Peking kissé lazított a hongkongi kormányzóválasztás módján
Az általános választójog fog érvényesülni 2017-ben a hongkongi kormányzóválasztáskor, viszont a végleges jelöltállítás joga egy, a helyi társadalmi rétegeket "széles körben" képviselő jelölőbizottság dolga lesz - döntött a kínai törvényhozás vasárnap véget ért egyhetes ülésén. Peking emellett továbbra is fenntartja a jogot a különleges közigazgatási övezet vezetőjének hivatalos kinevezéséhez.
Hongkongban hónapok óta különböző szervezetek - köztük a Foglald el a központot! engedetlenségi mozgalom - követelik az általános választójog kiterjesztését, a jelöltállítás szabadságát. Mivel a mostani parlamenti döntés alapján Peking nemigen lazít hongkongi kormányzóválasztás kötött szabályain, ez újabb tüntetésekre sarkallhatja őket.
Az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának közleménye szerint a jelenlegi hongkongi kormányzó júliusi jelentése alapján megtárgyalták, szükség van-e a választás tervezett módjának módosítására. A törvényhozás úgy értékelte, hogy a hongkongiak "javaslatait és véleményét figyelembe véve" az érvényben lévő alaptörvénynek megfelelően 2017-ben az általános választójogot érvényesítve, a jelöltállítással egy jelölőbizottságot felhatalmazva választják meg a különleges közigazgatási övezet új, immár ötödik kormányzóját.
A dokumentum úgy fogalmaz: a hongkongi társadalmi konzultációk alapján úgy értékelték, hogy Hongkongban széles konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a város első emberének egyaránt "szeretnie kell az országot és szeretnie kell Hongkongot". Hozzátették, hogy az általános választójog érvényesítéséhez meg kell teremteni az intézményi feltételeket.
A 2017-ben esedékes választás módját részletesen ismertető közlemény kitér arra is, hogy a jelölőbizottság 2-3 jelöltet állít majd, mindegyiküknek a bizottság legalább felének a támogatásával kell majd rendelkeznie. Az előző kormányzóválasztásokon 1200 fős jelölőbizottság jelöltállítása után egy választási bizottság hozta meg a végleges döntést, amelyet a központi kormánynak is jóvá kellett hagynia. Peking a jövőben is fenntartja a jogot a különleges közigazgatási övezet vezetőjének hivatalos kinevezéséhez.
Még a döntés nyilvánosságra hozatala előtt a kínai külügyminisztérium hongkongi, makaói és tajvani ügyekkel foglalkozó irodájának szóvivője figyelmeztette a külföldi hatalmakat, hogy Peking nem fog tolerálni semmiféle, a választásba beavatkozni akaró, határon túlról érkező törekvést. A nyilatkozat szerinte egyesek ugyanis hídfőállásnak akarják használni Hongkongot a "szárazföldi Kína elleni tevékenységükhöz".
A szóvivő egyben emlékeztetett, hogy a város minden külügyi, külpolitikai vonatkozású ügyében Peking a felelős eljárni. Ez vonatkozik a nemzetközi szervezetek jelenlétére, illetve működésük engedélyezésére is - tette hozzá.
Hongkongban nem érte felkészületlenül a közvéleményt a pekingi döntés és bár a helyi társadalom megosztott a kérdésben, minden jel szerint fokozni fogják aktivitásukat a közvetlen, még szabadabb választást követelő szervezetek, amelyek tízezres tömegek megmozgatását, a város üzleti negyedének megbénítását, sztrájkokat, útlezárásokat ígértek arra az esetre, ha követelésüknek nem tesznek eleget.
A több mint 150 éven át tartó brit gyarmati státusz után Hongkong 1997 júliusában került vissza Kínához. Az ehhez kapcsolódó kínai-brit közös közlemény és az alaptörvény szerint a különleges közigazgatási övezetet az "egy ország, két társadalmi rendszer" elve alapján kormányozzák, a korábbi kapitalista rendszer, a magas fokú autonómia és a személyi szabadságjogok ötven éven át változatlanul érvényesülnek.
MTI
Hongkongban hónapok óta különböző szervezetek - köztük a Foglald el a központot! engedetlenségi mozgalom - követelik az általános választójog kiterjesztését, a jelöltállítás szabadságát. Mivel a mostani parlamenti döntés alapján Peking nemigen lazít hongkongi kormányzóválasztás kötött szabályain, ez újabb tüntetésekre sarkallhatja őket.Az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának közleménye szerint a jelenlegi hongkongi kormányzó júliusi jelentése alapján megtárgyalták, szükség van-e a választás tervezett módjának módosítására. A törvényhozás úgy értékelte, hogy a hongkongiak "javaslatait és véleményét figyelembe véve" az érvényben lévő alaptörvénynek megfelelően 2017-ben az általános választójogot érvényesítve, a jelöltállítással egy jelölőbizottságot felhatalmazva választják meg a különleges közigazgatási övezet új, immár ötödik kormányzóját.
A dokumentum úgy fogalmaz: a hongkongi társadalmi konzultációk alapján úgy értékelték, hogy Hongkongban széles konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a város első emberének egyaránt "szeretnie kell az országot és szeretnie kell Hongkongot". Hozzátették, hogy az általános választójog érvényesítéséhez meg kell teremteni az intézményi feltételeket.
A 2017-ben esedékes választás módját részletesen ismertető közlemény kitér arra is, hogy a jelölőbizottság 2-3 jelöltet állít majd, mindegyiküknek a bizottság legalább felének a támogatásával kell majd rendelkeznie. Az előző kormányzóválasztásokon 1200 fős jelölőbizottság jelöltállítása után egy választási bizottság hozta meg a végleges döntést, amelyet a központi kormánynak is jóvá kellett hagynia. Peking a jövőben is fenntartja a jogot a különleges közigazgatási övezet vezetőjének hivatalos kinevezéséhez.
Még a döntés nyilvánosságra hozatala előtt a kínai külügyminisztérium hongkongi, makaói és tajvani ügyekkel foglalkozó irodájának szóvivője figyelmeztette a külföldi hatalmakat, hogy Peking nem fog tolerálni semmiféle, a választásba beavatkozni akaró, határon túlról érkező törekvést. A nyilatkozat szerinte egyesek ugyanis hídfőállásnak akarják használni Hongkongot a "szárazföldi Kína elleni tevékenységükhöz".
A szóvivő egyben emlékeztetett, hogy a város minden külügyi, külpolitikai vonatkozású ügyében Peking a felelős eljárni. Ez vonatkozik a nemzetközi szervezetek jelenlétére, illetve működésük engedélyezésére is - tette hozzá.
Hongkongban nem érte felkészületlenül a közvéleményt a pekingi döntés és bár a helyi társadalom megosztott a kérdésben, minden jel szerint fokozni fogják aktivitásukat a közvetlen, még szabadabb választást követelő szervezetek, amelyek tízezres tömegek megmozgatását, a város üzleti negyedének megbénítását, sztrájkokat, útlezárásokat ígértek arra az esetre, ha követelésüknek nem tesznek eleget.
A több mint 150 éven át tartó brit gyarmati státusz után Hongkong 1997 júliusában került vissza Kínához. Az ehhez kapcsolódó kínai-brit közös közlemény és az alaptörvény szerint a különleges közigazgatási övezetet az "egy ország, két társadalmi rendszer" elve alapján kormányozzák, a korábbi kapitalista rendszer, a magas fokú autonómia és a személyi szabadságjogok ötven éven át változatlanul érvényesülnek.
MTI
Hozzászólások