Három búvár életét adta, hogy megmentse Európát!

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án éjjeli 23 órakor következett be. Azonban nem mindannyian tudjuk, hogy 3 ember életét adta, hogy Európa ne változzon radioaktív sivataggá.

Amikor a tragédia megtörtént, akkor két robbanás volt. Az első a hűtőrendszert szétzúzta, a második pedig a magot felrobbantotta. Ezzel elszabadult a pokol, mert nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe. A tűz 3 napig tartott, amely az atmoszférába rengeteg szennyező anyagot juttatott. A témában érdekeltek előtt természetesen ez ismert.



Van itt azonban még olyan dolog, amit viszont kevesen tudhatnak. A tragédia utáni 10 nappal egy sokkal komolyabb fenyegetés ütötte fel fejét, méghozzá az, hogy az atomerőműnél egy vészhelyzetekhez rendelkezésre álló medence a robbanás szélére került. Vizét a tűzoltók használták esetleges oltásokhoz. Ebben a típusban a moderátor még grafit volt és nem víz, mint ahogy az a mai reaktoroknál van. Ezért tudott égni és szükség volt az oltására.

A reaktorba helikopterekkel agyagot, bórt és homokot juttattak el, ezzel próbálták a tüzet megfékezni. Ez lávaszerű anyagot képezett, ami a reaktormag körül felgyűlt. Ez majdnem átégette magát elérve a reaktor alatti vizet, amely hatalmas robbanáshoz vezetett volna! Ha ez a robbanás bekövetkezett volna, tömeges robbanást idézett volna elő és abból komoly radioaktív csapadék hullt volna.

Ennek az lett volna a következménye, hogy Európa nagy része radioaktív sivataggá változott volna.

Ahhoz, hogy katasztrófát megelőzzék a medencébe lévő víztől meg kellett szabadulni, de ehhez a kapukat ki kellett nyitni. A döntést azonnal meg kellett hozni. Valakinek le kellett merülni a medencében lévő erősen radioaktivitással szennyezett vízbe. Aki a feladatot elvállalta, tisztában volt vele, hogy élve onnan talán nem fognak visszatérni.

A feladatra 3 férfi jelentkezett: Valerij Bezpalov, Alekszej Ananenko. Ők mindketten az atomerőmű remek mérnökei voltak. A harmadik hős Borisz Baranov volt, aki szintén az atomerőműben dolgozott munkásként.



A három hős férfi tisztában volt vele, hogy meg fognak halni. Egy egyszerű búvárruhába és egy lámpával merültek a halálos vízbe. Merülés közben sajnos Baranov lámpája elsüllyedt, de sikerült megtalálni a megfelelő szelepet és így sikerült a kapukat kinyitni. Ezt követően visszatértek.

Amikor kinyíltak a kapuk 20 tonna víz folyt ki. Későbbi jelentésekből kiderült, hogyha a kapukat nem nyitják ki, annak súlyos következménye lett volna.

Valerij és Alekszej két héttel később egy moszkvai kórházban meghalt. Nem sokkal később Borisz is életét vesztette, aki halála előtt még interjút is adott a tévének.

A három hős testét lehegesztett koporsókban temették el, mert olyan erősen radioaktív volt testük.

Korábban írtunk ITT cikket a tragédiáról, amelyben autentikus dokumentum filmek vannak az atomkatasztrófa következményeiről.

Forrás: index