Németországban elkezdődött a neonáciként számon tartott NPD betiltásáért indított alkotmánybírósági eljárás második szakasza
Németországban sikerrel vette az első akadályt az alkotmánybíróságon a széles körben neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltásáért küzdő Bundesrat, a bírói testület szerdán elutasította a formai kifogásokat és elkezdte az érdemi tárgyalást a szövetségi törvényhozás tartományokat képviselő kamarája által kezdeményezett ügyben.
A Bundesratnak csak második próbálkozásra sikerült eljutni az eljárás érdemi szakaszába.
Először, még 2003-ban - amikor a Bundesrat a szövetségi kormánnyal és a törvényhozás másik kamarájával, a Bundestaggal együtt kérte az NPD betiltását - az alkotmánybíróság formai okok miatt már az úgynevezett főeljárás megkezdését is elutasította. Arra hivatkozott, hogy a felsorakoztatott bizonyítékok jelentős része az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) beépített embereitől származik, ezért ezeket nem lehet figyelembe venni.
Az alkotmánybíróság ezúttal nem tapasztalt ilyen gondot. Az ügyben eljáró tanács a körülmények "rendkívül intenzív" tanulmányozásával arra a megállapításra jutott, hogy nincs eljárási akadálya a beadvány érdemi tárgyalásának - mondta Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a testület karlsruhei székhelyén, a beadvány szóbeli tárgyalásának második napján.
Előző nap az NPD jogi képviselői azt állították, hogy a Bundesrat által benyújtott dokumentumok tanúságával szemben a belső elhárítás továbbra is foglalkoztat informátorokat a pártban. Továbbá elfogultságra hivatkozva kezdeményezték a bírói tanács kizárását az eljárásból. A testület ezt is elutasította.
Szerdán így elkezdődött a beadvány lényegének, azaz a párt alkotmányellenességéről szóló állításoknak a megvitatása. A Bundesrat egy több mint 250 oldalas beadvánnyal fordult a karlsruhei alkotmánybírósághoz. A dokumentumban a bő egyévi kutatómunkával összegyűjtött adatok alapján azt az álláspontot ismertetik, hogy az NPD ideológiája szellemi rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, és a párt államellenes tevékenységet végez, aktívan szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedéssel, és ezért fel kell számolni.
Az alkotmánybírók jelezték, egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy az NDP alkotmányellenes tevékenységet végez. Amikor például a Bundesrat jogi képviselője előadta, hogy a párt megfélemlíti politikai ellenfeleit az otthonuknál tartott fáklyás felvonulásokkal, felvetették, hogy esetleg ez még beleférhet a demokrácia keretei közé, és nem feltétlenül jelent e keretek lebontására irányuló törekvést.
A meghallgatás csütörtökön folytatódik, majd hat hét szünet következik, mialatt az NPD újabb beadványokat, megjegyzéseket fűzhet az eljáráshoz álláspontja védelmében. Az alkotmánybíróság várhatóan még az idén döntést hoz az ügyben.
Az NPD betiltásának ügye a 2003-as bukás után 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legalább tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-s tisztségviselők között. Az új eljárás kezdeményezéséről 2012 decemberében döntött az ellenzéki többségű Bundesrat.
Az akkori kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a liberális FDP - ellenezték az újabb próbálkozást, arra hivatkoztak, hogy túlságosan kockázatos az eljárás, az esetleges újabb kudarc pedig a szélsőjobboldali párt malmára hajtaná a vizet, és ezért nem jogi, hanem politikai eszközökkel kell küzdeni ellene. A szövetségi kormány és a Bundestag így végül nem csatlakozott a Bundesrathoz.
Az NPD a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, visszaesett a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest, de így is több mint félmillióan voksoltak rá. A párt elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, de ott is csak egy tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. Ezen kívül az Európai Parlamentben is rendelkezik egy mandátummal. A pártot 1964-ben alapították, betiltásáról szinte fennállása óta tart a vita a német nyilvánosságban.
MTI
A Bundesratnak csak második próbálkozásra sikerült eljutni az eljárás érdemi szakaszába.
Először, még 2003-ban - amikor a Bundesrat a szövetségi kormánnyal és a törvényhozás másik kamarájával, a Bundestaggal együtt kérte az NPD betiltását - az alkotmánybíróság formai okok miatt már az úgynevezett főeljárás megkezdését is elutasította. Arra hivatkozott, hogy a felsorakoztatott bizonyítékok jelentős része az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) beépített embereitől származik, ezért ezeket nem lehet figyelembe venni.
Az alkotmánybíróság ezúttal nem tapasztalt ilyen gondot. Az ügyben eljáró tanács a körülmények "rendkívül intenzív" tanulmányozásával arra a megállapításra jutott, hogy nincs eljárási akadálya a beadvány érdemi tárgyalásának - mondta Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a testület karlsruhei székhelyén, a beadvány szóbeli tárgyalásának második napján.
Előző nap az NPD jogi képviselői azt állították, hogy a Bundesrat által benyújtott dokumentumok tanúságával szemben a belső elhárítás továbbra is foglalkoztat informátorokat a pártban. Továbbá elfogultságra hivatkozva kezdeményezték a bírói tanács kizárását az eljárásból. A testület ezt is elutasította.
Szerdán így elkezdődött a beadvány lényegének, azaz a párt alkotmányellenességéről szóló állításoknak a megvitatása. A Bundesrat egy több mint 250 oldalas beadvánnyal fordult a karlsruhei alkotmánybírósághoz. A dokumentumban a bő egyévi kutatómunkával összegyűjtött adatok alapján azt az álláspontot ismertetik, hogy az NPD ideológiája szellemi rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, és a párt államellenes tevékenységet végez, aktívan szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedéssel, és ezért fel kell számolni.
Az alkotmánybírók jelezték, egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy az NDP alkotmányellenes tevékenységet végez. Amikor például a Bundesrat jogi képviselője előadta, hogy a párt megfélemlíti politikai ellenfeleit az otthonuknál tartott fáklyás felvonulásokkal, felvetették, hogy esetleg ez még beleférhet a demokrácia keretei közé, és nem feltétlenül jelent e keretek lebontására irányuló törekvést.
A meghallgatás csütörtökön folytatódik, majd hat hét szünet következik, mialatt az NPD újabb beadványokat, megjegyzéseket fűzhet az eljáráshoz álláspontja védelmében. Az alkotmánybíróság várhatóan még az idén döntést hoz az ügyben.
Az NPD betiltásának ügye a 2003-as bukás után 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legalább tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-s tisztségviselők között. Az új eljárás kezdeményezéséről 2012 decemberében döntött az ellenzéki többségű Bundesrat.
Az akkori kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a liberális FDP - ellenezték az újabb próbálkozást, arra hivatkoztak, hogy túlságosan kockázatos az eljárás, az esetleges újabb kudarc pedig a szélsőjobboldali párt malmára hajtaná a vizet, és ezért nem jogi, hanem politikai eszközökkel kell küzdeni ellene. A szövetségi kormány és a Bundestag így végül nem csatlakozott a Bundesrathoz.
Az NPD a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, visszaesett a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest, de így is több mint félmillióan voksoltak rá. A párt elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, de ott is csak egy tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. Ezen kívül az Európai Parlamentben is rendelkezik egy mandátummal. A pártot 1964-ben alapították, betiltásáról szinte fennállása óta tart a vita a német nyilvánosságban.
MTI
Hozzászólások