Őrült húsvéti hagyományok a világ minden tájáról

Akasztott zsemle, manduladobálás és korbácsolás is szerepel a legfurcsább szokások között. Ahány ház, annyi szokás. Igaz ez arra is, ha azt vizsgáljuk meg, hogy melyik nép hogyan ünnepli a jeles napokat, hiszen például hazánkban régi szokás a húsvét hétfői locsolkodás, ám külföldön ferde szemmel nézhetnek a nők arra a magyar férfira, aki kölnivel állít be hozzájuk.

A locsolkodás azonban távolról sem annyira őrült hagyomány, mint a következő tíz.

Korbácsolás: Csehországban nem locsolkodnak a fiúk, hanem húsvét hétfőjén fogják a vesszőből font húsvéti korbácsot, amivel ellátogatnak a lányokhoz, hogy megcsapkodják őket. Habár ez elméletileg szimbolikus, mégis akadnak legények, akik a lányok lába közé csapnak.

Manduladobálás: Portugáliában szokás, hogy a húsvéti körmenet végén a pap mandulával dobálja meg a szertartásban résztvevőket. Erre azért van szükség, mert a portugálok szerint a manduladobálás jelképezi a gyarapodást és a termékenységet. Szintén portugál szokás, hogy Nagyszombaton Júdás árulására emlékeznek, ezért felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt.

Nyúltalanul: Ausztráliában nem jön a húsvéti nyuszi, mert a legtöbb államban hivatalosan nem tartható a tapsifüles. Csak a bűvészek és az iskolák tarthatnak nyulat, ha van erre engedélyük, ezért Ausztráliában az erszényes nyulat nevezték húsvéti nyuszinak.

Tojásherceg és Tojáshercegnő: Belgiumban minden húsvétkor megtartják a tojásvásárt, ahol Tojásherceg és Tojáshercegnő választást tartanak. A húsvét hétfőjén tojásfogó játékot is játszanak, ami úgy néz ki, hogy a belgák a helység jelképét képviselő tojással célozzák meg a templom harangját.

A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek ki, hogy a játékosok azokat találják el az igazi tojással. A játék célja az, hogy valaki megszerezze az „aranytojást”. Aki győz, az pénzt is kap.

Húsvéti csók: Oroszországban él az a húsvéti szokás, amely szerint az oroszok háromszor megcsókolják egymást a feltámadás ünnepén. A csók lehet puszi is, mert a lényeg az, hogy arcra menjen. Az oroszok húsvéti tojása általában tele van emberábrázolásokkal, hiszen még Jézust is ábrázolhatják az ünnepi holmik. Tüzes húsvét: A németországi Luegde városban rendezik meg a látványos fesztivált. A húsvéti eseményen, sötétedés után, a helyiek hat lángoló szalmakereket gurítanak le az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez valójában egy télbúcsúztató szokás, ahol a lángoló szalmakerék a tavaszt jelképezi.

Húsvéton nincs húsvét: A Húsvét-szigeteken nem ünneplik a húsvétot, valószínűleg azért, mert a szigeten, annak létezése óta, csak pogányok élnek. Hogy akkor miért Húsvét-szigetek? A válasz egyszerű, ugyanis húsvét vasárnapján fedezte fel a környéken hajózó holland admirális.

Böjtasszony: A görögök húsvéti szokása, hogy a böjti időszakot a tiszta hétfővel kezdik. Ezen a napon kitakarítják a házát, a gyerekek pedig hétlábú papírbabát eszkábálnak. Ebből lesz a böjtasszony, akinek a hét lába a böjt hét hetét szimbolizálja. A görögök minden héten letépik a baba egyik lábát. Elég szadista hagyomány.

Az akasztott zsemle: Angliában él az a legenda, amely szerint húsvét környékén egy özvegyasszony fia elment, hogy szerencsét próbáljon, ám soha ment haza. Az asszony reménykedett, hogy egyszer beállít a fia, ezért minden évben nagypénteken egy forró zsemlét akasztott ki a ház gerendájára, hátha a fia hazatalál és megéhezik.

Az asszony tiszteletére kocsmát nyitottak a régi ház helyén, és itt akasztják ki minden nagypénteken a forró zsemlét, hátha megérkezik a fiú, aki még egy sört is kaphat. Tojásdobálás: Dániában nem annyira elvetemültek a helyiek, ha húsvétról van szó, ugyanis az ő furcsa szokásuk az, hogy nyers tojást dobnak át a ház felett. Fontos, hogy a másik oldalon a fűben landoljon a tojás, aminek nem szabad összetörnie.

Egy másik dán szokás a tojásfaállítás, ami eléggé új hagyomány. Ebben nincs semmi őrült, mert inkább kreatívak és mutatósak a kifújt, kifestett tojásokkal és szalagokkal feldíszített faágak.

(Forrás: noiportal.hu)