Görög adósság - FT: nem Görögország, hanem Németország kapitulált
A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország - írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint "képtelenség" görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását - legalábbis elvben - egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. "Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség" - fogalmaz a Financial Times szemleírója.
Gideon Rachman szerint a görög demokráciára mért csapásról szóló szövegek is teljesen képtelenek. A hónap elején megtartott görög népszavazás lényegében arról szólt, hogy az euróövezet adjon további milliárdokat Görögországnak, de a görög kormány diktálta feltételek mellett. Ennek soha nem volt realitása.
Görögország mozgásterének nem az Európai Unió antidemokratikus mivolta szab korlátokat, hanem az, hogy Görögország csődben van - áll a Financial Times írásában.
Rachman szerint "újbalos fantázia" a görögországi helyzet olyan beállítása, hogy a válságot a gonosz európaiak okozták, akik észnélküli megszorításokat kényszerítettek rá az egyébként egészséges görög gazdaságra. Görögországot évtizedek óta rosszul kormányozzák, és az ország jóval a lehetőségeit meghaladó szinten él.
Amikor a válság beütött, a görög államháztartás hiánya meghaladta a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát, és a magánszektor már nem volt hajlandó ezt hitelekkel finanszírozni. Ha az IMF és az EU nem adott volna hiteleket Görögországnak, a megszorítások még sokkal brutálisabbak lettek volna - áll a Financial Times külpolitikai szemleírójának cikkében.
A 85 milliárd eurós újabb hitelcsomag csaknem a kétszerese lenne Szerbia éves GDP-értékének. Azoknak pedig, akik arról beszélnek, hogy az európaiak gonosz módon nem hajlandók leírni Görögország adósságait, figyelembe kell venniük, hogy Görögország nagy valószínűséggel soha nem fogja teljesen visszafizetni 320 milliárd eurós tartozását - hangsúlyozza Rachman.
MTI
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint "képtelenség" görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását - legalábbis elvben - egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. "Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség" - fogalmaz a Financial Times szemleírója.
Gideon Rachman szerint a görög demokráciára mért csapásról szóló szövegek is teljesen képtelenek. A hónap elején megtartott görög népszavazás lényegében arról szólt, hogy az euróövezet adjon további milliárdokat Görögországnak, de a görög kormány diktálta feltételek mellett. Ennek soha nem volt realitása.
Görögország mozgásterének nem az Európai Unió antidemokratikus mivolta szab korlátokat, hanem az, hogy Görögország csődben van - áll a Financial Times írásában.
Rachman szerint "újbalos fantázia" a görögországi helyzet olyan beállítása, hogy a válságot a gonosz európaiak okozták, akik észnélküli megszorításokat kényszerítettek rá az egyébként egészséges görög gazdaságra. Görögországot évtizedek óta rosszul kormányozzák, és az ország jóval a lehetőségeit meghaladó szinten él.
Amikor a válság beütött, a görög államháztartás hiánya meghaladta a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát, és a magánszektor már nem volt hajlandó ezt hitelekkel finanszírozni. Ha az IMF és az EU nem adott volna hiteleket Görögországnak, a megszorítások még sokkal brutálisabbak lettek volna - áll a Financial Times külpolitikai szemleírójának cikkében.
A 85 milliárd eurós újabb hitelcsomag csaknem a kétszerese lenne Szerbia éves GDP-értékének. Azoknak pedig, akik arról beszélnek, hogy az európaiak gonosz módon nem hajlandók leírni Görögország adósságait, figyelembe kell venniük, hogy Görögország nagy valószínűséggel soha nem fogja teljesen visszafizetni 320 milliárd eurós tartozását - hangsúlyozza Rachman.
MTI
Hozzászólások