Lengyel és ír kormányfő: az EU döntéshozatalában nagyobb teret kell adni a nemzetállamoknak
Az ír kormányfő, aki egynapos látogatáson tartózkodik Varsóban, a Szydlóval folytatott tárgyalást követő sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélést a Brexit (az Egyesült Királyság tervezett kiválása az EU-ból) témája uralta.
A két politikus egyetértett abban, hogy minimalizálni kell a brit kilépés negatív hatását az uniós tagállamok gazdaságára, lakosságára nézve. Írország és Lengyelország törekedni fog arra, hogy az EU 27 tagállama a tárgyalások során azonos álláspontot kövessen, "védve a négy alapvető szabadságot, ezen belül a személyek szabad mozgását", úgy, hogy "semmilyen rombolás ne történjen" - jelentette ki Kenny többek között.
Az EU négy alapvető szabadsága - az áru, a tőke, a személyek és szolgáltatások szabad áramlása - megőrzését Szydlo is kiemelte. Hangsúlyozta, hogy Varsó és Dublin számára az európai integráció egyik legfontosabb vívmánya az uniós egységes belső piac. Hozzátette, hogy az egységes piacot "védeni kell a protekcionista lépésektől", melyek példájaként a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvet hozta fel, amely Varsó szerint a versenyképesség szempontjából hátrányos helyzetbe hozza a közép-európai cégeket.
A brit kilépésről hozott döntés egyértelmű jele annak, hogy az EU-t meg kell reformálni - értékelte Szydlo. "Az EU-nak jobban kell válaszolnia a lakosság igényeire, hatásosabban kell reagálnia az előtte álló kihívásokra" - szögezte le. Lengyelország és Írország azon az állásponton van, hogy "az EU döntéshozatali folyamatának nagyobb mértékben kell tükröznie a nemzetállamok, valamint ezek parlamentjeinek hangját" - közölte. Kilátásba helyezte: az EU márciusi csúcstalálkozóján Lengyelország "mélyreható változásokról" fog beszélni.
Mint elvárja, a tagállamok "elsősorban a változások irányát" határozzák meg, a reform részleteiről az ezt követő hónapokban fognak tárgyalni. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter csütörtökön, a lengyel diplomácia idei célkitűzéseit ismertető beszédében lehetségesnek nevezte, hogy a négy alapvető szabadságra támaszkodva "új uniót kell majd felépíteni új alapszerződés alapján".
MTI
A két politikus egyetértett abban, hogy minimalizálni kell a brit kilépés negatív hatását az uniós tagállamok gazdaságára, lakosságára nézve. Írország és Lengyelország törekedni fog arra, hogy az EU 27 tagállama a tárgyalások során azonos álláspontot kövessen, "védve a négy alapvető szabadságot, ezen belül a személyek szabad mozgását", úgy, hogy "semmilyen rombolás ne történjen" - jelentette ki Kenny többek között.
Az EU négy alapvető szabadsága - az áru, a tőke, a személyek és szolgáltatások szabad áramlása - megőrzését Szydlo is kiemelte. Hangsúlyozta, hogy Varsó és Dublin számára az európai integráció egyik legfontosabb vívmánya az uniós egységes belső piac. Hozzátette, hogy az egységes piacot "védeni kell a protekcionista lépésektől", melyek példájaként a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvet hozta fel, amely Varsó szerint a versenyképesség szempontjából hátrányos helyzetbe hozza a közép-európai cégeket.
A brit kilépésről hozott döntés egyértelmű jele annak, hogy az EU-t meg kell reformálni - értékelte Szydlo. "Az EU-nak jobban kell válaszolnia a lakosság igényeire, hatásosabban kell reagálnia az előtte álló kihívásokra" - szögezte le. Lengyelország és Írország azon az állásponton van, hogy "az EU döntéshozatali folyamatának nagyobb mértékben kell tükröznie a nemzetállamok, valamint ezek parlamentjeinek hangját" - közölte. Kilátásba helyezte: az EU márciusi csúcstalálkozóján Lengyelország "mélyreható változásokról" fog beszélni.
Mint elvárja, a tagállamok "elsősorban a változások irányát" határozzák meg, a reform részleteiről az ezt követő hónapokban fognak tárgyalni. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter csütörtökön, a lengyel diplomácia idei célkitűzéseit ismertető beszédében lehetségesnek nevezte, hogy a négy alapvető szabadságra támaszkodva "új uniót kell majd felépíteni új alapszerződés alapján".
MTI
Hozzászólások