Gregory Peck ötven éve kivezette a filmakadémiát a válságból

A sokszínűség hiánya miatt az idei Oscar-szezonban össztűz alá került amerikai filmakadémia csaknem ötven éve hasonló krízisen ment keresztül, de akkor Gregory Peck vezetése alatt sikerült úrrá lenni a problémákon.

Az Oscar-díjas Gregory Peck az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) elnökeként 1967-ben hivatalba lépve átfogó változásokat indított el a testületben, hasonló lépéseket tett, mint amelyekre a filmakadémia jelenlegi vezetése szánta rá magát: a Cheryl Boone Isaacs vezette grémium 2020-ig meg akarja duplázni a női és kisebbségi tagok számát, hogy a filmakadémia megőrizze hitelességét, az Oscar-díj pedig az értelmét - emlékeztetett a Deadline.com szerzője.

670e523a8f1b16f904115c282cc2edf3

Peck nehéz időszakban vette át a filmakadémia vezetését: 1968-ban, Martin Luther King Jr.meggyilkolása után az Oscar-díjak el kellett halasztani a díjkiosztó ceremóniát, mivel számos, Oscarra jelölt vagy a díj átadására felkért fekete bőrű színész jelezte, hogy csak akkor hajlandó részt venni a gálán, ha azt a temetés után rendezik meg.

A helyzet most nyilvánvalóan más, bár a színészi kategóriákban jelölt csupa fehér bőrű színész miatt számos fekete bőrű színész és rendező beszélt arról a közösségi médiában, hogy bojkottálni kellene a rendezvényt.

1968-ban a díjátadó minden incidens nélkül zajlott, két rasszizmussal, előítéletekkel foglalkozó alkotás, a Forró éjszakában című bűnügyi dráma és a Találd ki, ki jön vacsorára című vígjáték nyerte a legtöbb Oscart.

Peck még első elnöki terminusa lejárta, 1970 júniusa előtt el akarta érni, hogy megváltozzon a filmakadémia tagságának összetétele: akkor is főleg fehér és idősebb férfiak alkották a testületet.

A színész fiatalabb, aktívabb tagokkal akarta felfrissíteni a filmakadémiát, és kampányt indított, hogy meggyőzze az új generációt a belépésről.
Boone Isaacs is hasonlóval próbálkozik, amikor színesíteni akarja a tagságot és az aktív karrierhez köti a szavazási jogot.

Peck az idősebb tagok számára úgy könnyítette meg szavazási joguk elvesztését, hogy társult tagi címet adott nekik, nem szavazhattak ugyan a díjakról, de ott lehettek a vetítéseken és előadásokon.Az AMPAS vezetése most is ezt kívánja megvalósítani: a szavazati jogukat elvesztő tagok "emeritus" státuszba kerülve továbbra is látogathatják a vetítéseket, és megkapják a megtekintő DVD-ket a filmekből.

Peck változtatásait korántsem övezte olyan médiavisszhang, mint Boone Isaacs lépéseit.
Közel öt évtizede viszonylag csöndben zajlott le a tagság átalakulása.Peck minden tagot levélben értesített arról, hogy közülük 335-en szavazati jog nélküli társult tagokká váltak, 109 további tagot pedig a szakmai tagozatokból kiemelve az általános tagsághoz csatolt, ami még lehetővé tette számukra, hogy a legjobb film kategóriában jelölhessenek és a legtöbb díjkategória győzteséről szavazhassanak.

Akárcsak most Isaacs, Peck is rábízta az egyes szakmai tagozatokra, hogy meghatározzák, ki tartozik az aktív tagságba.

Peck idejében a színészi tagozatnak 784 szavazó tagja volt, közülük harminc került a társult tagok közé, mert hét vagy több éve már nem dolgoztak filmben.Tizenhét rendező és 24 operatőr is elveszette szavazói jogát.

A 2016-os, új szabályozás szerint az a tag szavazhat, aki az utóbbi tíz évben dolgozott, továbbá aki három tízéves periódusban aktív maradt, haláláig jogosult a szavazó tagságra.A filmakadémia egyébként megígérte, mindent elkövet, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az emeritus státuszba kerülők neve.

Boone Isaacs a filmakadémia kormányzótanácsát három új taggal bővíti, szintén a nőknek és a kisebbségeknek kedvezve.Peck is átformálta a vezetőséget: néhány bürokratikus tagozatot megszüntetett, a vezetők hivatali idejét korlátozta és egy olyan kormányzóval növelte a tanács létszámát, aki nem lehetett idősebb 35 évesnél, és legfeljebb öt éves filmes gyakorlat állhatott a háta mögött.

"Úgy hisszük, az új lépések nyomán egy olyan testület jön létre, amely sokkal fogékonyabb a kortárs helyzetekre és a filmesek új generációjának ötleteire" - fogalmazott Peck.

Egyébként a Peck alatt bevezetett új szabályok alapján például Frank Capra, a filmakadémia úttörője és egykori elnöke is elveszítette szavazói jogát, mivel Egy maroknyi csoda című utolsó játékfilmjét 1961-ben forgatta.Tehát kiderült, hogy a filmakadémiának bizonyos esetekben kivételeket is kell tennie.

A Deadline.com írása szerint talán ez is motiválhatta a jelenlegi filmakadémiát, amikor a szabályok közé iktatta, hogy az Oscar-jelölés vagy Oscar-díj révén automatikusan élethosszig tartó szavazói státusz jár.

Az emeritus státuszba kerülők közül többen bírállták a változásokat, ironikus módon olyan - ma már nyolcvanas éveiket taposó - tagok is, akik éppen Peck fiatalokat toborzó változtatásainak köszönhetően válhattak egykor a filmakadémia tagjaivá.

Cheryl Boone Isaacs január közepén emlékeztetett arra, hogy a hivatalba lépése óta eltelt négy évben már több intézkedést hoztak azért, hogy változatosabb legyen a tagság.Arra is utalt, hogy a mostani helyzet nem példa nélküli az akadémia történetében, az 1960-as, 1970-es években a fiatalítás volt a nagy feladat."2016-ban a sokszínűség, minden értelemben: faji, nemi, etnikai tekintetben és a szexuális orientációt illetően."

MTI

Hozzászólások


Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját mutatja be Alföldi Róbert főszereplésével, Znamenák István rendezésében pénteken a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház. Molnár Ferenc 1929-es ví...

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adományozott Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek - közölte csütörtökön a Kreml. A 64 éves, hét danos aikido mester és volt hol...

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten. A regény története szerint amikor a...

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Egy Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) programsorozata szerdán, a Tudomány napja előestéjén. Varga Benedek főigazgató az emléktárgyhoz kapcs...

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Jövőre is megrendezi és országos megjelenésű tematikus programsorozattá terjeszti ki a Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Nemzeti Filmalap...

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságokat rendeznek szombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban: az egész napos ludas-rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, k...


Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

December elsejétől látható a mozikban a Wellhello slágerei által inspirált #Sohavégetnemérős című zenés játékfilm, amelyben a Fluor Tomi és Diaz alkotta népszerű duó is szerepel. Nem akartunk színé...

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közö...

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Az alkotói válságról, a szabadságkereséséről és az azzal járó bizonytalan életről szól Alain Guiraudie francia rendező Állva maradni című filmje, amit csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. A sz...

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

A legendás színész-szinkronszínész bizakodó szeptemberi interjúját láthatjuk, amikor azt mondta, hogy „Először a kardhal, aztán meg a remény hal meg.” Józsa Imre a színpadon 40 éven keresztül ját...

http://ujhazak.com