A leghíresebb angol szótár jelentős részét egy őrült írta

Az Oxford English Dictionary-t, a leghíresebb és legfontosabb angol nyelvű értelmező szótárt egy őrült írta az elmegyógyintézetből.

A szótár az angol nyelv definitív alapműve. A szerkesztő nyelvészek ebbe a szótárba szleng szavakat is bevesznek, illetve új internetes kifejezéseket. Legutóbb így került a szótárba a szelfi és a twerkelés szó. Amikor egy szó ebbe a szótárba bekerül, akkor az angol nyelv világában is hivatalossá válik.



Az első kiadást 1857-ben kezdték el írni, de olyan hatalmas adathalmaz volt, hogy a nyelvészek segítséget hívtak és önkénteseket toboroztak a szócikkek megírásához. Ha azt vesszük, akkor az OED hasonlóképpen született, mint a sokunk számára ismert és közkedvelt internetes Wikipedia. Az első példány írása 31 éven át tartott. Azonban ez csak az „A” betűvel kezdődő szavakat írta és elemezte 352 oldalon keresztül. A szótár az ABC végéig 1928-ban ért el.



A lexikon főszerkesztője Sir James Augustus Henry Murray megkereste személyesen a legnagyobb teljesítményt nyújtó önkéntes szócikk írókat, hogy elismerje munkájukat. A legnagyobb ledöbbenésére a legtöbb szócikk írója és az új módszer kidolgozója a munkát felgyorsító idézetkövető rendszernek nem volt más, mint az elmebeteg William Chester Minor.

A hihetetlen teljesítményt nyújtó írót már elítélték gyilkosság miatt, beszámíthatatlannak és őrültnek nyilvánították. Chester 1863-ban orvosi diplomát szerzett a Yale-n és harctéri sebésznek sorozták be az északi unionisták seregébe. Ebben az időben már 2 éve dúlt a polgárháború és beledobták egyből a mélyvízbe. 1864-ben volt a legnagyobb csata, amely több mint 3000 emberéletet követelt. A sebesültek száma 20 ezer volt.

Dokumentáltan bizonyított, hogy Chester azt a parancsot kapta feletteseitől, hogy egy dezertáló katonát az arcán izzó vasrúddal billogozzon meg. Nagy valószínűséggel az ilyen élmények vezettek az orvos elmebetegségéig.

A háború után elhatalmasodott rajta a paranoia és New Yorkba került, ahol számtalan botrányos ügye volt a prostituáltakkal. Ezért egy isten háta mögötti floridai helyőrségbe át is helyezték. A megbomlott elméjű orvos ezt követően egy washingtoni elmegyógyintézetben töltött 18 évet. Állapot rosszabbodás miatt leszerelték a hadseregből.

Angliába költözött egy londoni nyomornegyedbe és 1871-ben gyilkosság miatt előállították. Megölt egy férfit azért, mert azt vizionálta, hogy otthonába be akar törni. A bíróságon egy elmeszakértőnek köszönhette, hogy nem kötötték fel. Broadmoore-ba egy elmegyógyintézetbe helyezték el.

Broadmoor

Ebbe a szigorúan őrzött intézetbe igazán veszélyes elmebetegeket helyeztek. Azonban az intézmény arra törekedett, hogy az elmebetegekkel a lehető leghumánusabban járjon el. Chester is ennek az irányelvnek köszönhette, hogy részt vehetett az Oxford English Dictionary szerkesztésében. Az elmegyógyintézetben megengedték neki, hogy látogassa a könyvtárat, sőt pénzéből számtalan könyvet is vásárolhatott.

Érdekes módon az általa meggyilkolt férfi özvegye is sok könyvet hozott neki. A keresztény, istenfélő asszony megbocsátott Chester-nek és szánakozott rajta. Kialakult köztük egy kapcsolat és az özvegyasszony néha meglátogatta az őrült orvost.

Egy könyvvásárlás alkalmával tudta meg Chester, hogy embereket keresnek az akkori minden idők legnagyobb lexikonja megírásához, szerkesztéséhez. Miután megkapta a munkát, egy idő után megszállottja lett az írásnak. Minden idejét, olvasással, kutatással, szócikk írással és javítással töltötte.



A szótár szerkesztésével remekül lefoglalta magát, de mi után az első kötet megjelent állapota progresszíven rosszabbodott.

Végső bekattanásában arra vetemedett, hogy nemi szervét levágta és ezt követően átszállították egy súlyosabb eseteket kezelő szanatóriumba, ahol már esélye sem volt a további írásra.

A szomorú történetről 1998-ban íródott egy sikeres regény.



Forrás: index