Budapest összképén rontó épületek, amelyekkel lehetne mit kezdeni
Te mire használnád a volt MÚOSZ-székházat vagy a SZOT-üdülőt?
Budapest tömve van szebbnél szebb építészeti remekművekkel, de a magyar főváros összképén nagyon sokat rontanak azok az építmények, amelyek gazdátlanná váltak, vagy soha be nem fejezték őket, és torzóban maradtak.
Ezekkel az épületekkel lehetne mit kezdeni, ha valaki meglátná bennük a lehetőséget. Te mire használnád fel az alábbi elhagyatott épületeket, és milyen fővárosi, gazdátlan építménnyel egészítenéd ki a listát?
A volt MÚOSZ-székház az Andrássy úton: A régi Schanzer-villa jobb sorsot érdemelne, mint azt, hogy Budapest látképén rontson azzal, hogy kong az ürességtől, az állaga pedig rohamosan romlik. A Bajza utca és az Andrássy út sarkán található ház eredetileg Schanzer Ignác tulajdona volt, aki a szecessziós építészet egyik zseniális képviselőjével, Spiegel Frigyessel terveztette meg a villát, illetve alakíttatta ki a belső tereket.
A Schanzer-villa 1908-ban készült el, de Schanzer Ignác nem látta sok örömét benne, hiszen csődbe ment, úgyhogy be se költözött a házba, ami Feszl Frigyes egyik épületének helyén állt. Érdekesség, hogy a korábbi házat úgy bontották le 1906-ban, hogy arról egyetlen kép sem maradt.
A villának az 1940-es évekig nem akadt gazdája, majd kiadták az Országos Magyar Sajtókamarának. Az ostrom során Vorosilov marsall tette be a lábát az épületbe, majd 1947-ben a Magyar Újságíró Országos Szövetsége költözött be.
Tíz évvel ezelőtt a MÚOSZ úgy döntött, hogy eladják az épületet, 2008-ban pedig kiköltöztek. A most újra eladó Schanzer-villával semmi említésre méltó nem történt az elmúlt években. Mivel egy nagyon szép épületről van szó, ezért nagy kár, hogy senkinek sem kell.
A zugligeti úti egykori villamos-végállomás: A múltban itt volt az 58-as villamos végállomása, de napjainkban csak magányosan pusztul a műemlék védettségű épület. Az 1880-as években épített fa-tégla vegyes szerkezetű indóházat az 1920-as években alakították át. Ekkor építettek be a faoszlopos peront.
1977-ben a kerület tanácsának a kezére került, majd a rendszerváltás után az önkormányzat kapta meg. Az elmúlt évtizedekben több terv is született, hogy mit alakítsanak ki az épületből. Ezek közül a legszimpatikusabb ötlet az étterem volt, de végül semmi sem történt, úgyhogy a csodás épület üresen omladozik.
A SZOT-üdülő a Rózsadombon: Nagyon sok ideje kong az ürességtől a korábbi SZOT Gyógyüdülő, ami a fekvésének köszönhetően, a főváros több pontjáról, de főleg a Duna pesti pesti partjáról, remekül látható.
Az 1971-ben felhúzott épület a rendszerváltás után vesztette el az eredeti funkcióját. A felújítás és az átépítés miatt visszabontották a szerkezetéig, hogy aztán úgy hagyják. Az évtizedek alatt több gazdája volt, amivel együtt járt, hogy rengeteg terv született a hasznosítására.
Akadt, aki szállodát vagy apartmanházat nyitott volna, de végül egyik terv sem valósult meg. Ez főleg azért kár, mert a SZOT-üdülő rengeteget ront Budapest városképén, ám, ha onnan nézünk a fővárosra, akkor gyönyörű kilátásban lehet részünk.
Korvin Ottó Kórház a Városligeti fasoron: A Bajza utca és a Városligeti fasor közös sarkán található az 1887-ben, Quittner Zsigmond tervei alapján épített Korvin Ottó Kórház, amit a Fasor Szanatórium államosítás után alakítottak kórházzá.
1951-ben 200 ágyas intézmény volt, majd 1969-től a Belügyminisztérium használta rendelőként és kórházként. 1968-ban és 1981-ben új épülettel bővítették, majd az 1990-es években egyre jobban csökkentették a kórházi ágyak számát.
2007-ben beszüntették a gyógyító tevékenységet az intézményben, mert összevonták a MÁV Kórházat, a Honvéd Kórházat, a Szabolcs utcai intézményt és a Korvin Ottó Kórházat. Habár az egészségügyi dolgozók tiltakoztak, mégis bezárták a Városligeti fasori épületet.
Egy kormányrendelet miatt az épületet megkapta az országos Bírósági Hivatal, a tervek szerint pedig 2016-ban már törvényszékként kellene működnie, az épület mégis üresen áll, és csak az illegális látogatókat vonzza, hogy fotókat, felvételeket készítsenek a „szellemházban”.
A soha be nem fejezett Magyar Szentföld templom: Torzóban maradt az épület, ami a Hűvösvölgy egyik érdekessége is lehetne. A Magyar Szentföld története azzal kezdődött, hogy egy ferences szerzetes az 1932-es zarándoklata után kitalálta, hogy fel kellene építeni egy templomot.
1938-ra elkészültek az első tervek, majd elküldték Molnár Farkas tervezőt a Szentföldre, hogy tanulmányozza a zarándoktemplomokat. Az út után, 1939-ben újabb tervek készültek. Az alapkövet 1940. augusztus 4-én tették le.
Az építkezés elkezdődött, de azt fel kellett függeszteni Budapest ostroma miatt. A bombázások során Molnár Farkas meghalt, az építkezés lassabban haladt, majd 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel miatt, leállították, és visszabontották azt, ami a tetőszerkezetből már elkészült.
Mint tudjuk, Rákosi Mátyás nem rajongott a templomokért, hiszen ő bontatta le a Regnum Marianum templomot azért, hogy kialakítsák a Felvonulási teret, illetve ő az oka annak is, hogy a Vár melletti Mária Magdolna templomnak csak a tornya maradt ránk.
A gazdátlan Magyar Szentföld templomból elvittek mindent, amit meg lehetett mozdítani, ezért napjainkban csak a váza tekinthető meg. 2006 óta műemlék védelem alatt áll, és arra vár, hogy a jelenlegi tulajdonos (az önkormányzat) vagy egy új tulaj hajlandó lenne-e kezdeni vele valamit.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Budapest tömve van szebbnél szebb építészeti remekművekkel, de a magyar főváros összképén nagyon sokat rontanak azok az építmények, amelyek gazdátlanná váltak, vagy soha be nem fejezték őket, és torzóban maradtak.Ezekkel az épületekkel lehetne mit kezdeni, ha valaki meglátná bennük a lehetőséget. Te mire használnád fel az alábbi elhagyatott épületeket, és milyen fővárosi, gazdátlan építménnyel egészítenéd ki a listát?
A volt MÚOSZ-székház az Andrássy úton: A régi Schanzer-villa jobb sorsot érdemelne, mint azt, hogy Budapest látképén rontson azzal, hogy kong az ürességtől, az állaga pedig rohamosan romlik. A Bajza utca és az Andrássy út sarkán található ház eredetileg Schanzer Ignác tulajdona volt, aki a szecessziós építészet egyik zseniális képviselőjével, Spiegel Frigyessel terveztette meg a villát, illetve alakíttatta ki a belső tereket.
A Schanzer-villa 1908-ban készült el, de Schanzer Ignác nem látta sok örömét benne, hiszen csődbe ment, úgyhogy be se költözött a házba, ami Feszl Frigyes egyik épületének helyén állt. Érdekesség, hogy a korábbi házat úgy bontották le 1906-ban, hogy arról egyetlen kép sem maradt.
A villának az 1940-es évekig nem akadt gazdája, majd kiadták az Országos Magyar Sajtókamarának. Az ostrom során Vorosilov marsall tette be a lábát az épületbe, majd 1947-ben a Magyar Újságíró Országos Szövetsége költözött be.
Tíz évvel ezelőtt a MÚOSZ úgy döntött, hogy eladják az épületet, 2008-ban pedig kiköltöztek. A most újra eladó Schanzer-villával semmi említésre méltó nem történt az elmúlt években. Mivel egy nagyon szép épületről van szó, ezért nagy kár, hogy senkinek sem kell.
A zugligeti úti egykori villamos-végállomás: A múltban itt volt az 58-as villamos végállomása, de napjainkban csak magányosan pusztul a műemlék védettségű épület. Az 1880-as években épített fa-tégla vegyes szerkezetű indóházat az 1920-as években alakították át. Ekkor építettek be a faoszlopos peront.1977-ben a kerület tanácsának a kezére került, majd a rendszerváltás után az önkormányzat kapta meg. Az elmúlt évtizedekben több terv is született, hogy mit alakítsanak ki az épületből. Ezek közül a legszimpatikusabb ötlet az étterem volt, de végül semmi sem történt, úgyhogy a csodás épület üresen omladozik.
A SZOT-üdülő a Rózsadombon: Nagyon sok ideje kong az ürességtől a korábbi SZOT Gyógyüdülő, ami a fekvésének köszönhetően, a főváros több pontjáról, de főleg a Duna pesti pesti partjáról, remekül látható.Az 1971-ben felhúzott épület a rendszerváltás után vesztette el az eredeti funkcióját. A felújítás és az átépítés miatt visszabontották a szerkezetéig, hogy aztán úgy hagyják. Az évtizedek alatt több gazdája volt, amivel együtt járt, hogy rengeteg terv született a hasznosítására.
Akadt, aki szállodát vagy apartmanházat nyitott volna, de végül egyik terv sem valósult meg. Ez főleg azért kár, mert a SZOT-üdülő rengeteget ront Budapest városképén, ám, ha onnan nézünk a fővárosra, akkor gyönyörű kilátásban lehet részünk.
Korvin Ottó Kórház a Városligeti fasoron: A Bajza utca és a Városligeti fasor közös sarkán található az 1887-ben, Quittner Zsigmond tervei alapján épített Korvin Ottó Kórház, amit a Fasor Szanatórium államosítás után alakítottak kórházzá.1951-ben 200 ágyas intézmény volt, majd 1969-től a Belügyminisztérium használta rendelőként és kórházként. 1968-ban és 1981-ben új épülettel bővítették, majd az 1990-es években egyre jobban csökkentették a kórházi ágyak számát.
2007-ben beszüntették a gyógyító tevékenységet az intézményben, mert összevonták a MÁV Kórházat, a Honvéd Kórházat, a Szabolcs utcai intézményt és a Korvin Ottó Kórházat. Habár az egészségügyi dolgozók tiltakoztak, mégis bezárták a Városligeti fasori épületet.
Egy kormányrendelet miatt az épületet megkapta az országos Bírósági Hivatal, a tervek szerint pedig 2016-ban már törvényszékként kellene működnie, az épület mégis üresen áll, és csak az illegális látogatókat vonzza, hogy fotókat, felvételeket készítsenek a „szellemházban”.
A soha be nem fejezett Magyar Szentföld templom: Torzóban maradt az épület, ami a Hűvösvölgy egyik érdekessége is lehetne. A Magyar Szentföld története azzal kezdődött, hogy egy ferences szerzetes az 1932-es zarándoklata után kitalálta, hogy fel kellene építeni egy templomot.1938-ra elkészültek az első tervek, majd elküldték Molnár Farkas tervezőt a Szentföldre, hogy tanulmányozza a zarándoktemplomokat. Az út után, 1939-ben újabb tervek készültek. Az alapkövet 1940. augusztus 4-én tették le.
Az építkezés elkezdődött, de azt fel kellett függeszteni Budapest ostroma miatt. A bombázások során Molnár Farkas meghalt, az építkezés lassabban haladt, majd 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel miatt, leállították, és visszabontották azt, ami a tetőszerkezetből már elkészült.
Mint tudjuk, Rákosi Mátyás nem rajongott a templomokért, hiszen ő bontatta le a Regnum Marianum templomot azért, hogy kialakítsák a Felvonulási teret, illetve ő az oka annak is, hogy a Vár melletti Mária Magdolna templomnak csak a tornya maradt ránk.
A gazdátlan Magyar Szentföld templomból elvittek mindent, amit meg lehetett mozdítani, ezért napjainkban csak a váza tekinthető meg. 2006 óta műemlék védelem alatt áll, és arra vár, hogy a jelenlegi tulajdonos (az önkormányzat) vagy egy új tulaj hajlandó lenne-e kezdeni vele valamit.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások