Csatáry a gettóparancsnok – megdöbbentő dokumentum

Csatáry László neve egy 1944 májusi kassai hirdetmény alján “gettóparancsnokként” szerepel.

A Budapesti Nyomozó Ügyészségen kedden ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót, aki természetesen cáfolta, hogy Ő valaha is gettóparancsnok volt.

A 97 éves férfi ügyvédje elmondta, hogy a védence nem írt alá semmi olyan dokumentumott annó, ami ezzel őt megbízta volna.

Nyílván a 97 éves ember emlékszik erre naprakészen.

Az Index birtokába jutott, 1944 május elsejei keltezésű hirdetmény, melyet az Országos Széchenyi Könyvtár anonim embere adott át a lapnak.

A hirdetmény elrendeli Kassa területén a “zsidófajú egyének” elkülönítését és megállapítja a gettó területét. Amiről szintén semmit nem tud Csatáry

Felhívja a gettó területén élő “keresztény fajú” lakosság figyelmét arra is, hogy azonnal költözzenek ki, mert a gettóparancsnokság személyi- és vagyonbiztonságukat nem garantálja tovább.

Zsidókat senki nem fogadhat be a lakásába a hirdetmény szerint.

“Elrendelem, hogy a Gettó területén lakó keresztény fajú egyének az ott lakó zsidó fajú egyénekkel nem érintkezhetnek” olvasható a dokumentumban, melyen Csatáry neve szerepel parancsnokként.

A hirdetmény alapján a zsidók a gettóban nem tartózkodhatnak az utcán, lakásuknak csak az udvarra nyíló ablakait tarthatják nyitva. “Minden zsidó fajú egyén köteles állandóan a lakásán tartózkodni!” Megtiltja azt is, hogy zsidók csomagokat, pénzt vagy levelet fogadhassanak a gettóban. Keresztények kérelmeikkel közvetlenül is fordulhatnnem ak a gettóparancsnoksághoz, zsidók viszont csak a zsidótanácson keresztül. A hirdetményt 1944-ben kiplakátolták a kassai utcákra és az újságokban is megjelent.

Megdöbbentő, hogy a plakát alján felelős kiadóként Csatáry László rendőrfogalmazó, gettóparancsnok neve látható.

Csatáry a Magyar Hírlapnak adott interjúban arról beszélt, “tipikus közigazgatási munkát végzett”, például útleveleket állított ki rendőrségi fogalmazóként 1942 és 1944 között. Némettudása miatt pedig egyfajta összekötő lett a németek és a rendőrség között. Az ügyet kutató Gellért Ádám korábban azt mondta, ez utóbbi önmagában igaz, de Csatáry valójában rendkívül fontos ember volt.

A bizottság Gellért megfogalmazása szerint élet és halál ura volt Kassán, és a parancsait Csatáry közvetítette a tényleges parancsvégrehajtók felé. Csatáry szervezte a gettó lakóinak áttelepítését a téglagyárba, a bevagonírozások idején pedig ott állt a rámpán, és ő döntött, hogy ki, mikor, milyen ütemben kerüljön be a vagonokba. Több tanúvallomás is arról számolt be, hogy kegyetlen, szadista ember volt.

Csatáryt hétfőn ismét kihallgatták az ügyészségen, ahol mindent tagadott.

Persze az ügyvéd azt állította, hogy a védencét összetévesztették valakivel. Hogyne több ezer ember anno tévedett, sőt nyomdahiba is volt, hiszen a plakátok kikerültek.

Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le.

Simon Wiesenthal Központ adatai szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül háromszáz zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták.

A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.