Bíróság dönti el, hogy jogosak voltak-e a csendőrség által kiszabott bírságok
Az igazságszolgáltatás fogja eldönteni, hogy jogosak voltak-e azok a bírságok, amelyeket március 10-én a székely szabadság napján rendezett marosvásárhelyi demonstráció szervezőire és résztvevőire szabott ki a marosvásárhelyi csendőrség - közölte Ciprian Caluser százados, csendőrségi szóvivő az MTI-vel szerdán.
A rendfenntartók szóvivője az MTI-től értesült arról, hogy a táblabíróság jogerős végzése a demonstráció szervezőinek adott igazat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben a megmozdulás törvényességéről folytatott jogvitában.
A marosvásárhelyi táblabíróság június 30-án megerősítette a Maros megyei törvényszék januári döntését, amely már akkor a demonstrációról szóló szabályos bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert.
Kincses Előd, a megmozdulást meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogi képviselője keddi sajtóértekezletén úgy vélte: Marosvásárhely polgármestere törvénytelenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyta a gyülekezési törvény előírásait, és nem láttamoztatta az SZNT által hónapokkal korábban bejelentett utcai tüntetést.
A csendőrök márciusban arra hivatkozva bírságoltak, hogy a demonstráció szerintük nem rendelkezett engedéllyel, a szóvivő szerint azonban a bírságokat már csak a bíróság semmisítheti meg, azok esetében, akik óvást emeltek ellene.
A csendőrség a demonstráció után egy héttel azt közölte: a videofelvételek tanulmányozása után nyolcvannégy ember bírságoltak meg összesen 70 800 lej (4,95 millió forint) értékben, a résztvevőket csendháborításért, a szervezőket pedig azért, mert "be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek".
A szóvivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy másképpen lép-e fel a csendőrség egy bejelentett, illetve egy "spontán" tüntetés esetében. Elhárította annak megmagyarázását is, miként lehetséges, hogy Bukarestben rendszeresen lehet különösebb következmények nélkül bejelentetlen tüntetések rendezni, amelyek adott esetben a kormány bukásához vezetnek, míg Marosvásárhelyen a csendőrség százával bírságolja meg a résztvevőket és a szervezőket egy hónapokkal korábban bejelentett felvonuláson.
Ciprian Caluser álláspontja szerint a csendőrség törvényesen járt el, az érintettek többsége azonban ezt kétségbe vonta és közigazgatási bírósághoz fordult a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítése érdekében. Arra a kérdésre, hogy akik nem emeltek óvást, azoknak ki kell-e még fizetni a bírságot, amiért részt vettek egy jogszerűnek bizonyult demonstráción, a szóvivő azt mondta: az óvás lehetőségről annak idején közleményt adtak ki, és nincs mit tennie azokért, akik ezt elmulasztották.
Május végén az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet "Szólásszabadságból elégtelen" diplomával "tüntette ki" az a Maros megyei csendőrséget azért, mert "hazafias bírságot" rótt ki a március 10-én tartott Székely szabadság napja mintegy száz felvonulójára.
MTI
A rendfenntartók szóvivője az MTI-től értesült arról, hogy a táblabíróság jogerős végzése a demonstráció szervezőinek adott igazat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben a megmozdulás törvényességéről folytatott jogvitában.
A marosvásárhelyi táblabíróság június 30-án megerősítette a Maros megyei törvényszék januári döntését, amely már akkor a demonstrációról szóló szabályos bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert.
Kincses Előd, a megmozdulást meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogi képviselője keddi sajtóértekezletén úgy vélte: Marosvásárhely polgármestere törvénytelenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyta a gyülekezési törvény előírásait, és nem láttamoztatta az SZNT által hónapokkal korábban bejelentett utcai tüntetést.
A csendőrök márciusban arra hivatkozva bírságoltak, hogy a demonstráció szerintük nem rendelkezett engedéllyel, a szóvivő szerint azonban a bírságokat már csak a bíróság semmisítheti meg, azok esetében, akik óvást emeltek ellene.
A csendőrség a demonstráció után egy héttel azt közölte: a videofelvételek tanulmányozása után nyolcvannégy ember bírságoltak meg összesen 70 800 lej (4,95 millió forint) értékben, a résztvevőket csendháborításért, a szervezőket pedig azért, mert "be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek".
A szóvivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy másképpen lép-e fel a csendőrség egy bejelentett, illetve egy "spontán" tüntetés esetében. Elhárította annak megmagyarázását is, miként lehetséges, hogy Bukarestben rendszeresen lehet különösebb következmények nélkül bejelentetlen tüntetések rendezni, amelyek adott esetben a kormány bukásához vezetnek, míg Marosvásárhelyen a csendőrség százával bírságolja meg a résztvevőket és a szervezőket egy hónapokkal korábban bejelentett felvonuláson.
Ciprian Caluser álláspontja szerint a csendőrség törvényesen járt el, az érintettek többsége azonban ezt kétségbe vonta és közigazgatási bírósághoz fordult a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítése érdekében. Arra a kérdésre, hogy akik nem emeltek óvást, azoknak ki kell-e még fizetni a bírságot, amiért részt vettek egy jogszerűnek bizonyult demonstráción, a szóvivő azt mondta: az óvás lehetőségről annak idején közleményt adtak ki, és nincs mit tennie azokért, akik ezt elmulasztották.
Május végén az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet "Szólásszabadságból elégtelen" diplomával "tüntette ki" az a Maros megyei csendőrséget azért, mert "hazafias bírságot" rótt ki a március 10-én tartott Székely szabadság napja mintegy száz felvonulójára.
MTI
Hozzászólások