Saját tulajdonú ingatlanban lakik az Európai Unió lakosságának többsége
Az Európai Unió lakosságának több mint kétharmada saját tulajdonú ingatlanban lakik, a házban élők aránya 59,3 százalékot, a lakásban élőké pedig 40 százalékot tett ki tavaly - derült ki az unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésből.
Az uniós lakosság 70,1 százaléka saját tulajdonú, 29,9 százaléka pedig bérelt ingatlanban lakott 2014-ben. Országokra bontva a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Romániában (96,1 százalék), Szlovákiában (90,3 százalék), Litvániában (89,7 százalék) és Magyarországon (89,1 százalék) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb értékeket Németországban (52,5 százalék), Ausztriában (57,2 százalék), Dániában (63,3 százalék), Nagy-Britanniában (64,8 százalék) és Franciaországban (65,1 százalék) mérték.
A lakosság túlnyomó többsége házban él Nagy-Britanniában (84,7 százalék), Horvátországban (80,8 százalék), Belgiumban (77,6 százalék), Hollandiában (77,1 százalék), Cipruson (72,7 százalék) és Szlovéniában (70,3 százalék). A lakásban élők aránya 66,5 százalékkal Spanyolországban a legnagyobb, majd Lettország (65,1 százalék), Litvánia (58,4 százalék) és Görögország (56,9 százalék) következik.
A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés szerint a kormányzati politika egyik fő kihívása az, hogy mindenkinek méltó lakhatást biztosítsanak, úgy a lakhatás költségeit, mint minőségét illetően.
Az uniós lakosság 11,4 százalékának számára jelentenek túl nagy anyagi terhet a lakhatási költségek, azaz jövedelmük több mint 40 százalékát kénytelenek erre a célra költeni. Görögországban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakosság több mint 40 százalékát sújtja ez a probléma. A listán Németország (15,9 százalék), Dánia (15,6 százalék), Hollandia (15,4 százalék) és Románia (14,9 százalék) következik.
Magyarország az uniós átlaggal megegyező 11,4 százalékkal a nyolcadik helyen áll. A legkevésbé Máltán (1,6 százalék), Cipruson (4,0 százalék), valamint Franciaországban és Finnországban (egyaránt 5,1 százalék) jelent problémát a lakásrezsi kifizetése.
A lakhatás minőségét illetően az egyik kulcselem a megfelelő méretű lakótér biztosítása. Tavaly a lakosság 17,1 százaléka élt a lakók számához képest túl kevés szobával rendelkező ingatlanban. A listavezető Romániában a lakosság több mint fele, 52,3 százaléka él az uniós szabványok szerint túlzsúfolt ingatlanban, de a következő helyezett Magyarországon is 44,6 százalékkal a lakosság majdnem felét érinti ez a probléma.
Lengyelországban a lakosság 44,2, Bulgáriában 43,3, Horvátországban 42,1, Lettországban 39,8, Szlovákiában pedig 38,6 százaléka él túlzsúfolt ingatlanban. A helyzet Belgiumban (2 százalék), Cipruson (2,2 százalék), Hollandiában (3,5 százalék), Máltán (4 százalék), Spanyolországban (5,3 százalék) és Németországban (6,6 százalék) a legkedvezőbb.
A lakhatással való elégedettség a 16 évesnél idősebbek uniós lakosok körében 7,5 pontot tett ki egy, a nullától a tizesig terjedő skálán mérve, ami a második legjobb eredményt jelenti a személyes kapcsolatok után. Leginkább a három észak-európai EU-tagállam - Finnország (8,4 pont), Dánia (8,3 pont) és Svédország (8,2 pont) -, valamint Ausztria (8,3 pont) és Hollandia (8,1 pont) lakossága elégedett. A lista alulról fölfelé Bulgária (6,0 pont), Lettország és Görögország (egyaránt 6,6 pont), valamint Magyarország (6,8 pont) következik.
MTI
Az uniós lakosság 70,1 százaléka saját tulajdonú, 29,9 százaléka pedig bérelt ingatlanban lakott 2014-ben. Országokra bontva a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Romániában (96,1 százalék), Szlovákiában (90,3 százalék), Litvániában (89,7 százalék) és Magyarországon (89,1 százalék) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb értékeket Németországban (52,5 százalék), Ausztriában (57,2 százalék), Dániában (63,3 százalék), Nagy-Britanniában (64,8 százalék) és Franciaországban (65,1 százalék) mérték.
A lakosság túlnyomó többsége házban él Nagy-Britanniában (84,7 százalék), Horvátországban (80,8 százalék), Belgiumban (77,6 százalék), Hollandiában (77,1 százalék), Cipruson (72,7 százalék) és Szlovéniában (70,3 százalék). A lakásban élők aránya 66,5 százalékkal Spanyolországban a legnagyobb, majd Lettország (65,1 százalék), Litvánia (58,4 százalék) és Görögország (56,9 százalék) következik.
A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés szerint a kormányzati politika egyik fő kihívása az, hogy mindenkinek méltó lakhatást biztosítsanak, úgy a lakhatás költségeit, mint minőségét illetően.
Az uniós lakosság 11,4 százalékának számára jelentenek túl nagy anyagi terhet a lakhatási költségek, azaz jövedelmük több mint 40 százalékát kénytelenek erre a célra költeni. Görögországban alakult ki messze a legrosszabb helyzet, a lakosság több mint 40 százalékát sújtja ez a probléma. A listán Németország (15,9 százalék), Dánia (15,6 százalék), Hollandia (15,4 százalék) és Románia (14,9 százalék) következik.
Magyarország az uniós átlaggal megegyező 11,4 százalékkal a nyolcadik helyen áll. A legkevésbé Máltán (1,6 százalék), Cipruson (4,0 százalék), valamint Franciaországban és Finnországban (egyaránt 5,1 százalék) jelent problémát a lakásrezsi kifizetése.
A lakhatás minőségét illetően az egyik kulcselem a megfelelő méretű lakótér biztosítása. Tavaly a lakosság 17,1 százaléka élt a lakók számához képest túl kevés szobával rendelkező ingatlanban. A listavezető Romániában a lakosság több mint fele, 52,3 százaléka él az uniós szabványok szerint túlzsúfolt ingatlanban, de a következő helyezett Magyarországon is 44,6 százalékkal a lakosság majdnem felét érinti ez a probléma.
Lengyelországban a lakosság 44,2, Bulgáriában 43,3, Horvátországban 42,1, Lettországban 39,8, Szlovákiában pedig 38,6 százaléka él túlzsúfolt ingatlanban. A helyzet Belgiumban (2 százalék), Cipruson (2,2 százalék), Hollandiában (3,5 százalék), Máltán (4 százalék), Spanyolországban (5,3 százalék) és Németországban (6,6 százalék) a legkedvezőbb.
A lakhatással való elégedettség a 16 évesnél idősebbek uniós lakosok körében 7,5 pontot tett ki egy, a nullától a tizesig terjedő skálán mérve, ami a második legjobb eredményt jelenti a személyes kapcsolatok után. Leginkább a három észak-európai EU-tagállam - Finnország (8,4 pont), Dánia (8,3 pont) és Svédország (8,2 pont) -, valamint Ausztria (8,3 pont) és Hollandia (8,1 pont) lakossága elégedett. A lista alulról fölfelé Bulgária (6,0 pont), Lettország és Görögország (egyaránt 6,6 pont), valamint Magyarország (6,8 pont) következik.
MTI
Hozzászólások