Augusztus 16-án temetik Oláh János költőt
A Farkasréti temetőben augusztus 16-án 14 óra 30-kor temetik Oláh János József Attila-díjas költőt, aki életének 74. évében, hosszas betegség után hunyt el július 25-én.
Oláh János költőt, írót és szerkesztőt római katolikus szertartás szerint helyezik végső nyugalomra, érte és szeretteiért a temetését követő napon, augusztus 17-én 16 órakor mondanak szentmisét a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikában - közölte a család az MTI-vel.
Oláh János 1942. november 24-én Nagyberkiben született. Az ELTE magyar-népművelés szakán 1966-ban szerzett diplomát, majd 1971-1972-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát is. Irodalmi pályája a legendás Kilencek alkotócsoport, 1969-es Elérhetetlen föld című antológiájában indult, majd a Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője volt, 1994-től a Magyar Naplót igazgatta, de kulcsszerepet játszott a közmédia együttműködésével eddig hat alkalommal megrendezett, Versmaraton című költészet napi rendezvény szervezésében is.
Főbb művei közt tartják számon a Fordulópont, a Visszatérés, a Jel, Az őrült, a Nagyító fény, a Vérszerződés, valamint a Por és hamu című köteteit.
Munkásságáért 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2012-ben Márai Sándor-díjjal, míg 2014-ben Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának rendes tagjává választották.
MTI
Oláh János költőt, írót és szerkesztőt római katolikus szertartás szerint helyezik végső nyugalomra, érte és szeretteiért a temetését követő napon, augusztus 17-én 16 órakor mondanak szentmisét a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikában - közölte a család az MTI-vel.
Oláh János 1942. november 24-én Nagyberkiben született. Az ELTE magyar-népművelés szakán 1966-ban szerzett diplomát, majd 1971-1972-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát is. Irodalmi pályája a legendás Kilencek alkotócsoport, 1969-es Elérhetetlen föld című antológiájában indult, majd a Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője volt, 1994-től a Magyar Naplót igazgatta, de kulcsszerepet játszott a közmédia együttműködésével eddig hat alkalommal megrendezett, Versmaraton című költészet napi rendezvény szervezésében is.
Főbb művei közt tartják számon a Fordulópont, a Visszatérés, a Jel, Az őrült, a Nagyító fény, a Vérszerződés, valamint a Por és hamu című köteteit.
Munkásságáért 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2012-ben Márai Sándor-díjjal, míg 2014-ben Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának rendes tagjává választották.
MTI
Hozzászólások