Görög adósság - A bizottság javaslatot tett az áthidaló kölcsönre

Hivatalosan előterjesztette szerdán javaslatát a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanács számára az Európai Bizottság, hogy Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) három hónapos lejáratra 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt kaphasson.

Az EFSM ilyen célú felhasználása ellen mind az Egyesült Királyság, mind Csehország tiltakozott, az ugyanis azzal a céllal jött létre, hogy az egész Európai Unió mentőalapja legyen, s miután létrejött az eurózóna külön, intézményesített mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a tagállamok vezetői olyan egyhangú politikai döntést hoztak, hogy ilyen célra az EFSM a jövőben nem használható.

Euro_gorog_zaszlo_576

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ezzel a politikai nehézséggel is foglalkozni kell, az eurózónán kívüli országok garanciát kaphatnak arra, hogy ha Görögország nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor abból nekik ne keletkezzen pénzügyi hátrányuk.

"Ez nem könnyű választás. Tisztában vagyunk azzal, hogy több eurózónán kívüli ország aggályokat fogalmazott meg" - húzta alá Dombrovskis, aki arra is kitért, hogy emellett még egy reális megoldási lehetőség volt, hogy Görögország kétoldalú kölcsönt kap a többi tagállamtól, de aziránt nem volt elegendő érdeklődés, vagyis a többi tagország kétoldalú alapon nem igazán akar pénzt kölcsönözni Athénnak.

Dombrovskis kiemelte, hogy a jogi szabályozás szerint az EFSM-et az ESM létrejötte után nem lehet olyan problémák megoldására használni, amelyek az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását érintik, arra valóban az ESM szolgál, de egy konkrét tagállam megsegítését lehetővé teszik, függetlenül attól, hogy az eurózóna tagja-e.

A tanács elé terjesztett javaslat értelmében Görögország a döntés kihirdetésekor azonnal, egy összegben megkapná a hétmilliárd eurót, amint megköti az ehhez kapcsolódó hitelszerződést és szándéknyilatkozatot, ami a pénzért cserébe elvárt gazdaságpolitikai intézkedéseket tartalmazza, vagyis Athén ezt a hétmilliárd eurót sem feltételek nélkül kapná. A brüsszeli testület elképzelése az, hogy az EFSM-től kapott áthidaló kölcsönt Athén azonnal visszafizeti az alapba, amint pénzhez jut az ESM-mel kötendő megállapodás révén az új, harmadik mentőprogramból.

A javaslatban szereplő feltételek értelmében Görögországnak döntenie kell egy sor intézkedésről. A parlamentnek el kell fogadnia a forgalmi adóztatás átalakítását, be kell fagyasztani a garantált minimális nyugdíjat, amely csak 67 éves kortól járhat, 4-ről 6 százalékra kell emelni a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását, emellett dönteni kell a statisztikai hivatal átalakításáról, függetlenségének erősítéséről.

Az EFSM felhasználásáról a miniszteri tanács dönt majd. Az áthidaló kölcsön jóváhagyásához nem kell egyhangú döntés, csak minősített többség. A szavazati súlyok elosztása és a szavazási szabályok miatt az eurózóna 19 országa, ha mind igennel szavaz, elvben simán leszavazhatja az eurózónán kívülieket, akkor is, ha mind ellenzik az EFSM-hitelt. Igaz ugyanakkor az is, hogy "nagyon fontos nemzeti érdeket" érintő kérdésekben minden tagállamnak de facto vétójoga van.

Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.

A jelenleg zárva lévő és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankrendszer fizetőképességét jelenleg az EKB garantálja úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás révén. Ilyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat, s ha Görögország nem tud fizetni, az EKB saját szabályai szerint aligha folytathatja a támogatást.

Ebben az esetben a görög bankok csak akkor tudnának újra kinyitni, ha Görögország saját pénzt kezd nyomtatni, amivel de facto kilépne az euróövezetből.

MTI

Hozzászólások


Uniós biztos: a megállapodás kiterjeszti és hatékonyabbá teszi az együttműködést az unió tagországai és Kanada között

Uniós biztos: a megállapodás kiterjeszti és hatékonyabbá teszi az együttműködést az unió tagországai és Kanada között

Az Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás a megszűnő vámok által kiterjeszti és hatékonyabbá teszi az együttműködést az unió tagországai és Kanada között - jelentette ...

Megállapodás született Vallóniával a CETA ügyében (2.rész)

Megállapodás született Vallóniával a CETA ügyében (2.rész)

Megállapodásra jutottak Belgiumban az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatásáról - jelentette be csütörtök délben Charles Michel belga miniszterelnök. S...

Megállapodás született a vallonokkal - CETA

Megállapodás született a vallonokkal - CETA

Megállapodás született Belgiumban a Kanada és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatásáról - jelentette csütörtök délben az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati ...

Az EP zöldpárti frakciója tiltakozott a Népszabadság eladása ellen a plenáris ülésen

Az EP zöldpárti frakciója tiltakozott a Népszabadság eladása ellen a plenáris ülésen

Zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselők szerdán tiltakoztak a Népszabadság kiadásának felfüggesztése és a kiadó eladása ellen a testület strasbourgi plenáris ülésén. Philippe Lamberts, a zöld...

Martin Schulz az EP ülésén megemlékezett a magyar forradalom hatvanadik évfordulójáról

Martin Schulz az EP ülésén megemlékezett a magyar forradalom hatvanadik évfordulójáról

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a testület szerdai strasbourgi plenáris ülésén megemlékezett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáról. A német szociáldemok...

Az EP új felügyeleti mechanizmust hozna létre a demokrácia és a jogállamiság védelmére

Az EP új felügyeleti mechanizmust hozna létre a demokrácia és a jogállamiság védelmére

Új felügyeleti mechanizmus létrehozását kezdeményezte keddi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a demokrácia és a jogállamiság...


Magyar kkv-k is részesülnek az Európai Bizottság Horizont 2020 programjának támogatásából

Magyar kkv-k is részesülnek az Európai Bizottság Horizont 2020 programjának támogatásából

A budapesti Virtual Solutions Kft., a szentesi Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás-Fejlesztési Kft., és a felsőzsolcai Stringbike Kft. is részesül az Európai Bizottság "Horizont 2020" nevű kis- és közé...

Nem született megállapodás Vallóniában a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról

Nem született megállapodás Vallóniában a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról

A hétfői tárgyalásokon nem született megállapodás Belgium francia nyelvű vallon tartományában a az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról vagy annak el...

Az EU hétfő estig adott időt Belgiumnak a CETA elfogadására

Az EU hétfő estig adott időt Belgiumnak a CETA elfogadására

Hétfő estig adott határidőt az Európai Unió a belga szövetségi kormánynak a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadására, máskülönben lemondják a jövő hétre tervezett EU-Kanad...

Martin Schulz: az unióból való kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépés eljárásának beindításával

Martin Schulz: az unióból való kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépés eljárásának beindításával

Az Európai Unióból történő kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépési eljárás beindításával - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az uniós országok állam- és kormányfői...

http://ujhazak.com