Az Európai Unió üdvözölte a kolumbiai kormány és a gerillák közötti békemegállapodást
Történelmi lehetőséget jelent a tartós béke megteremtésére Kolumbiában a dél-amerikai ország kormánya és a FARC baloldali gerillaszervezet közötti konfliktus rendezéséről létrejött megállapodás - közölte csütörtökön Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Mogherini arról számolt be, hogy telefonon beszélt Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel, aki tájékoztatta őt a fejleményekről, amelyek "ünneplésre adnak okot".
A Kolumbia több mint fél évszázados belső konfliktusának lezárásáról szóló egyezményt szerdán jelentették be a tárgyalások helyszínéül szolgáló Havannában. A békemegállapodást a felek szeptemberben írják alá, és annak főbb pontjait október elején népszavazásra terjesztik.
Közleményében a főképviselő hangsúlyozta: "immáron a kolumbiai népen múlik, hogy népszavazáson döntsön a saját jövőjéről".
A volt olasz külügyminiszter szerint mindemellett számos kihívás áll a megállapodás végrehajtása előtt, fontos, hogy a folyamat az "őszinte nemzeti megbékélésen alapuljon", ahogyan az is, hogy az áldozatoknak igazságot és jóvátételt szolgáltassanak.
Federica Mogherini leszögezte, hogy az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Kolumbiát a történelmi békefolyamatban.
A megállapodást az Európai Parlament elnöke is üdvözölte. "Több mint fél évszázadnyi konfliktus, áldozatok százezrei, eltűntek tízezrei és lakóhelyük elhagyására kényszerültek milliói után végre beköszönt a béke Kolumbiában" - fogalmazott Martin Schulz a csütörtökön kiadott közleményében.
Mint írta, a békeegyezmény nyomán a lakosságnak "biztonságosabb életre van kilátása, amelyben a lehetőségek, az oktatás és az alapvető jogok elérik majd azokat a térségeket is, amelyek eddig el voltak vágva a gazdasági és társadalmi fejlődéstől".
Schulz végezetül az Európai Unió nevében támogatásáról biztosította a dél-amerikai országot a fenntartható béke megteremtésében.
A kolumbiai biztonsági erők, a baloldali lázadók és a jobboldali félkatonai szervezetek összecsapásaiban több mint 220 ezren haltak meg és több mint ötmillióan kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok 1964-es kirobbanása óta.
A békemegállapodás népszavazási jóváhagyása azonban nem garantált. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.
MTI
Mogherini arról számolt be, hogy telefonon beszélt Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel, aki tájékoztatta őt a fejleményekről, amelyek "ünneplésre adnak okot".
A Kolumbia több mint fél évszázados belső konfliktusának lezárásáról szóló egyezményt szerdán jelentették be a tárgyalások helyszínéül szolgáló Havannában. A békemegállapodást a felek szeptemberben írják alá, és annak főbb pontjait október elején népszavazásra terjesztik.
Közleményében a főképviselő hangsúlyozta: "immáron a kolumbiai népen múlik, hogy népszavazáson döntsön a saját jövőjéről".
A volt olasz külügyminiszter szerint mindemellett számos kihívás áll a megállapodás végrehajtása előtt, fontos, hogy a folyamat az "őszinte nemzeti megbékélésen alapuljon", ahogyan az is, hogy az áldozatoknak igazságot és jóvátételt szolgáltassanak.
Federica Mogherini leszögezte, hogy az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Kolumbiát a történelmi békefolyamatban.
A megállapodást az Európai Parlament elnöke is üdvözölte. "Több mint fél évszázadnyi konfliktus, áldozatok százezrei, eltűntek tízezrei és lakóhelyük elhagyására kényszerültek milliói után végre beköszönt a béke Kolumbiában" - fogalmazott Martin Schulz a csütörtökön kiadott közleményében.
Mint írta, a békeegyezmény nyomán a lakosságnak "biztonságosabb életre van kilátása, amelyben a lehetőségek, az oktatás és az alapvető jogok elérik majd azokat a térségeket is, amelyek eddig el voltak vágva a gazdasági és társadalmi fejlődéstől".
Schulz végezetül az Európai Unió nevében támogatásáról biztosította a dél-amerikai országot a fenntartható béke megteremtésében.
A kolumbiai biztonsági erők, a baloldali lázadók és a jobboldali félkatonai szervezetek összecsapásaiban több mint 220 ezren haltak meg és több mint ötmillióan kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok 1964-es kirobbanása óta.
A békemegállapodás népszavazási jóváhagyása azonban nem garantált. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.
MTI
Hozzászólások