Könyvfesztivál - Gazdasági kerekasztal-beszélgetés az unortodoxia árnyalatairól
Az unortodoxia árnyalatai címmel kerekasztal-beszélgetésen mutatták be négy vezető közgazdász, Bod Péter Ákos, Csaba László, Mellár Tamás és Muraközy László Akadémiai Kiadónál megjelent köteteit a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében a Millenáris parkban szombaton.
A beszélgetés résztvevői szerint történelmi és geopolitikai szempontból is viszonylagos, mikor mi számít nem szokványos gazdaságpolitikának, a dogmákat pedig mindig érdemes kétkedéssel szemlélni. Ugyanakkor egyetlen ország sem függetlenítheti magát a nagy világgazdasági trendektől és súlyos következményei lehetnek alapvető szektorok - például az oktatás - vagy alapvető értékek - például a kiszámíthatóság, jogállamiság - háttérbe szorításának.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár - az 1990-es évek első felében az Antall-kormány minisztere és Magyar Nemzeti Bank elnöke - a rendezvényen többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdaságpolitikai szempontból Európa nem egységes, keresi az utat, többféle kapitalizmus működik.
A sikeres nemzetek többnyire eltérnek a fősodortól, a periférián pedig egyébként sem lehet ugyanazt a politikát folytatni mint a centrumban ám, hogy a magyar modell működik-e, sikeres-e az nem egyértelmű - tette hozzá. Csaba László egyetemi tanár szerint nem jó, hogy a vezető közgazdasági eszmeáramlatokat az Egyesült Államokban határozzák meg és művelik, hiszen így a közgazdasági gondolkodásban több sajátos európai probléma háttérbe szorul, például az EU, a rendszerváltozás és a posztkommunista országok vagy a szociális állam kérdése.
Magyarország gazdasági helyzetéről a szakember úgy vélekedett: rövid távon, fentről nézve lehet kedvezőnek minősíteni, de hiányzik például a hosszú távú növekedés forrása, az innováció és a működő-tőke beáramlás. Továbbá számos nemzetközi példa mutatja, hogy a siker alapelemei közé tartozik a kiszámíthatóság, a jogállamiság és a magas színvonalú oktatás - mondta.
Mellár Tamás egyetemi tanár - aki 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt - arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által hangoztatott gazdasági stabilizáció és növekedési pálya hátterében a magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználása, a beruházások elhalasztása és a beáramló uniós támogatás áll.
A szakember szerint a jelenlegi rugalmatlan, elavult kínálati oldal reformja nélkül a fogyasztás növekedése csak importtöbblethez vezet. A kínálati oldal átalakításához pedig a humánszférába, elsősorban az oktatásba kell beruházni.
Muraközy lászló egyetemi tanár szerint az ország tartósan hanyatlik, GDP-je még mindig csak a válság előtti, 2006-2007-es szinten van, a fogyasztás pedig még annál is alacsonyabb. A politika felülírja a gazdasági racionalitást, erős a centralizáció és zajlik az intézmények tudatos rombolása, illetve a magánvagyonok újra elosztása - tette hozzá.
Bod Péter Ákos Nem szokványos gazdaságpolitikák című kötete az 1968-as gazdasági reformra, a rendszerváltásra és a 2008-as válságra koncentrálva tekinti át a téma magyar vonatkozásait. Csaba László Európai közgazdaságtan című kötete többek között a szociális piacgazdaság, illetve a posztkommunista átmenet kérdéseit járja körül.
Mellár Tamás Szemben az árral - Rendhagyó közgazdasági előadások című kötete az uralkodó közgazdasági elmélet kritikai bemutatására és ma még elhanyagolt, de egy új paradigma kialakításában fontos szerepet játszó területek bemutatására vállalkozik.
Muraközy László Államok kora - Az európai modell című kötetében az államok gazdasági szerepvállalását vizsgálja a második világháborútól a 2008-as gazdasági válságig terjedő hat évtizedben.
(Forrás: MTI)
A beszélgetés résztvevői szerint történelmi és geopolitikai szempontból is viszonylagos, mikor mi számít nem szokványos gazdaságpolitikának, a dogmákat pedig mindig érdemes kétkedéssel szemlélni. Ugyanakkor egyetlen ország sem függetlenítheti magát a nagy világgazdasági trendektől és súlyos következményei lehetnek alapvető szektorok - például az oktatás - vagy alapvető értékek - például a kiszámíthatóság, jogállamiság - háttérbe szorításának.Bod Péter Ákos egyetemi tanár - az 1990-es évek első felében az Antall-kormány minisztere és Magyar Nemzeti Bank elnöke - a rendezvényen többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdaságpolitikai szempontból Európa nem egységes, keresi az utat, többféle kapitalizmus működik.
A sikeres nemzetek többnyire eltérnek a fősodortól, a periférián pedig egyébként sem lehet ugyanazt a politikát folytatni mint a centrumban ám, hogy a magyar modell működik-e, sikeres-e az nem egyértelmű - tette hozzá. Csaba László egyetemi tanár szerint nem jó, hogy a vezető közgazdasági eszmeáramlatokat az Egyesült Államokban határozzák meg és művelik, hiszen így a közgazdasági gondolkodásban több sajátos európai probléma háttérbe szorul, például az EU, a rendszerváltozás és a posztkommunista országok vagy a szociális állam kérdése.
Magyarország gazdasági helyzetéről a szakember úgy vélekedett: rövid távon, fentről nézve lehet kedvezőnek minősíteni, de hiányzik például a hosszú távú növekedés forrása, az innováció és a működő-tőke beáramlás. Továbbá számos nemzetközi példa mutatja, hogy a siker alapelemei közé tartozik a kiszámíthatóság, a jogállamiság és a magas színvonalú oktatás - mondta.
Mellár Tamás egyetemi tanár - aki 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt - arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által hangoztatott gazdasági stabilizáció és növekedési pálya hátterében a magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználása, a beruházások elhalasztása és a beáramló uniós támogatás áll.
A szakember szerint a jelenlegi rugalmatlan, elavult kínálati oldal reformja nélkül a fogyasztás növekedése csak importtöbblethez vezet. A kínálati oldal átalakításához pedig a humánszférába, elsősorban az oktatásba kell beruházni.
Muraközy lászló egyetemi tanár szerint az ország tartósan hanyatlik, GDP-je még mindig csak a válság előtti, 2006-2007-es szinten van, a fogyasztás pedig még annál is alacsonyabb. A politika felülírja a gazdasági racionalitást, erős a centralizáció és zajlik az intézmények tudatos rombolása, illetve a magánvagyonok újra elosztása - tette hozzá.
Bod Péter Ákos Nem szokványos gazdaságpolitikák című kötete az 1968-as gazdasági reformra, a rendszerváltásra és a 2008-as válságra koncentrálva tekinti át a téma magyar vonatkozásait. Csaba László Európai közgazdaságtan című kötete többek között a szociális piacgazdaság, illetve a posztkommunista átmenet kérdéseit járja körül.
Mellár Tamás Szemben az árral - Rendhagyó közgazdasági előadások című kötete az uralkodó közgazdasági elmélet kritikai bemutatására és ma még elhanyagolt, de egy új paradigma kialakításában fontos szerepet játszó területek bemutatására vállalkozik.
Muraközy László Államok kora - Az európai modell című kötetében az államok gazdasági szerepvállalását vizsgálja a második világháborútól a 2008-as gazdasági válságig terjedő hat évtizedben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások