Frank Tibor: Félelem és harag jellemzi az amerikai választókat

Félelem és harag jellemzi az amerikai választókat kereken száz nappal a november 8-i elnökválasztás előtt - értékelte az MTI-nek adott interjújában Frank Tibor akadémikus, az ELTE amerikanista professzora.

A szakértő szerint az említett indulatok abból fakadnak, hogy a két jelölt, a republikánus párti Donald Trump és demokrata párti Hillary Clinton népszerűsége az ellentáborban rendkívül alacsony és még saját táboruk is élesen megosztott.

donald-trump-versus-hillary-clinton-is-american-nationalist-vs-new-world-order-globalist-nteb-933x445

Nem csak a demokratákat bontotta meg Bernie Sanders szenátor már-már szocialisztikus érvelése, de Donald Trump sikereit is korlátozza, hogy a hagyományos republikánus értékrend képviselői maguk is erős idegenkedéssel fogadják ennek a politikába kívülről jött, sokszoros dollármilliárdos építési nagyvállalkozónak a szereplését.

Frank Tibor utalt rá, hogy a közelmúltban tartott, elnökjelölt-állító nagygyűlések nem a szakpolitikai kérdések tisztázását szolgálták. Az Amerikában konvenciónak nevezett nagygyűlések mindkét esetben szinte a cirkuszi mutatvány és a személyeskedő indulatok irányába tolódtak el.

A szakértő emlékeztetett a demokratapárti nagygyűlést befolyásoló, a WikiLeaks oknyomozó portál által nyilvánosságra hozott emailek okozta botrányra. Ez nem csak arra derített fényt, hogy a pártvezetés mennyire preferálta Hillary Clintont riválisával, Bernie Sandersszel szemben, de arra is, hogy felmerült a nemzetközi manipuláció gyanúja is. Feltételezik, hogy a mintegy 20 ezer kiszivárogtatott email mögött valamilyen orosz befolyás, az orosz titkosszolgálat állhat.

A hackertámadás Donald Trump ellen hangolhatja a közvéleményt. Az orosz-amerikai kapcsolatoknak pozitív múltjuk is van a két világháború korából, ennek ellenére az átlagemberben erős az oroszellenesség, amit főként a hidegháború alakított ki. A demokratákat kompromittáló, esetleges orosz szál - igaz-e vagy sem - visszaüthet és Trumpot járatná le, aki tisztelője Vlagyimir Putyinnak.

A szakértő szerint nem volt átgondolt az erősen intuitív Trumpnak az a nyilatkozata, amely szerint nagymértékben csökkentené a NATO-ban való amerikai pénzügyi felelősségvállalást, és elvárná, hogy a tagállamok saját költségvetésük terhére nagyobb arányban vegyenek részt az észak-atlanti szövetség működtetésében. A republikánus elnökjelölt abból indul ki, hogy a NATO egy olyan "pénznyelde", amelytől Amerikának szabadulnia kellene.

Frank Tibor szerint nehéz megjósolni, hogy a két elnökjelölt a választásig hátralévő száz napban milyen stratégiát folytat majd. Nyilvánvalóan folytatódik a kölcsönös lejárató kampány, miközben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a politikai programoknak, amelyekkel el akarják nyerni az államelnöki tisztséget. Ha a kampány kisstílű, mocskolódó, aljas irányba megy el, abból az amerikai népnek csak kára, s nem haszna van. Ha viszont az óriási tömegeket érintő kérdések, mint az egészségügy, a felsőoktatás költségei kerülnének a középpontba, az az embereknek érdemi segítség lenne.

Ma a választókat az Egyesült Államokban is leginkább a belbiztonsággal összefüggő kérdések foglalkoztatják, ahol drámai a véleménykülönbség a pártok és híveik, elnökjelöltjeik és célkitűzéseik között. Az embereket megosztja: támogassák-e Trumpot, aki azt ígéri, hogy biztonságossá és "újra naggyá teszi" az Egyesült Államokat, megállítja az illegális migrációt, helyreállítja a belső rendet, megvédi a rendőrséget és fontolóra veszi a fegyverviselés korlátozását. Mindez az utolsó évtizedekben az elnököknek egyre kevésbé, vagy éppen sehogy se sikerült.

Végül ott a külpolitika, amelyhez - vélekedett Frank Tibor - Trump minimálisan ért, szemben Hillary Clintonnal, aki nagyon komolyan iskolázott s tapasztalt ezen a téren. Korábbi külügyminiszterként, szenátorként, és egy vitatott személyiségű, de nagy formátumú elnök feleségeként 25 éve vesz részt az országos és a világpolitikában.

A szakértő szerint a külpolitika területén van a legnagyobb különbség a két jelölt s követői között. Trumpot sokan kedvelik az ország közép-nyugati részén, az úgynevezett amerikai "vidéken". Az itt élők alig ismerik a világot és problémáit.

Visszavonnák Amerikát a nemzetközi rendőri pozícióból, illetve azokból a háborúkból, amelyekbe az elmúlt évtizedekben keveredett. Adófizetői pénzüket inkább az amerikai életminőség javítására fordítanák. Ehhez választanának maguknak olyan vezetőt, aki mindezt megjeleníti - vélekedett a szakértő, idézve Babits Mihály híres versrészletét, amely szerint "Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli énekesét."

Trumpot nyilván azok választják maguknak, akik hasonlóan gondolkodnak. Ő pedig nagyon jól fejezi ki azt az életérzést, azt a világlátást, filozófiát, amelyet az amerikai nép nagyon jelentős része magáénak vall: ráérez arra, hogy az amerikai emberek tömegeinek erőre, önbizalomra és biztonságra van igénye.

A demokraták viszont nem feledkeznek meg a szociális problémákról sem: Sanders szenátornak éppen ezek megoldási hajlandóságát sikerült sokkal hatékonyabban a demokraták programjába iktatni. Hillary Clinton és csapata támogatja az ország világhatalmi szerepvállalását, amely lényegében a második világháború után alakult ki, és - az akkori szóhasználattal - Amerikát a "szabad világ" vezetőjévé tette. Szerintük Amerikának hagyományos értékei mentén, a demokrácia átültetésével elkötelezettséget kell vállalnia a nemzetközi konfliktusokban.

Az MTI-nek adott interjújában Frank Tibor nem kívánt jóslásokba bocsátkozni az elnökválasztás kimenetelét illetően. Azért sem, mert a két jelölt fej-fej mellett halad, a sokszor csalóka közvélemény-kutatások nem teszik megjósolhatóvá a végeredményt. Annyi váratlan esemény is következhet még, hogy ma végképp nem tudhatjuk, mi fog történni november 8-án. Csak remélni lehet, hogy az alkotmányos hatalomváltás nem fordul agresszióba - jelentette ki.

MTI

Hozzászólások

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

A demokráciák helyzete, a mesterséges intelligencia szabályozása és a világban zajló háborúk terén állhat be változás.

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Munka a határ túloldalán.

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Tűzoltók követik nyomon a Szajnába tévedt Belugát Párizsban.

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Eitenne Klein, francia fizikus és kutató egy szalámiról készített fotót posztolt az internetre, melyről azt állította, hogy a Naphoz legközelebbi csillagról készült, a Proxima Centauri-ról.

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

Máig megoldatlan rejtélyek.

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Atomkatasztrófák, amelyeket megpróbáltak eltitkolni.

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Több mint 1 millió Ft-os kárt okozott egy orosz biztonsági őr, aki unalmában rongált.

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

Segélyhívások, amelyeket diszpécserek vagy civilek kaptak.

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Tragikus eltűnések, amelyek mindenkit sokkoltak.

http://ujhazak.com