Snowden: "nem propagandacélokból kérdeztem Putyint"
Edward Snowden cáfolta a The Guardian című brit újság honlapján pénteken megjelent írásában, hogy Vlagyimir Putyinnak előző nap feltett kérdése az orosz elnök melletti propagandacélokat szolgált volna.
Az amerikai és a brit titkosszolgálatok adatgyűjtési tevékenységéről hatalmas adatmennyiséget kiszivárogtató Snowden - az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja - is kérdezett Putyintól a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki televíziós adásban, azt firtatva, hogy Moszkva is folytat-e hasonló tömeges adatgyűjtést magánemberek millióinak kommunikációjáról.
Putyin válaszában kijelentette, hogy Oroszország nem folytat tömeges megfigyelési programot, az orosz titkosszolgálatok szigorú törvényes felügyelet alatt működnek, és nincsenek is olyan anyagi-műszaki erőforrásaik, mint az amerikai ügynökségeknek.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap online kiadása pénteken azt írta, hogy Snowdent bírálatok özöne érte, amiért megjelent a műsorban. Edward Lucas, a The Economist című brit folyóirat vezető szerkesztője például a Wall Street Journalnek azt mondta: Snowden "a Kreml propagandabábjának" szerepében tűnt fel.
A The Guardian online kiadásának írt, pénteken megjelent cikkében Snowden mindezt cáfolta. Közölte: meglepte, hogy mindazok, akik látták, hogy ő az életét kockáztatva tárta fel saját hazája megfigyelési programját, nem hiszik el, hogy Oroszország megfigyelési gyakorlatát is bírálhatja hátsó szándék nélkül. Hozzátette: nem tett "hűségesküt" Oroszországnak, és Putyin tagadó válaszában több ponton is komoly ellentmondásokat érzékelt.
Snowden közölte: sajnálja, hogy kérdése "félreértelmezhető" volt, és hogy sokan figyelmen kívül hagyták a kérdés tartalmát - valamint Putyin kitérő válaszát -, csak azért, hogy "vad és igaztalan találgatásokba" bocsátkozhassanak az ő motivációjáról.
Edward Snowden szerint Putyin válasza "feltűnően hasonlatos" volt ahhoz, ahogy kezdetben Barack Obama amerikai elnök sem volt hajlandó elismerni, milyen kiterjedt az NSA hazai megfigyelési programja. Obama álláspontja aztán "valótlannak és védhetetlennek" bizonyult.
Snowden a The Guardianben megjelent írásában azzal az érvvel védte meg Putyinnak feltett kérdését, hogy ha "próbának akarjuk alávetni egyes kormányilletékesek állításainak igazságtartalmát, először lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy állításaikat kimondják".
Hozzátette: ritka esély kínálkozott számára, hogy a megtörje az állami megfigyelési tevékenységről szóló kérdés felvetésének tabuját egy olyan közönség előtt, amely jórészt csak az állami médiát nézi. Remélte azt is, hogy Putyin válasza - bármi legyen is - alkalmat ad "komoly újságíróknak" és a civil társadalomnak az erről szóló vita továbbvitelére.
MTI
Az amerikai és a brit titkosszolgálatok adatgyűjtési tevékenységéről hatalmas adatmennyiséget kiszivárogtató Snowden - az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja - is kérdezett Putyintól a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki televíziós adásban, azt firtatva, hogy Moszkva is folytat-e hasonló tömeges adatgyűjtést magánemberek millióinak kommunikációjáról.Putyin válaszában kijelentette, hogy Oroszország nem folytat tömeges megfigyelési programot, az orosz titkosszolgálatok szigorú törvényes felügyelet alatt működnek, és nincsenek is olyan anyagi-műszaki erőforrásaik, mint az amerikai ügynökségeknek.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap online kiadása pénteken azt írta, hogy Snowdent bírálatok özöne érte, amiért megjelent a műsorban. Edward Lucas, a The Economist című brit folyóirat vezető szerkesztője például a Wall Street Journalnek azt mondta: Snowden "a Kreml propagandabábjának" szerepében tűnt fel.
A The Guardian online kiadásának írt, pénteken megjelent cikkében Snowden mindezt cáfolta. Közölte: meglepte, hogy mindazok, akik látták, hogy ő az életét kockáztatva tárta fel saját hazája megfigyelési programját, nem hiszik el, hogy Oroszország megfigyelési gyakorlatát is bírálhatja hátsó szándék nélkül. Hozzátette: nem tett "hűségesküt" Oroszországnak, és Putyin tagadó válaszában több ponton is komoly ellentmondásokat érzékelt.
Snowden közölte: sajnálja, hogy kérdése "félreértelmezhető" volt, és hogy sokan figyelmen kívül hagyták a kérdés tartalmát - valamint Putyin kitérő válaszát -, csak azért, hogy "vad és igaztalan találgatásokba" bocsátkozhassanak az ő motivációjáról.
Edward Snowden szerint Putyin válasza "feltűnően hasonlatos" volt ahhoz, ahogy kezdetben Barack Obama amerikai elnök sem volt hajlandó elismerni, milyen kiterjedt az NSA hazai megfigyelési programja. Obama álláspontja aztán "valótlannak és védhetetlennek" bizonyult.
Snowden a The Guardianben megjelent írásában azzal az érvvel védte meg Putyinnak feltett kérdését, hogy ha "próbának akarjuk alávetni egyes kormányilletékesek állításainak igazságtartalmát, először lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy állításaikat kimondják".
Hozzátette: ritka esély kínálkozott számára, hogy a megtörje az állami megfigyelési tevékenységről szóló kérdés felvetésének tabuját egy olyan közönség előtt, amely jórészt csak az állami médiát nézi. Remélte azt is, hogy Putyin válasza - bármi legyen is - alkalmat ad "komoly újságíróknak" és a civil társadalomnak az erről szóló vita továbbvitelére.
MTI
Hozzászólások