Bolgár és román bevándorlóktól retteg Németország
Múlt héten Soren Link, németországi Duisburg város polgármestere, a nemzetközi figyelem központjába került kijelentésével, hogy a román és bolgár bevándorlók olyan halom szemetet termelnek, ami „magasabb, mint ő” és gyermekeiket „lopás missziókba” küldik.
Soren Link teljesen biztos abban, hogy a 6700 román és bolgár bevándorló tisztában volt azzal, mielőtt nekiindult, hogy jövő évben jogosult lesz a szociális ellátásokra. „Arra számítok, hogy legtöbbje meg is kapja ezeket az ellátásokat” mondta a polgármester.
Sokan közülük iskolázatlanok vagy szakképzetlenek, szinte lehetetlen hogy munkát találjanak a városban, ahol 16%-os a munkanélküliség. Mégis 200-as csoportokban érkeznek minden hónapban. A tanács becslése szerint, fontba átszámolva 15 millióba fog kerülni a városnak a lakhatásuk biztosítása és etetésük.
A város, most az EU pénzügyi segítségére vár, hogy megbirkózhasson a migránsok beáramlásának problémáival.
A Daily Mail munkatársai a következőket tapasztalták:
A halk beszédű nyugdíjas Marlene Bothge-től várnánk a legkevésbé, hogy egy 20ezer voltos kábítófegyver tulajdonosa, de miután a szomszédai ellopták a lámpákat abban a hét emeletes panelházban, amiben lakik, nem érezte biztonságban magát. „Nagyon elszomorít, hogy eljött ez az idő - nyilatkozza a nő - ez a fegyver fiataloknak való, nem egy 65 éves nőnek. Nem lenne szabad fenyegetve érezni magunkat a saját otthonunkban.” Amíg beszélünk az omladozó panelblokkban, aminek környéke most szeméttel, kiselejtezett bútorokkal és emberi ürülékkel van tele, Mrs Bothge
idegesen játszik hosszú, szürke hajfonatával.
Ez volt az otthona 18 évig, amíg ő és a férje végül novemberben el nem költöztek az ötödik emeleti lakásukból, amikor a mocsok, a zaj és a bűnözés elviselhetetlenné nem vált.
Ez a környék sohasem volt Duisburg luxusnegyede, sokkal inkább a kispénzű német családok és nyugdíjasok lakóhelye, de egész eddig egy rendezett negyednek számított.
A régi német családok fokozatosan kiköltöztek, majd helyükre folyamatosan jöttek a román és bolgár lakók. Már csak alig pár német család maradt. A miértekre Mrs Bothge adja meg a választ: „Ők a folyosón és a lépcsőházban végzik el a dolgukat, a felnőttek és a gyerekek is – meséli a románokról és bolgárokról. A férfiak a lakáson kívül kártyáznak és amikor WC-re kell menniük, csak letolják a nadrágjukat és elvégzik a dolgukat ott ahol vannak. A lakásokban működő WC-k vannak, ezért ezt egyszerűen nem tudom megérteni.
A lépcsőház annyira mocskos, hogy nem akarom, hogy a gyerekeim meglátogassanak. Megjelentek a patkányok mindenütt, és az éjszakai zaj szinte elviselhetetlen. Kifosztották a folyósokat is.
Elvitték a festményeket és virágokat amiket azért vettem, hogy megszépítsem a lépcsőházat, sőt még a felmosórongyomat is, amit 15 percre felejtettem kinn.
Miközben beszél mindenfelé gyerekek szaladgálnak és kiabálva játszanak, egy csoport férfi pedig – egyikük kezében feszítővassal – éppen bort iszik üvegből. A nők kiabálva beszélgetnek egymással az erkélyekről, néha palackok repülnek ki a lakásokból. A gyerekek megszokták már, hogy védeniük kell a fejüket, ha az erkélyek alatt futkároznak. Egy hét vagy nyolc év körüli kislány sétálgat az autók között miközben az autók kilincseit próbálgatja.
Talán csak ártatlan gyermekjáték, talán nem. Emberi ürülék bűze terjed a levegőben.
A 24 éves négy gyerekes családapa Vasile Romániából jött. Ő azt állítja, hogy még munka nélkül is jobban él Németországban, mint Romániában. „Romániában 10 eurót kaptam havonta a gyerekek után, itt 200-at kapok. Jól érezzük itt magunkat.”
Nem keres megszállottan, de ha akar talál „itt-ott”munkát. Milyen munkát? „Fém gyűjtés” válaszolja. Ha nem talál munkát jövőre Németországban, akkor azt tervezi, hogy Angliába megy. „Szeretnék Nagy-Britanniába menni, mert azt hallottam, hogy szép ország és gondját viseli az embereknek”.
Az egyik nyilatkozó asszony nem a románokat és bolgárokat hibáztatja a helyzetért, annál inkább a döntéshozókat. Csalódtak az EU-ban és úgy érzik egyedül hagyták őket a bevándorlás nyomán kialakult problémáikkal.
Forrás: http://www.dailymail.co.uk
Soren Link teljesen biztos abban, hogy a 6700 román és bolgár bevándorló tisztában volt azzal, mielőtt nekiindult, hogy jövő évben jogosult lesz a szociális ellátásokra. „Arra számítok, hogy legtöbbje meg is kapja ezeket az ellátásokat” mondta a polgármester.Sokan közülük iskolázatlanok vagy szakképzetlenek, szinte lehetetlen hogy munkát találjanak a városban, ahol 16%-os a munkanélküliség. Mégis 200-as csoportokban érkeznek minden hónapban. A tanács becslése szerint, fontba átszámolva 15 millióba fog kerülni a városnak a lakhatásuk biztosítása és etetésük.
A város, most az EU pénzügyi segítségére vár, hogy megbirkózhasson a migránsok beáramlásának problémáival.
A polgármester szerint, Nagy-Britannia, ami szintén a bőkezű szociális ellátó rendszeréről híres, is meg fogja szenvedni a következményeit annak, hogy megnyitják a határokat ezeknek az országoknak.
A Daily Mail munkatársai a következőket tapasztalták:
A halk beszédű nyugdíjas Marlene Bothge-től várnánk a legkevésbé, hogy egy 20ezer voltos kábítófegyver tulajdonosa, de miután a szomszédai ellopták a lámpákat abban a hét emeletes panelházban, amiben lakik, nem érezte biztonságban magát. „Nagyon elszomorít, hogy eljött ez az idő - nyilatkozza a nő - ez a fegyver fiataloknak való, nem egy 65 éves nőnek. Nem lenne szabad fenyegetve érezni magunkat a saját otthonunkban.” Amíg beszélünk az omladozó panelblokkban, aminek környéke most szeméttel, kiselejtezett bútorokkal és emberi ürülékkel van tele, Mrs Bothge
idegesen játszik hosszú, szürke hajfonatával.Ez volt az otthona 18 évig, amíg ő és a férje végül novemberben el nem költöztek az ötödik emeleti lakásukból, amikor a mocsok, a zaj és a bűnözés elviselhetetlenné nem vált.
Ez a környék sohasem volt Duisburg luxusnegyede, sokkal inkább a kispénzű német családok és nyugdíjasok lakóhelye, de egész eddig egy rendezett negyednek számított.
A régi német családok fokozatosan kiköltöztek, majd helyükre folyamatosan jöttek a román és bolgár lakók. Már csak alig pár német család maradt. A miértekre Mrs Bothge adja meg a választ: „Ők a folyosón és a lépcsőházban végzik el a dolgukat, a felnőttek és a gyerekek is – meséli a románokról és bolgárokról. A férfiak a lakáson kívül kártyáznak és amikor WC-re kell menniük, csak letolják a nadrágjukat és elvégzik a dolgukat ott ahol vannak. A lakásokban működő WC-k vannak, ezért ezt egyszerűen nem tudom megérteni.
A lépcsőház annyira mocskos, hogy nem akarom, hogy a gyerekeim meglátogassanak. Megjelentek a patkányok mindenütt, és az éjszakai zaj szinte elviselhetetlen. Kifosztották a folyósokat is.
Elvitték a festményeket és virágokat amiket azért vettem, hogy megszépítsem a lépcsőházat, sőt még a felmosórongyomat is, amit 15 percre felejtettem kinn.
Miközben beszél mindenfelé gyerekek szaladgálnak és kiabálva játszanak, egy csoport férfi pedig – egyikük kezében feszítővassal – éppen bort iszik üvegből. A nők kiabálva beszélgetnek egymással az erkélyekről, néha palackok repülnek ki a lakásokból. A gyerekek megszokták már, hogy védeniük kell a fejüket, ha az erkélyek alatt futkároznak. Egy hét vagy nyolc év körüli kislány sétálgat az autók között miközben az autók kilincseit próbálgatja.Talán csak ártatlan gyermekjáték, talán nem. Emberi ürülék bűze terjed a levegőben.
A 24 éves négy gyerekes családapa Vasile Romániából jött. Ő azt állítja, hogy még munka nélkül is jobban él Németországban, mint Romániában. „Romániában 10 eurót kaptam havonta a gyerekek után, itt 200-at kapok. Jól érezzük itt magunkat.”Nem keres megszállottan, de ha akar talál „itt-ott”munkát. Milyen munkát? „Fém gyűjtés” válaszolja. Ha nem talál munkát jövőre Németországban, akkor azt tervezi, hogy Angliába megy. „Szeretnék Nagy-Britanniába menni, mert azt hallottam, hogy szép ország és gondját viseli az embereknek”.
Az egyik nyilatkozó asszony nem a románokat és bolgárokat hibáztatja a helyzetért, annál inkább a döntéshozókat. Csalódtak az EU-ban és úgy érzik egyedül hagyták őket a bevándorlás nyomán kialakult problémáikkal.
Forrás: http://www.dailymail.co.uk
Hozzászólások