Két Nobel-díjas szerző könyvét adta ki a Helikon

Két Nobel-díjas szerző, Szvetlana Alekszijevics Nők a tűzvonalban című riportregényét és Orhan Pamuk török író Furcsaság a fejemben című könyvét jelentette meg a Helikon Kiadó a 23.Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.booksAlekszijevics egy belorusz származású, orosz nyelven író újságíró, akinek mostani könyve egy interjúkból összeszőtt riportregény, amelyben a fronton szolgáló nők szemével mutatja be a második világháborút.Annak a több száz fiatal lánynak, asszonynak a szemszögéből, akik önként jelentkeztek a szovjet hadseregbe, hogy megvédjék hazájukat, átvegyék elesett apjuktól, férjüktől, bátyjuktól a fegyvert - fejtette ki Schultz Judit, a kiadó szerkesztője az MTI-nek adott interjúban.

"Nagyon más ez, mint a férfiak nézőpontja, akik elmondják a csapatlétszámot, vagy hogy hány kilométer távolságra volt az ellenség, milyenek voltak a csapatmozgások, mekkora volt a veszteség, a nők azonban a részletek és az érzések oldaláról mutatják be a történelmet" - fűzte hozzá a szerkesztő.

A kötet több száz interjúból áll össze, amelyeket a szerző nagyon röviden köt össze, inkább hagyja beszélni szereplőit, akik ma már mind idős asszonyként gondolnak vissza a történtekre."Érdekes aspektus az is, hogy a férfiak eleinte nem értették, miért mennek oda, de aztán nővéreikként szerették őket.

Fájdalmas látni, hogy milyen sokat jelentett a férfiaknak ezeknek a nőknek a jelenléte.
Amikor azt mondja a katona, hogy +vedd le a sapkádat, hogy legalább a hajadat hadd lássam, mert négy éve nem láttam asszonyt+, nagyon megrázó."

Mint azt a szerkesztő elmondta, a kötet legérdekesebb aspektusa, hogy bár számtalan kitüntetést kaptak ezek a nők, mégis számkivetettek voltak.Nemtől függetlenül a társadalom tagjai azt gondolták, hogy csak azért mentek ki a frontra, hogy minél több férfit szerezhessenek maguknak, ezért miután hazajöttek, sem alkalmasnak, sem méltónak nem tartották őket a feleség vagy az anya szerepére.Ezért arra kényszerültek, hogy eltitkolják azt, hogy a fronton szolgáltak.

A szerző hét évig járta Oroszországot és kereste ezeket a nőket, akik az elején nehezen kezdtek beszélni, később azonban már egymásnak "adták" az írónőt.
A kötetben több témát jár körül a szerző, és az interjúk bár egymástól függetlenül készültek, mégis olyan, mintha egymásnak adnák át a szót a mesélő - tette hozzá a szerkesztő.
A könyvet Földeák Iván fordította.

Szvetlana Alekszijevics belorusz író és oknyomozó újságíró Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába és csak több mint tíz év után költözött vissza Minszkbe.Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, a szláv lélek rejtelme.A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot.Polifón passióiért irodalmi Nobel-díjat kapott tavaly.

Orhan Pamuk szintén hosszú ideig, hat évig dolgozott Furcsaság a fejemben című kötetén - fejtette ki a szerkesztő."A kötet Pamuk eddigi műveitől eltérően egy klasszikusabb, mesélősebb nagyregény, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el."

Mevlut több mint negyven éven át árult joghurtot, piláfot és kölesből főzött, enyhén alkoholos italt, bozát Isztambul utcáin.Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat, ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak is.Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében.Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon - fogalmazott Schultz Judit.

A Furcsaság a fejemben a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról is képet ad."A szépen hömpölygő történet tisztalelkű, ártatlan és ábrándozó főszereplőjével könnyű azonosulni" - mondta el a szerkesztő.

A kötet Tasnádi Edit fordításában látott napvilágot.A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja.

Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát.Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is jelentős irodalmi díjakat nyert el.

Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21.század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta.Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások


Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc-darabot mutatnak be az Átrium Film-Színházban

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját mutatja be Alföldi Róbert főszereplésével, Znamenák István rendezésében pénteken a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház. Molnár Ferenc 1929-es ví...

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Orosz állampolgárságot kapott Steven Seagal

Vlagyimir Putyin orosz elnök orosz állampolgárságot adományozott Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek - közölte csütörtökön a Kreml. A 64 éves, hét danos aikido mester és volt hol...

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye

A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten. A regény története szerint amikor a...

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Kossuth-ereklye a Nemzeti Múzeum kamaratárlatán

Egy Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) programsorozata szerdán, a Tudomány napja előestéjén. Varga Benedek főigazgató az emléktárgyhoz kapcs...

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Országos lesz a harmadik Magyar Filmhét

Jövőre is megrendezi és országos megjelenésű tematikus programsorozattá terjeszti ki a Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Nemzeti Filmalap...

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságok a Göcseji Falumúzeumban

Márton napi vígasságokat rendeznek szombaton a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban: az egész napos ludas-rendezvényen hagyományőrző együttesek lépnek fel, kézműves foglalkozásokat, munkabemutatókat, k...


Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

Decembertől látható a mozikban a Wellhello-film - előzetes

December elsejétől látható a mozikban a Wellhello slágerei által inspirált #Sohavégetnemérős című zenés játékfilm, amelyben a Fluor Tomi és Diaz alkotta népszerű duó is szerepel. Nem akartunk színé...

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Könyv jelenik meg Törőcsik Mariról

Törőcsik Mari címmel csütörtökön kerül a boltokba Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közö...

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Alain Guiraudie francia rendező cannes-i versenyfilmje a magyar mozikban

Az alkotói válságról, a szabadságkereséséről és az azzal járó bizonytalan életről szól Alain Guiraudie francia rendező Állva maradni című filmje, amit csütörtöktől vetítenek a magyar mozikban. A sz...

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

Józsa Imre az utolsókig reménykedett! – interjú

A legendás színész-szinkronszínész bizakodó szeptemberi interjúját láthatjuk, amikor azt mondta, hogy „Először a kardhal, aztán meg a remény hal meg.” Józsa Imre a színpadon 40 éven keresztül ját...

http://ujhazak.com