Csellózó nő a villamos, ásító inas a metrón
Neményi Márton munkáját dicsérik az alábbi képek.
Híres magyar festmények figuráit ültette át 2015-be Neményi Márton, aki szerette volna tudni, hogy hogyan nézne ki a csellózó nő a Combinon, mennyire lenne fáradt az ásító inas a kettes metrón, és milyen türelmesen várna a muskátlis lány a megállóban.
Neményi Márton elárulta, hogy azt szerette volna elérni a munkájával, hogy a festmények klasszikus alakjai a lehető legtermészetesebben viselkedjenek a mai Budapest utcáin, tömegközelkedési eszközein, aluljáróiban.
A művész ügyelt rá, hogy ne a fotókat komponálja a festmények köré, hanem fordítva. A cél érdekében azt a feltételt szabta magának, hogy csak azokat a spontán fotókat használhatta, amelyeket a mobiltelefonján talált.
A képek kiválogatása után jöttek a festmények, hiszen meg kellett találnia, hogy melyik klasszikus alak hatna természetesen a fotón. Ezen kívül nem manipulálta a fényképeket. Az eredmény magáért beszél.
Berény Róbert: Csellózó nő (1928)
Munkácsy Mihály: Ásító inas (1868–69)
Orlai Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (1857)
Borsos József: Nemzetőr (1848)
Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő (1873)
Mednyánszky László: Szerbiában (1914)
Koszta József: Muskátlis kislány (c. 1917)
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Híres magyar festmények figuráit ültette át 2015-be Neményi Márton, aki szerette volna tudni, hogy hogyan nézne ki a csellózó nő a Combinon, mennyire lenne fáradt az ásító inas a kettes metrón, és milyen türelmesen várna a muskátlis lány a megállóban.
Neményi Márton elárulta, hogy azt szerette volna elérni a munkájával, hogy a festmények klasszikus alakjai a lehető legtermészetesebben viselkedjenek a mai Budapest utcáin, tömegközelkedési eszközein, aluljáróiban.
A művész ügyelt rá, hogy ne a fotókat komponálja a festmények köré, hanem fordítva. A cél érdekében azt a feltételt szabta magának, hogy csak azokat a spontán fotókat használhatta, amelyeket a mobiltelefonján talált.
A képek kiválogatása után jöttek a festmények, hiszen meg kellett találnia, hogy melyik klasszikus alak hatna természetesen a fotón. Ezen kívül nem manipulálta a fényképeket. Az eredmény magáért beszél.
Berény Róbert: Csellózó nő (1928)Munkácsy Mihály: Ásító inas (1868–69)Orlai Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (1857)Borsos József: Nemzetőr (1848)Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő (1873)Mednyánszky László: Szerbiában (1914)Koszta József: Muskátlis kislány (c. 1917)(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások