkedések transzmissziós hatása javult, különösen a bankrendszerben. A kiterjesztett eszközvásárlások javították a pénzforgalmi és hitelezési dinamikát, a bankok alacsonyabb finanszírozási költségeiket az általuk kínált hitelkondíciókban is érvényesítették.
A 2014 júniusa óta alkalmazott monetáris intézkedések jelentősen javították a vállalati szektor és a lakosság hitelfelvételi kondícióit. A 2016 márciusában bevezetett intézkedések pedig újabb lökést adtak a hitelezés fellendülésének és a gazdasági növekedésnek.
Az EKB Kormányzótanácsa az irányadó euró kamatok jelenlegi, vagy annál valamivel alacsonyabb szinten tartását tekinti indokoltnak viszonylag hosszabb távon, akár az eszközvásárlási program kifutási idején is túl.
Az EKB "laza" monetáris politika alkalmazását tartja szükségesnek az euróövezeti gazdasági fellendülés támogatása és a két százalékos célt megközelítő infláció elérése érdekében. Az EKB ezért szoros figyelemmel követi az alkalmazott politika eredményességét és az árstabilitás garantálását szem előtt tartva kész igénybe venni minden rendelkezésre álló monetáris politikai eszközt a növekedés ösztönzése érdekében.
Az EKB közvetlen célja a jelenlegi helyzetben annak megakadályozása, hogy a másodlagos bér- és árhatások közvetítésével állandósult alacsony inflációs környezet alakuljon ki - írja az EKB rendszeres havi gazdasági beszámolója.
MTI
A dokumentum kijelenti, hogy a gazdasági teljesítmény javulása elsősorban a belső keresletnek köszönhető, miközben az exportkereslet változatlanul gyengén alakul. A belső kereslet növekedését monetáris politikai intézkedések is támogatják, amelyek a finanszírozási kondíciókra és a vállalati nyereségességre gyakorolt pozitív hatásukkal a termelő-beruházásokat is ösztönzik.
A részben a már végrehajtott strukturális reformoknak köszönhetően javuló foglalkoztatás a továbbra is viszonylag alacsony olajárakkal együtt érzékelhetően növeli a lakosság elkölthető jövedelmét.
A növekedést fenyegető kockázatok azonban, ha némiképp gyengébben is, de változatlanul jelen vannak: egyebek között a néhány ágazatban még késlekedő mérlegtisztítás, az egyes országokban vontatottan haladó strukturális reformok, valamint - külső hatásként - a fejlődő térségek lassuló növekedési üteme formájában. Összességében azonban az euróövezetre leselkedő növekedési kockázatok gyengülő tendenciát mutatnak.
Az infláció alacsony, ami elsősorban az éves összevetésben továbbra is negatív energiaáraknak tulajdonítható - bár a maginfláció sem mutat egyértelműen növekvő trendet. A piaci inflációs várakozások mindenesetre hosszabb távon is alacsony szintre álltak be.
Az EKB az elkövetkező hónapokban még negatív inflációra számít, mielőtt az év második felében megindulna a növekedés, de az is jórészt csak bázishatásoknak tulajdonítható okokból. Az EKB monetáris intézkedéseinek köszönhetően azonban 2017-ben és 2018-ban az infláció további emelkedésére lehet számítani.
Az EKB márciusban bejelentett intézkedéscsomagja jelentősen javította a finanszírozási kondíciókat az euróövezetben - szögezi le a dokumentum.
A monetáris ösztönző intézkedések transzmissziós hatása javult, különösen a bankrendszerben. A kiterjesztett eszközvásárlások javították a pénzforgalmi és hitelezési dinamikát, a bankok alacsonyabb finanszírozási költségeiket az általuk kínált hitelkondíciókban is érvényesítették.
A 2014 júniusa óta alkalmazott monetáris intézkedések jelentősen javították a vállalati szektor és a lakosság hitelfelvételi kondícióit. A 2016 márciusában bevezetett intézkedések pedig újabb lökést adtak a hitelezés fellendülésének és a gazdasági növekedésnek.
Az EKB Kormányzótanácsa az irányadó euró kamatok jelenlegi, vagy annál valamivel alacsonyabb szinten tartását tekinti indokoltnak viszonylag hosszabb távon, akár az eszközvásárlási program kifutási idején is túl.
Az EKB "laza" monetáris politika alkalmazását tartja szükségesnek az euróövezeti gazdasági fellendülés támogatása és a két százalékos célt megközelítő infláció elérése érdekében. Az EKB ezért szoros figyelemmel követi az alkalmazott politika eredményességét és az árstabilitás garantálását szem előtt tartva kész igénybe venni minden rendelkezésre álló monetáris politikai eszközt a növekedés ösztönzése érdekében.
Az EKB közvetlen célja a jelenlegi helyzetben annak megakadályozása, hogy a másodlagos bér- és árhatások közvetítésével állandósult alacsony inflációs környezet alakuljon ki - írja az EKB rendszeres havi gazdasági beszámolója.
MTI
Hozzászólások