Az iráni atomegyezményről és a közel-keleti helyzet változásairól tárgyalt az amerikai védelmi miniszter Izraelben
A közel-keleti helyzet változásáról és Izrael biztonsági kihívásairól tárgyalt közel-keleti útjának első állomásán Ashton Carter amerikai védelmi miniszter izraeli kollégájával, Móse Jaalon védelmi miniszterrel.
Az amerikai védelmi minisztert, aki vasárnap éjjel érkezett Izraelbe, hétfőn elsőként Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter fogadta Tel-Avivban a hadsereg főhadiszállásán.
Zárt ajtók mögötti megbeszélésük előtt Jaalon úgy nyilatkozott a média helyi képviselőinek, hogy "nagyra becsüli az Amerika és Izrael közötti kapcsolatokat, s hisz benne, hogy a nézetkülönbségek ellenére azonosak az érdekeik és értékeik".
Jaalon bejelentette, hogy megbeszélésükön Carterrel a Közel-Kelet változó helyzetét vitatják meg. A Pentagon közleményében azt tudatta, hogy a tárgyalások központjában az iráni kérdés és az Iszlám Állam ügye áll.
Carter közölte, hogy izraeli látogatása, melynek során hétfőn Jaalonnal, kedden pedig Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel tárgyal "a két ország közötti nyolcvan éves közeli barátság jele. Izrael Amerika közel-keleti stratégiájának alapköve."
A két védelmi miniszter délután közösen megtekintette Izrael északi határvidékét, ahol a Hezbollah libanoni síita militáns szervezet, valamint a Golán-fennsíkon az évek óta tartó szíriai felkelés jelentette fenyegetés ügyeit vizsgálták meg.
Izrael évente mintegy hárommilliárd dollár katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól, s emellett Washington különböző egyéb hadiköltségeket is támogat, köztük a Vaskupola nevű, a rövid hatótávolságú rakétákkal szemben védelmet nyújtó rendszer kiépítését.
Az utóbbi napokban az izraeli médiában találgatások jelentek meg arról, hogy Amerika fegyverekkel és hadifelszereléssel kívánja kárpótolni a zsidó államot az Iránnal megkötött atomegyezményért, amelyet Jeruzsálem élesen bírál, s hogy erről is szólhatnak Carter és Jaalon megbeszélései.
A jeruzsálemi katonai rádió szerint Washington kompenzációs csomagot szánna Jeruzsálemnek és más térségbeli államoknak, hogy ezzel ellensúlyozza Irán megerősödését, az eddigi közel-keleti hatalmi egyensúly várható felborulását.
Ugyanakkor Izraelben megoszlanak a vélemények az esetleges kárpótlásról. A katonai rádiónak hétfő reggel névtelenül nyilatkozó biztonsági források szerint még az iráni egyezmény amerikai kongresszusi elfogadása előtt egyezségre kell jutni Amerikával az Izraelnek juttatott katonai segélycsomagról, mert ha Izrael most nem vitatja meg Amerikával az ügyet - amikor Washingtonnak a kongresszus republikánus képviselőinek meggyőzése végett érdekében áll kielégíteni az izraeli kívánságokat -, akkor Jeruzsálem a kongresszusi elfogadás után jóval szerényebb kompenzációs ajándékra számíthat.
A katonai körök a rádió szerint nem tudják véleményüket hangoztatni, mert ebben a kérdésben nem tartanak megbeszéléseket, miután a kormányfő környezetében elhatározták, hogy csakis a miniszterek körében vitatják meg ezt az ügyet.
Kormánykörökben azzal érvelnek, hogy erkölcsi és nem szakmai kérdésről van szó, de a vita alapja valójában az, hogy eltérően mérlegelik az iráni egyezmény utólagos kongresszusi elutasításának az esélyét.
A katonai szakemberek szerint ennek a valószínűsége csekélyebb harminc százaléknál, sőt sokak szerint csak egy számjegyű. Ezért nem akarják vállalni annak kockázatát, hogy Izrael elveszítsen egy nagylelkű "kompenzációs csomagot" egy eleve reménytelen kongresszusi csatározás miatt.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök környezetében viszont erkölcsi kérdésnek vélik, hogy Izrael a végsőkig küzdjön. Emellett szól, hogy szerintük csak ebben az esetben veszik komolyan, hogy Jeruzsálem nem mond le egy esetleges Irán elleni katonai csapásról.
A politikai vezetők szerint a katonatisztek "csak taktikailag gondolkodnak", azt tartják szem előtt, hogy akárcsak még egy repülővel, még egy bombával erősödjön az izraeli hadsereg, és arra is figyelmeztetnek, hogy Washington mindeddig nem ajánlott semmilyen kompenzációs csomagot Izraelnek, s így eddig nem is utasíthatták el azt.
MTI
Az amerikai védelmi minisztert, aki vasárnap éjjel érkezett Izraelbe, hétfőn elsőként Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter fogadta Tel-Avivban a hadsereg főhadiszállásán.
Zárt ajtók mögötti megbeszélésük előtt Jaalon úgy nyilatkozott a média helyi képviselőinek, hogy "nagyra becsüli az Amerika és Izrael közötti kapcsolatokat, s hisz benne, hogy a nézetkülönbségek ellenére azonosak az érdekeik és értékeik".
Jaalon bejelentette, hogy megbeszélésükön Carterrel a Közel-Kelet változó helyzetét vitatják meg. A Pentagon közleményében azt tudatta, hogy a tárgyalások központjában az iráni kérdés és az Iszlám Állam ügye áll.
Carter közölte, hogy izraeli látogatása, melynek során hétfőn Jaalonnal, kedden pedig Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel tárgyal "a két ország közötti nyolcvan éves közeli barátság jele. Izrael Amerika közel-keleti stratégiájának alapköve."
A két védelmi miniszter délután közösen megtekintette Izrael északi határvidékét, ahol a Hezbollah libanoni síita militáns szervezet, valamint a Golán-fennsíkon az évek óta tartó szíriai felkelés jelentette fenyegetés ügyeit vizsgálták meg.
Izrael évente mintegy hárommilliárd dollár katonai segélyt kap az Egyesült Államoktól, s emellett Washington különböző egyéb hadiköltségeket is támogat, köztük a Vaskupola nevű, a rövid hatótávolságú rakétákkal szemben védelmet nyújtó rendszer kiépítését.
Az utóbbi napokban az izraeli médiában találgatások jelentek meg arról, hogy Amerika fegyverekkel és hadifelszereléssel kívánja kárpótolni a zsidó államot az Iránnal megkötött atomegyezményért, amelyet Jeruzsálem élesen bírál, s hogy erről is szólhatnak Carter és Jaalon megbeszélései.
A jeruzsálemi katonai rádió szerint Washington kompenzációs csomagot szánna Jeruzsálemnek és más térségbeli államoknak, hogy ezzel ellensúlyozza Irán megerősödését, az eddigi közel-keleti hatalmi egyensúly várható felborulását.
Ugyanakkor Izraelben megoszlanak a vélemények az esetleges kárpótlásról. A katonai rádiónak hétfő reggel névtelenül nyilatkozó biztonsági források szerint még az iráni egyezmény amerikai kongresszusi elfogadása előtt egyezségre kell jutni Amerikával az Izraelnek juttatott katonai segélycsomagról, mert ha Izrael most nem vitatja meg Amerikával az ügyet - amikor Washingtonnak a kongresszus republikánus képviselőinek meggyőzése végett érdekében áll kielégíteni az izraeli kívánságokat -, akkor Jeruzsálem a kongresszusi elfogadás után jóval szerényebb kompenzációs ajándékra számíthat.
A katonai körök a rádió szerint nem tudják véleményüket hangoztatni, mert ebben a kérdésben nem tartanak megbeszéléseket, miután a kormányfő környezetében elhatározták, hogy csakis a miniszterek körében vitatják meg ezt az ügyet.
Kormánykörökben azzal érvelnek, hogy erkölcsi és nem szakmai kérdésről van szó, de a vita alapja valójában az, hogy eltérően mérlegelik az iráni egyezmény utólagos kongresszusi elutasításának az esélyét.
A katonai szakemberek szerint ennek a valószínűsége csekélyebb harminc százaléknál, sőt sokak szerint csak egy számjegyű. Ezért nem akarják vállalni annak kockázatát, hogy Izrael elveszítsen egy nagylelkű "kompenzációs csomagot" egy eleve reménytelen kongresszusi csatározás miatt.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök környezetében viszont erkölcsi kérdésnek vélik, hogy Izrael a végsőkig küzdjön. Emellett szól, hogy szerintük csak ebben az esetben veszik komolyan, hogy Jeruzsálem nem mond le egy esetleges Irán elleni katonai csapásról.
A politikai vezetők szerint a katonatisztek "csak taktikailag gondolkodnak", azt tartják szem előtt, hogy akárcsak még egy repülővel, még egy bombával erősödjön az izraeli hadsereg, és arra is figyelmeztetnek, hogy Washington mindeddig nem ajánlott semmilyen kompenzációs csomagot Izraelnek, s így eddig nem is utasíthatták el azt.
MTI
Hozzászólások