Kreml: Putyin ott lesz Jerevánban, az örmény genocídium jubileumi megemlékezésein
Vlagyimir Putyin csütörtökön Jerevánba utazik, hogy részt vegyen az örmények ellen az Oszmán birodalomban elkövetett genocídium kezdetének 100. évfordulóján, az áldozatokra emlékező rendezvényeken - tájékoztatott a látogatásról orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Putyin a tervek szerint az örmény fővárosban ellátogat a genocídium áldozatainak emlékművéhez, és beszédet is mond a megemlékezésen. Külön találkozót tart majd Szerzs Szargszján örmény és Francois Hollande francia elnökkel.
Utóbbival az ukrán válság békés megoldását célzó februári minszki megállapodás végrehajtásának, valamint a Moszkva megrendelésére elkészült, de Párizs által visszatartott két Mistral osztályú helikopterhordozó hajónak a kérdését is megvitatja az orosz államfő - részletezte a programot Jurij Usakov.
Az elnöki tanácsadó elmondta, hogy "Oroszországban nagy figyelmet fordítanak az Oszmán birodalomban lezajlott tragikus eseményeknek, és megértik ennek a dátumnak (a 100. évfordulónak) a fontosságát a baráti Örményország és az egész világban élő örmény diaszpóra, így az Oroszországba nagy számban kivándorlók számára".
Az Oroszországi Föderációban mintegy 3 millió örmény él.
Putyin külpolitikai tanácsadója emlékeztetett arra, hogy április 24. hosszú évek óta az örmények elleni népirtás áldozataira emlékezés napja. Arról is beszélt újságíróknak, hogy az Oszmán birodalomban a különböző adatok szerint 1915-ben és 1916-ban több mint másfél millió örményt öltek meg és több mint 600 ezer embert száműztek (1915 nyarán) a mezopotámiai sivatagba. Körülbelül 300 ezer örmény talált menedéket Oroszországban.
Kutatók széles körben a 20. század első népirtásának tartják az akkori eseményeket. Törökország viszont elutasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék, mert álláspontja szerint polgárháború és zavargások áldozatairól van szó.
Usakov arról is beszámolt a sajtónak, hogy pénteken Törökországban is évfordulós rendezvényt tartanak. Az első világháborúban, 1915 februárjától 1916 januárjáig tartó gallipoli csatáról emlékeznek meg. Az Antant brit és francia erői, köztük gyarmati egységek nagyszabású hadműveletet indítottak a Dardanellákért Törökország ellen.
A török hadsereg azonban sikerrel védte meg a tengerszorost, hatalmas vereséget okozva az Antant erőinek.
Ezen a pénteki rendezvényen Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházi elnöke vesz részt.
Az orosz államfő külpolitikai tanácsadója arról is tájékoztatott, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök számára "jól ismert Vlagyimir Putyin jereváni látogatásának terve". A két államfő telefonon beszélt egymással erről.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője korábban közölte, hogy Putyinnak az örmények elleni népirtás jereváni évfordulós rendezvényein való részvétele nem befolyásolhatja az orosz-török kapcsolatokat. Szerinte a látogatás nem árthat a Török Áramlat gázvezeték megvalósításának sem.
A Kommerszant című orosz napilap emlékeztetett rá, hogy a Kremlnek egyensúlyoznia kell Ankara és Jereván között, mivel Örményország Oroszország egyfajta előre tolt helyőrségének szerepét játssza a Kaukázusban, Törökország pedig Moszkva egyik legfontosabb eurázsiai partnere.
Moszkvában szerdán adták át a világon a második legnagyobb örmény múzeumot. A létesítmény az örmény apostoli székesegyház területén jött létre. Az átadás napján nyitották meg a múzeumban "Az örmény népirtás orosz szemmel" című kiállítást.
MTI
Putyin a tervek szerint az örmény fővárosban ellátogat a genocídium áldozatainak emlékművéhez, és beszédet is mond a megemlékezésen. Külön találkozót tart majd Szerzs Szargszján örmény és Francois Hollande francia elnökkel.Utóbbival az ukrán válság békés megoldását célzó februári minszki megállapodás végrehajtásának, valamint a Moszkva megrendelésére elkészült, de Párizs által visszatartott két Mistral osztályú helikopterhordozó hajónak a kérdését is megvitatja az orosz államfő - részletezte a programot Jurij Usakov.
Az elnöki tanácsadó elmondta, hogy "Oroszországban nagy figyelmet fordítanak az Oszmán birodalomban lezajlott tragikus eseményeknek, és megértik ennek a dátumnak (a 100. évfordulónak) a fontosságát a baráti Örményország és az egész világban élő örmény diaszpóra, így az Oroszországba nagy számban kivándorlók számára".
Az Oroszországi Föderációban mintegy 3 millió örmény él.
Putyin külpolitikai tanácsadója emlékeztetett arra, hogy április 24. hosszú évek óta az örmények elleni népirtás áldozataira emlékezés napja. Arról is beszélt újságíróknak, hogy az Oszmán birodalomban a különböző adatok szerint 1915-ben és 1916-ban több mint másfél millió örményt öltek meg és több mint 600 ezer embert száműztek (1915 nyarán) a mezopotámiai sivatagba. Körülbelül 300 ezer örmény talált menedéket Oroszországban.
Kutatók széles körben a 20. század első népirtásának tartják az akkori eseményeket. Törökország viszont elutasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék, mert álláspontja szerint polgárháború és zavargások áldozatairól van szó.
Usakov arról is beszámolt a sajtónak, hogy pénteken Törökországban is évfordulós rendezvényt tartanak. Az első világháborúban, 1915 februárjától 1916 januárjáig tartó gallipoli csatáról emlékeznek meg. Az Antant brit és francia erői, köztük gyarmati egységek nagyszabású hadműveletet indítottak a Dardanellákért Törökország ellen.
A török hadsereg azonban sikerrel védte meg a tengerszorost, hatalmas vereséget okozva az Antant erőinek.
Ezen a pénteki rendezvényen Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházi elnöke vesz részt.
Az orosz államfő külpolitikai tanácsadója arról is tájékoztatott, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök számára "jól ismert Vlagyimir Putyin jereváni látogatásának terve". A két államfő telefonon beszélt egymással erről.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője korábban közölte, hogy Putyinnak az örmények elleni népirtás jereváni évfordulós rendezvényein való részvétele nem befolyásolhatja az orosz-török kapcsolatokat. Szerinte a látogatás nem árthat a Török Áramlat gázvezeték megvalósításának sem.
A Kommerszant című orosz napilap emlékeztetett rá, hogy a Kremlnek egyensúlyoznia kell Ankara és Jereván között, mivel Örményország Oroszország egyfajta előre tolt helyőrségének szerepét játssza a Kaukázusban, Törökország pedig Moszkva egyik legfontosabb eurázsiai partnere.
Moszkvában szerdán adták át a világon a második legnagyobb örmény múzeumot. A létesítmény az örmény apostoli székesegyház területén jött létre. Az átadás napján nyitották meg a múzeumban "Az örmény népirtás orosz szemmel" című kiállítást.
MTI
Hozzászólások