ET-biztos: a lengyelországi jogi és intézményi változások veszélyeztetik az emberi jogokat és aláássák a jogállamiságot
A közelmúltban Lengyelországban végrehajtott jogi és intézményi változtatások messzemenően veszélyeztetik az emberi jogokat és aláássák a jogállamiságot - értékelte szerdán Varsóban bemutatott jelentésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. A jelentés ellen kifogásokat emelt a lengyel külügyminisztérium.
A dokumentum Muiznieks februári lengyelországi tájékozódásának eredményeit foglalja össze.
Muiznieks az alkotmánybíróság helyzetét emelte ki, amely szerinte "súlyos hatással van az emberi jogok védelmére".
"A jogállamiság megköveteli, hogy az összes megoldás a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuljon, és az alkotmánybíróság ítéleteit teljes körűen végrehajtsák" - hangsúlyozta.
Kifogásolta továbbá az új rendőrségi törvényt, amely a jelentés szerint összeférhetetlen az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi joggal, mert "szükséges óvintézkedések nélkül kiterjeszti a rendvédelmi szervek, a rendőrség és a titkosszolgálatok hatáskörét".
Lehetséges hatalmi visszaélésektől óvott a biztos abban az összefüggésben is, hogy az új kormány ismét összevonta az igazságügy-miniszteri és a főügyészi posztot. Muiznieks mindazonáltal megjegyezte, hogy hasonló megoldások más európai országokban is előfordulnak.
A lengyel közmédia helyzetéről beszélve a biztos az ET elveivel ellentétesnek találta a tavaly decemberben elfogadott úgynevezett kis médiatörvényt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jelenleg folyamatban lévő, s az ET-vel is egyeztetett reform keretében a törvényhozók biztosítják a közmédia függetlenségét a politikai nyomásgyakorlástól.
A biztos "további erőfeszítéseket" szorgalmazott a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdításában.
A varsói hatóságokat arra is felszólította, hogy "távolítsák el a lengyel jogszabályokból az összes akadályt, amelyek még mindig akadályozzák a nők hozzáférését a biztonságos és legális abortuszhoz".
Lengyelországban jelenleg az abortusz abban az esetben megengedett, ha a terhesség nemi erőszak következménye, az anya élete veszélyben forog, vagy a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.
Muiznieks pozitívnak értékelte, hogy Lengyelország tavaly ratifikálta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló ET-egyezményt, egyúttal "fokozott erőfeszítéseket" sürgetett annak végrehajtásában.
Az isztambuli egyezmény jóváhagyását többek között a PiS képviselői ellenezték, arra hivatkozva, hogy az egyezmény ideológiai szempontból - a gender-elmélet bevonásával - közelíti meg az erőszakot, és ezzel aláássa a család hagyományos, nő és férfi kapcsolatán alapuló modelljét.
A lengyel külügyminisztérium szerdán a biztosi jelentésre vonatkozó, tartalmi és elvi kifogásokat is megfogalmazó állásfoglalást tett közzé.
Az Európa Tanács utoljára 2007-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) előző kormánya idején készített hasonló jelentést. Az újabb dokumentum a tavaly októberi parlamenti választások utáni időszakra összpontosít, vagyis a PiS jelenlegi kormányzása alatt kialakult helyzetre.
MTI
A dokumentum Muiznieks februári lengyelországi tájékozódásának eredményeit foglalja össze.
Muiznieks az alkotmánybíróság helyzetét emelte ki, amely szerinte "súlyos hatással van az emberi jogok védelmére".
"A jogállamiság megköveteli, hogy az összes megoldás a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuljon, és az alkotmánybíróság ítéleteit teljes körűen végrehajtsák" - hangsúlyozta.
Kifogásolta továbbá az új rendőrségi törvényt, amely a jelentés szerint összeférhetetlen az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi joggal, mert "szükséges óvintézkedések nélkül kiterjeszti a rendvédelmi szervek, a rendőrség és a titkosszolgálatok hatáskörét".
Lehetséges hatalmi visszaélésektől óvott a biztos abban az összefüggésben is, hogy az új kormány ismét összevonta az igazságügy-miniszteri és a főügyészi posztot. Muiznieks mindazonáltal megjegyezte, hogy hasonló megoldások más európai országokban is előfordulnak.
A lengyel közmédia helyzetéről beszélve a biztos az ET elveivel ellentétesnek találta a tavaly decemberben elfogadott úgynevezett kis médiatörvényt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jelenleg folyamatban lévő, s az ET-vel is egyeztetett reform keretében a törvényhozók biztosítják a közmédia függetlenségét a politikai nyomásgyakorlástól.
A biztos "további erőfeszítéseket" szorgalmazott a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdításában.
A varsói hatóságokat arra is felszólította, hogy "távolítsák el a lengyel jogszabályokból az összes akadályt, amelyek még mindig akadályozzák a nők hozzáférését a biztonságos és legális abortuszhoz".
Lengyelországban jelenleg az abortusz abban az esetben megengedett, ha a terhesség nemi erőszak következménye, az anya élete veszélyben forog, vagy a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.
Muiznieks pozitívnak értékelte, hogy Lengyelország tavaly ratifikálta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló ET-egyezményt, egyúttal "fokozott erőfeszítéseket" sürgetett annak végrehajtásában.
Az isztambuli egyezmény jóváhagyását többek között a PiS képviselői ellenezték, arra hivatkozva, hogy az egyezmény ideológiai szempontból - a gender-elmélet bevonásával - közelíti meg az erőszakot, és ezzel aláássa a család hagyományos, nő és férfi kapcsolatán alapuló modelljét.
A lengyel külügyminisztérium szerdán a biztosi jelentésre vonatkozó, tartalmi és elvi kifogásokat is megfogalmazó állásfoglalást tett közzé.
Az Európa Tanács utoljára 2007-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) előző kormánya idején készített hasonló jelentést. Az újabb dokumentum a tavaly októberi parlamenti választások utáni időszakra összpontosít, vagyis a PiS jelenlegi kormányzása alatt kialakult helyzetre.
MTI
Hozzászólások