Mozgósítja Nagy-Britannia katonaságát a menekültáradat miatt! - érdekes videók

A rendteremtésbe a brit hadseregnek is be kell szállnia a Franciaországgal összeköttetésben lévő alagútban.

Több ezer illegális bevándorló akar átkelni a Csalagúton. A menekültek gyalog indultak, felkapaszkodnak teherautókra, vonatokra. Az elmúlt napokban több ezren próbálkoztak az átjutással, de csupán 150 embernek sikerült.



A menekültek nagy nyomást gyakorolnak az alagútra. E miatt a forgalom súlyosan akadozik. A kamionok várakozási ideje 19 órára nőtt meg. Kentben például az utakon súlyos dugók keletkeztek.

A hétvégi turistákat azzal segítették, hogy bevonták a hadsereget, hogy az ott rekedt teherautóktól az utakat megtisztítsák. Továbbá különféle laktanyákat nyitnak meg ideiglenes parkolók számára.



A helyzet miatt a belpolitikai vita nagyon éles lett. David Cameron „bevándorlók rajzásáról” beszélt. A „swarm” (rovar) kifejezése felháborította a baloldalt és a liberálisokat egyaránt.

Az ENSZ elítélte a brit kormány hozzáállását a kialakult helyzethez. Utóbbi állítása szerint „xenofób” kommunikációval fokozza az egyébként is már kialakult hangulatot.

Különféle ENSZ-es liberális és baloldali intézkedéseknek megfelelően azonban eleget kell tenni az Európai Uniónak, aki a nagy együttérzés nevében rászabadítja az európai nemzetállamokra a szerencsétlen embereket, akiket azért használnak fel, talán tudtukon kívül, hogy a modern háború létrejöjjön az Öreg kontinensen.

Átlagban valahonnan egy bevándorló zsebében 15-20 eurónyi pénz van, amelyből útra bocsátják és „hamuba sült” pogácsa módon ebből kell megoldania célba jutását Európa valamelyik országába.

A legkedveltebb cél államok: Svájc, Egyesült Királyság, Norvégia, Svédország, Németország. A jelenségnek a levét a tranzit országok isszák meg. Olaszország és Magyarország, ahová visszatoloncolják az illegális bevándorlókat, mert azt az Európai Unió úgy kívánja!

Videók végén magyarországi vonatkozást is megnézhetünk, amely egy TV2 szerkesztői meghívásra a televíziós csatorna egy biztonságpolitikai szakértőt kérdez.











Forrás: karpatinfo.net