Orosz alkotmánybíróság: végrehajthatatlan az EJEB ítélete a Yukos részvényeseinek kárpótlásáról
Oroszország egykori legnagyobb olajvállalatának tulajdonosai az orosz államnak azt a lépését támadták meg a bíróságon, amellyel 2003-ban, adókihágásokra hivatkozva, átvette a cég irányítását és elhallgattatta annak vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt, aki anyagi támogatást nyújtott Vlagyimir Putyin elnök politikai ellenfeleinek.
Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött börtönben, jelenleg emigrációban él, és továbbra is aktív politikai szerepet vállal. Az orosz szövetségi parlament 2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely az ország alkotmányát magasabb rendűnek minősítette az EJEB ítéleteinél.
A strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz fűződő jogát. Eredeti beadványában a Yukos ezen a címen 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították. A 2007-ben felszámolt Yukos 2004-ben fordult az emberi jogi bírósághoz, amiért szerinte az orosz állam a cég ellen folytatott adóügyi eljárásokban, majd a büntetések megállapításakor sorozatosan megsértette a cég tisztességes eljáráshoz és tulajdonának védelméhez való jogát, diszkriminatív módon járt el, és aránytalan intézkedéseket hozott.
2011-ben a testület azt állapította meg, hogy a 2000-es évet érintő adóügyi eljárásban a vállalatnak valóban sérültek a jogai, nem volt elég ideje felkészülni, hogy az eljárásban képviselhesse a saját álláspontját, a büntetés kiszabásakor pedig sérült a magántulajdont megillető védelem, a végrehajtás pedig valóban aránytalan intézkedés volt.
Elutasították viszont a bírák a cég azon állítását, hogy a többi évre vonatkozó adóeljárások esetén is sérült volna a tulajdonhoz való jog, az orosz hatóságok a bírák szerint nem jártak el diszkriminatív módon, valamint nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy az orosz hatóságok visszaéltek volna a joggal, és az eljárást valójában a Yukos elpusztítása és vagyonának megszerzése motiválta volna. A kártérítés mértékét a bíróság 2013-ban állapította meg.
MTI
Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött börtönben, jelenleg emigrációban él, és továbbra is aktív politikai szerepet vállal. Az orosz szövetségi parlament 2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely az ország alkotmányát magasabb rendűnek minősítette az EJEB ítéleteinél.
A strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz fűződő jogát. Eredeti beadványában a Yukos ezen a címen 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították. A 2007-ben felszámolt Yukos 2004-ben fordult az emberi jogi bírósághoz, amiért szerinte az orosz állam a cég ellen folytatott adóügyi eljárásokban, majd a büntetések megállapításakor sorozatosan megsértette a cég tisztességes eljáráshoz és tulajdonának védelméhez való jogát, diszkriminatív módon járt el, és aránytalan intézkedéseket hozott.
2011-ben a testület azt állapította meg, hogy a 2000-es évet érintő adóügyi eljárásban a vállalatnak valóban sérültek a jogai, nem volt elég ideje felkészülni, hogy az eljárásban képviselhesse a saját álláspontját, a büntetés kiszabásakor pedig sérült a magántulajdont megillető védelem, a végrehajtás pedig valóban aránytalan intézkedés volt.
Elutasították viszont a bírák a cég azon állítását, hogy a többi évre vonatkozó adóeljárások esetén is sérült volna a tulajdonhoz való jog, az orosz hatóságok a bírák szerint nem jártak el diszkriminatív módon, valamint nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy az orosz hatóságok visszaéltek volna a joggal, és az eljárást valójában a Yukos elpusztítása és vagyonának megszerzése motiválta volna. A kártérítés mértékét a bíróság 2013-ban állapította meg.
MTI
Hozzászólások