EP-választás - A legnagyobb pártok közös nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget az egyeztetésre
Közös nyilatkozatot fogadott el csütörtökön az Európai Parlament (EP) jelenlegi három legnagyobb képviselőcsoportja, amelyben azt vállalják, hogy a május 22 és 25 között minden tagállamban megtartott EP-választásokat követően a lehető leghamarabb egyeztetéseket kezdenek arról, hogy ki legyen a jelölt az Európai Bizottság élére.
A mostani az első olyan EP-választás, amelyet a lisszaboni szerződés hatályba lépése után tartanak, ezért most első ízben nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács választja meg az Európai Bizottság elnökét, hanem az Európai Parlament. A szerződés viszont a jelöltállítást az Európai Tanács feladataként határozza meg, annyi kikötéssel, hogy az állam- és kormányfőknek figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét.
Ezért a pártok most első ízben úgynevezett csúcsjelölteket állítottak, akit az Európai Bizottság élére szánnak. A jelenleg legnagyobb frakcióval rendelkező, a Fidesz-KDNP-t is soraiban tudó Európai Néppárt Jean-Claude Juncker egykori luxemburgi kormányfőt választotta csúcsjelöltjéül, a szocialisták EP-frakciójuk volt vezetőjét, az EP jelenlegi elnökét, Martin Schulzot támogatják. A liberálisok jelöltje Guy Verhofstadt egykori belga miniszterelnök, míg a zöldek két jelöltet is állítottak: a francia José Bovét és a német Ska Kellert. A radikális baloldal a görög radikális Sziriza mentőcsomag- és megszorítás-ellenes vezetőjét, Alexisz Cipraszt küldi harcba.
A csütörtökön elfogadott nyilatkozatban a néppárt, a szocialisták és a liberálisok vállalnak kötelezettséget arra, hogy a választásokat követően a lehető leghamarabb egyeztetéseket kezdenek, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
"A bizottság következő elnökét átlátható folyamat révén választják majd meg, nem hátsó szobákban köttetett alkuk eredményeként" - szögezi le közös közleményében a három párt frakciójának vezetője, Joseph Daul, Hannes Swoboda és Guy Verhofstadt.
A képviselőcsoportok közös kommünikéje nem hagy mozgásteret a tagállamok vezetőinek: pártjaink a maguk jelöltjeivel mérettetik meg magukat a választáson, a bizottság következő elnökét közülük kell kiválasztani - szögezik le. A politikusok szerint ezzel a tagállamok vezetői a választópolgárok elvárásainak tesznek majd eleget, közelebb hozva ily módon hozzájuk az egyre demokratikusabbá váló Európai Uniót.
A közleményből az derül ki, hogy a három párt afféle koalíciós egyeztetést ígér a választások utánra; elsőként a legnagyobb frakciót maga mögött tudó jelölt próbálkozhat majd, hogy megszerezze az elnökké választáshoz szükséges többséget az Európai Parlamentben.
Bár a pártok jó ideje így értelmezik a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit, az semmilyen automatizmust nem állít fel azzal kapcsolatban, hogy a legjobb eredményt elérő, vagy az EP-ben a legnagyobb támogatással bíró jelöltet kell megnevezni az Európai Bizottság élére, világosan lefekteti viszont, hogy a jelöltállítás az állam- és kormányfők feladata, az elnök megválasztása pedig az Európai Parlament hatásköre.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerdán közzétett legfrissebb adatai szerint egyébként a néppárt és a szocialisták között olyan szoros a verseny, hogy a becslések szerint a két nagy párt, ha most lennének a választások, pontosan ugyanannyi képviselői helyet szerezhetne az EP-ben, mindketten 212 képviselőt küldhetnének az EP-be . A jelenlegi frakciók közül a liberálisok a felmérések szerint 62 képviselő helyhez juthatnának a mostani 85 helyett.
MTI
A mostani az első olyan EP-választás, amelyet a lisszaboni szerződés hatályba lépése után tartanak, ezért most első ízben nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács választja meg az Európai Bizottság elnökét, hanem az Európai Parlament. A szerződés viszont a jelöltállítást az Európai Tanács feladataként határozza meg, annyi kikötéssel, hogy az állam- és kormányfőknek figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét.Ezért a pártok most első ízben úgynevezett csúcsjelölteket állítottak, akit az Európai Bizottság élére szánnak. A jelenleg legnagyobb frakcióval rendelkező, a Fidesz-KDNP-t is soraiban tudó Európai Néppárt Jean-Claude Juncker egykori luxemburgi kormányfőt választotta csúcsjelöltjéül, a szocialisták EP-frakciójuk volt vezetőjét, az EP jelenlegi elnökét, Martin Schulzot támogatják. A liberálisok jelöltje Guy Verhofstadt egykori belga miniszterelnök, míg a zöldek két jelöltet is állítottak: a francia José Bovét és a német Ska Kellert. A radikális baloldal a görög radikális Sziriza mentőcsomag- és megszorítás-ellenes vezetőjét, Alexisz Cipraszt küldi harcba.
A csütörtökön elfogadott nyilatkozatban a néppárt, a szocialisták és a liberálisok vállalnak kötelezettséget arra, hogy a választásokat követően a lehető leghamarabb egyeztetéseket kezdenek, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
"A bizottság következő elnökét átlátható folyamat révén választják majd meg, nem hátsó szobákban köttetett alkuk eredményeként" - szögezi le közös közleményében a három párt frakciójának vezetője, Joseph Daul, Hannes Swoboda és Guy Verhofstadt.
A képviselőcsoportok közös kommünikéje nem hagy mozgásteret a tagállamok vezetőinek: pártjaink a maguk jelöltjeivel mérettetik meg magukat a választáson, a bizottság következő elnökét közülük kell kiválasztani - szögezik le. A politikusok szerint ezzel a tagállamok vezetői a választópolgárok elvárásainak tesznek majd eleget, közelebb hozva ily módon hozzájuk az egyre demokratikusabbá váló Európai Uniót.
A közleményből az derül ki, hogy a három párt afféle koalíciós egyeztetést ígér a választások utánra; elsőként a legnagyobb frakciót maga mögött tudó jelölt próbálkozhat majd, hogy megszerezze az elnökké választáshoz szükséges többséget az Európai Parlamentben.
Bár a pártok jó ideje így értelmezik a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit, az semmilyen automatizmust nem állít fel azzal kapcsolatban, hogy a legjobb eredményt elérő, vagy az EP-ben a legnagyobb támogatással bíró jelöltet kell megnevezni az Európai Bizottság élére, világosan lefekteti viszont, hogy a jelöltállítás az állam- és kormányfők feladata, az elnök megválasztása pedig az Európai Parlament hatásköre.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerdán közzétett legfrissebb adatai szerint egyébként a néppárt és a szocialisták között olyan szoros a verseny, hogy a becslések szerint a két nagy párt, ha most lennének a választások, pontosan ugyanannyi képviselői helyet szerezhetne az EP-ben, mindketten 212 képviselőt küldhetnének az EP-be . A jelenlegi frakciók közül a liberálisok a felmérések szerint 62 képviselő helyhez juthatnának a mostani 85 helyett.
MTI
Hozzászólások