Merényletek Párizsban izraeli média szemszögből
A Háárec és a Jediót Ahronót című izraeli napilapok kommentárja egyetért abban, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök nyert a legtöbbet a péntek éjszakai párizsi merényletekből, és hangsúlyozzák, hogy Franciaország válaszút előtt áll: a terror kihívására szembe kell néznie az állampolgári szabadságjogok esetleges csorbításával.
Az Ámosz Harel által jegyzett kommentár a Háárec című újság címlapján kiemelte, hogy az Iszlám Állam először követett el nagyobb merényletet a Közel-Keleten kívül, miután az ellene szövetkezők bombázásai egyre nagyobb nyomás alá helyezték. Válaszul "megduplázta a tétet", és először járt el világméretű dzsihadista szervezetként a Közel-Keleten kívül. Ettől kezdve Európában nem lehet többé különbséget tenni "az itt és az ott történtek között".
Ámosz Harel kiemelte, hogy jelenleg mintegy ötszáz francia állampolgár harcol Szíriában, és mintegy kétszázötvenen hazatértek már. Szerinte a legnagyobb haszonélvező Aszad lesz, aki az Iszlám Állam legyőzése érdekében a helyén maradhat.
A Jediót Ahronót elemzője úgy vélte, hogy a párizsi merényletek gyors ütemben megváltoztatják a Szíria jövője körüli nemzetközi vitát. A nyugat eddig le akarta győzni az Iszlám Államot és meg akart szabadulni Asszádtól, de Párizs után újra kell gondolni a prioritásokat. Ezentúl elsőként az Iszlám Állam legyőzése lesz a cél, minden más várhat, és akár feledésbe is merülhet. Ez jó Asszadnak és szövetségeseinek, Iránnak és Putyin orosz elnöknek is - írta.
Miközben az államok külön-külön harcolnak az Iszlám Állam ellen, utóbbi összefogóan, egységes nemzetközi infrastruktúrát létrehozva támad, és kiválóan felismeri egyes vele szemben álló országok gyenge pontjait - hívta fel a figyelmet Cvi Barel a Háárecben.
Egy másik Háárec-elemzés szerint csak idő kérdése a következő merénylet Párizsban vagy Európa valamely másik nagyvárosában, ha azt nem előzik meg korai felismeréssel és titkosszolgálati együttműködéssel. A bajok orvoslásához viszont el kell gondolkodni a veszélyesnek tekintett állampolgárok megfigyelésén jogaik csorbítása nélkül, fokozni kell a nyomást a dzsihadistákra a muzulmán lakosság megzavarása nélkül, és növelni kell az EU-tagországok közötti együttműködést, noha egyes tagállamok egyre jobban távolodnak az uniótól és csökken az unió népszerűsége az emberek szemében - írta Ansél Peper.
Eva Iluiz szerint Európának nem biztonságorientált választ kellene adnia a terrorcselekményekre. Mivel a dzsihadista szervezetek beágyazódtak, orvosolni kell a muzulmán lakosság elidegenedettségét és új világrendet kell létrehozni. Az Al-Kaida és az Iszlám Állam egyaránt fenyegeti Oroszországot, az Egyesült Államokat és Franciaországot, és ez lehetőséget teremt új nemzetközi szövetségek alakítására, amely együtt legyőzheti a síita és szunnita iszlamista szélsőséges erőket - vélte Eva Iluiz a Háárcben.
Boáz Biszmut a kormányhoz közeli Jiszráél Hajom (Izrael Ma) vezércikkében a háborús hangvételt hangsúlyozta, azt, hogy Franciaország háborúba lépett a terrorizmus ellen, mégpedig veszélyes vallási háborúba. Franciaország szerinte csapdába került, mert miközben ideológiai harcot kell vívnia az arab államok szélsőséges iszlamista fundamentalistáival, a liberalizmus szellemében megértően kell fogadnia ideológiájukat.
Éjál Zisszer, a tízes tévécsatorna szakértője, a tel-avivi egyetem közel-kelettel foglalkozó tudósa egy vitaműsorban azt hangsúlyozta, hogy a valódi megoldást csakis az Iszlám Állam legyőzése jelentheti, de ehhez mintegy hatvan-hetvenezres szárazföldi haderő bevetésére lenne szükség, amelynek felállítását viszont egyik erre elvileg képes nagyhatalom sem ígéri.
MTI
Az Ámosz Harel által jegyzett kommentár a Háárec című újság címlapján kiemelte, hogy az Iszlám Állam először követett el nagyobb merényletet a Közel-Keleten kívül, miután az ellene szövetkezők bombázásai egyre nagyobb nyomás alá helyezték. Válaszul "megduplázta a tétet", és először járt el világméretű dzsihadista szervezetként a Közel-Keleten kívül. Ettől kezdve Európában nem lehet többé különbséget tenni "az itt és az ott történtek között".
Ámosz Harel kiemelte, hogy jelenleg mintegy ötszáz francia állampolgár harcol Szíriában, és mintegy kétszázötvenen hazatértek már. Szerinte a legnagyobb haszonélvező Aszad lesz, aki az Iszlám Állam legyőzése érdekében a helyén maradhat.
A Jediót Ahronót elemzője úgy vélte, hogy a párizsi merényletek gyors ütemben megváltoztatják a Szíria jövője körüli nemzetközi vitát. A nyugat eddig le akarta győzni az Iszlám Államot és meg akart szabadulni Asszádtól, de Párizs után újra kell gondolni a prioritásokat. Ezentúl elsőként az Iszlám Állam legyőzése lesz a cél, minden más várhat, és akár feledésbe is merülhet. Ez jó Asszadnak és szövetségeseinek, Iránnak és Putyin orosz elnöknek is - írta.
Miközben az államok külön-külön harcolnak az Iszlám Állam ellen, utóbbi összefogóan, egységes nemzetközi infrastruktúrát létrehozva támad, és kiválóan felismeri egyes vele szemben álló országok gyenge pontjait - hívta fel a figyelmet Cvi Barel a Háárecben.
Egy másik Háárec-elemzés szerint csak idő kérdése a következő merénylet Párizsban vagy Európa valamely másik nagyvárosában, ha azt nem előzik meg korai felismeréssel és titkosszolgálati együttműködéssel. A bajok orvoslásához viszont el kell gondolkodni a veszélyesnek tekintett állampolgárok megfigyelésén jogaik csorbítása nélkül, fokozni kell a nyomást a dzsihadistákra a muzulmán lakosság megzavarása nélkül, és növelni kell az EU-tagországok közötti együttműködést, noha egyes tagállamok egyre jobban távolodnak az uniótól és csökken az unió népszerűsége az emberek szemében - írta Ansél Peper.
Eva Iluiz szerint Európának nem biztonságorientált választ kellene adnia a terrorcselekményekre. Mivel a dzsihadista szervezetek beágyazódtak, orvosolni kell a muzulmán lakosság elidegenedettségét és új világrendet kell létrehozni. Az Al-Kaida és az Iszlám Állam egyaránt fenyegeti Oroszországot, az Egyesült Államokat és Franciaországot, és ez lehetőséget teremt új nemzetközi szövetségek alakítására, amely együtt legyőzheti a síita és szunnita iszlamista szélsőséges erőket - vélte Eva Iluiz a Háárcben.
Boáz Biszmut a kormányhoz közeli Jiszráél Hajom (Izrael Ma) vezércikkében a háborús hangvételt hangsúlyozta, azt, hogy Franciaország háborúba lépett a terrorizmus ellen, mégpedig veszélyes vallási háborúba. Franciaország szerinte csapdába került, mert miközben ideológiai harcot kell vívnia az arab államok szélsőséges iszlamista fundamentalistáival, a liberalizmus szellemében megértően kell fogadnia ideológiájukat.
Éjál Zisszer, a tízes tévécsatorna szakértője, a tel-avivi egyetem közel-kelettel foglalkozó tudósa egy vitaműsorban azt hangsúlyozta, hogy a valódi megoldást csakis az Iszlám Állam legyőzése jelentheti, de ehhez mintegy hatvan-hetvenezres szárazföldi haderő bevetésére lenne szükség, amelynek felállítását viszont egyik erre elvileg képes nagyhatalom sem ígéri.
MTI
Hozzászólások