Vita a horvát kormánynak az INA visszavásárlására vonatkozó terve körül
A kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája ellenzi, hogy a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a kormány.
Szerintük a HEP nyilvános értékesítésének teljes várható bevételét az elektromos művek fejlesztésére kell fordítani. Bozo Petrov, a Híd elnöke hétfőn a sajtónak úgy nyilatkozott: a Híd és a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) még keresi a megfelelő modellt.
A kisebb kormányzó párt az alkotmány módosítását is kilátásba helyezte, hogy megvédje a stratégiailag fontos vállalatokat a privatizációtól. Ezt azonban Andrej Plenkovic horvát kormányfő elvetette. Az INA-részvények visszavásárlásának módjáról a HDZ-n belül sincs egyetértés. A konzervatív párt elnökségének több tagja és két alelnöke, Ivana Maletic és Darko Horvat volt kis- és középvállalkozási miniszter is ellenezte a párt keddi elnökségi ülésén bemutatott modellt, miszerint a HEP egy részének eladásából finanszírozza a kormány az INA újraállamosítását.
Maletic szerint az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól a nem stratégiailag fontos állami vagyon eladásából kellene fedezni. Horvat támogatta kollégáját, majd hozzátette: a HEP eredménytartalékát is be kellene vonni az akvizícióba.
A lap értesülései szerint a modell ellenzői egyetértettek abban, hogy a legideálisabb megoldás az volna, ha új stratégiai partnert keresne a kormány.
Az elnökségi ülést követően a miniszterelnök a sajtónak azt mondta: a HDZ részéről megkapta a támogatást ahhoz, hogy az INA újra állami tulajdonba kerüljön, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy azt a HEP részvényeinek eladásából szándékoznak-e megvalósítani. A Bloomberg elemzői szerint a HEP a tőzsdén 18,5 milliárd kunát (747 milliárd forint) ér, a részvények 25 százaléka pedig körülbelül 4,6 milliárd kunát (185 milliárd forint).
Ez pedig nem elég ahhoz, hogy az állam a Moltól visszavegye a részvények 49,8 százalékát, amelynek piaci ára becslések szerint jelenleg 13,7 milliárd kuna (553 milliárd forint) - írta az újság. Annak ellenére, hogy a Mol már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy eladná a horvát INA-ban lévő részesedését, a helyi sajtóban csak találgatások vannak arra vonatkozólag, vajon áll-e még az ajánlat, és a legfontosabb, hogy mennyiért. Azt sem lehet tudni, hogy a kormány felvette-e a kapcsolatot a Mollal. Korábban a miniszterelnök azt mondta: a magyar felet értesítették szándékukról.
A Mol horvát sajtónak eljuttatott korábbi nyilatkozatában viszont azt írta: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a Mol a sajtóból értesült, de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra. Sajtóhírek szerint ezen a héten alakul meg az a szakemberekből álló bizottság, amely a továbbiakban tárgyalni fog a magyar olajvállalattal.
Martina Dalic gazdasági miniszter, aki egyben a visszavásárlási modell kitalálója is, kivonná magát a megbeszélésekből, mert férje az INA igazgatóságának tagja.
A tárcavezetőt ezért már feljelentették az illetékes bizottságnál összeférhetetlenség miatt. A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.
MTI
Szerintük a HEP nyilvános értékesítésének teljes várható bevételét az elektromos művek fejlesztésére kell fordítani. Bozo Petrov, a Híd elnöke hétfőn a sajtónak úgy nyilatkozott: a Híd és a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) még keresi a megfelelő modellt.
A kisebb kormányzó párt az alkotmány módosítását is kilátásba helyezte, hogy megvédje a stratégiailag fontos vállalatokat a privatizációtól. Ezt azonban Andrej Plenkovic horvát kormányfő elvetette. Az INA-részvények visszavásárlásának módjáról a HDZ-n belül sincs egyetértés. A konzervatív párt elnökségének több tagja és két alelnöke, Ivana Maletic és Darko Horvat volt kis- és középvállalkozási miniszter is ellenezte a párt keddi elnökségi ülésén bemutatott modellt, miszerint a HEP egy részének eladásából finanszírozza a kormány az INA újraállamosítását.
Maletic szerint az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól a nem stratégiailag fontos állami vagyon eladásából kellene fedezni. Horvat támogatta kollégáját, majd hozzátette: a HEP eredménytartalékát is be kellene vonni az akvizícióba.
A lap értesülései szerint a modell ellenzői egyetértettek abban, hogy a legideálisabb megoldás az volna, ha új stratégiai partnert keresne a kormány.
Az elnökségi ülést követően a miniszterelnök a sajtónak azt mondta: a HDZ részéről megkapta a támogatást ahhoz, hogy az INA újra állami tulajdonba kerüljön, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy azt a HEP részvényeinek eladásából szándékoznak-e megvalósítani. A Bloomberg elemzői szerint a HEP a tőzsdén 18,5 milliárd kunát (747 milliárd forint) ér, a részvények 25 százaléka pedig körülbelül 4,6 milliárd kunát (185 milliárd forint).
Ez pedig nem elég ahhoz, hogy az állam a Moltól visszavegye a részvények 49,8 százalékát, amelynek piaci ára becslések szerint jelenleg 13,7 milliárd kuna (553 milliárd forint) - írta az újság. Annak ellenére, hogy a Mol már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy eladná a horvát INA-ban lévő részesedését, a helyi sajtóban csak találgatások vannak arra vonatkozólag, vajon áll-e még az ajánlat, és a legfontosabb, hogy mennyiért. Azt sem lehet tudni, hogy a kormány felvette-e a kapcsolatot a Mollal. Korábban a miniszterelnök azt mondta: a magyar felet értesítették szándékukról.
A Mol horvát sajtónak eljuttatott korábbi nyilatkozatában viszont azt írta: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a Mol a sajtóból értesült, de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra. Sajtóhírek szerint ezen a héten alakul meg az a szakemberekből álló bizottság, amely a továbbiakban tárgyalni fog a magyar olajvállalattal.
Martina Dalic gazdasági miniszter, aki egyben a visszavásárlási modell kitalálója is, kivonná magát a megbeszélésekből, mert férje az INA igazgatóságának tagja.
A tárcavezetőt ezért már feljelentették az illetékes bizottságnál összeférhetetlenség miatt. A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.
MTI
Hozzászólások