Hivatalosan is megkezdte az elnöki rendszer bevezetése melletti kampányát a török kormánypárt

Hivatalosan is megkezdte az elnöki rendszer bevezetése melletti kampányát a török kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szombaton a fővárosi Ankara Arénában. Az alkotmánymódosításról döntő népszavazást 50 nap múlva, április 16-án tartják Törökországban. A rendezvény a tavaly július 15-i katonai puccskísérlet éjszakáján készült felvételek vetítésével indult, amelyeket a jelenlévők kifütyültek. Binali Yildirim török kormányfő beszéde előtt egyik lányunokája kezét fogva lépett fel a pódiumra. A miniszterelnök felszólalásában úgy fogalmazott: a megújulás nehéz, de azok, akik erre hivatkozva megfutamodnak előle, eltűnnek a történelem színpadáról. Ne feledjük, a gyávák soha nem állítanak győzelmi oszlopot - hangoztatta Yildirim.


A csarnokban az alkotmánymódosítás melletti igen szavazatokra buzdító poszterek hangsúlyosabb szerepet kaptak az AKP-jelképektől. Kiemelt hely jutott még a Török Köztársaság egykori alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök és Yildirim nagyméretű plakátjainak. Az eseményen az alaptörvény-változást az ellenzéki pártok közül egyedüliként támogató nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) korábbi vezetőjének, Alparslan Türkesnek a fényképe is megjelent. A pártszimpatizánsok kezében csak török zászlók voltak.


A szervezők a rendezvénynek az "Igen" nevet adták, s a helyi Wi-Fi hálózat jelszava is "döntésünk igen" volt. A sportarénához vezető utakat már péntek este munkagépekkel zárták le a forgalom elől, és pártzászlókkal, léggömbökkel díszítették fel. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint az esemény idején 6500 rendőr védte a résztvevők biztonságát. Az érkezőket megmotozták, táskáikat átvizsgálták. A levegőben helikopterek köröztek, a környéket lovas és kutyás járőrök ellenőrizték.


Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítás kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki a végrehajtó hatalom feje lenne. A kormánypárt azzal érvel, hogy az elnöki rendszer bevezetése az ország stabilitása érdekében szükséges, míg az ellenzék attól tart, hogy az Erdogan egyszemélyes uralmához vezetne. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A változtatással megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.


Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.


Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le.

A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is megválasztható lenne.


(Forrás: MTI)